100-atada | atadh-egyes | egyet-erint | erjek-fordi | fordu-igeny | igere-kerul | kerve-latin | latni-megva | megvi-oszto | ot-szell | szelr-teolo | terbe-vesze | veszi-zsina
bold = Main text
Part,Chapter,Topic,Paragraph grey = Comment text
1005 V, 2, 0,47| vizsgarendet tekintve az egyetemeket kell mintául venni." Ezek
1006 Bev, 2 | életének. ~21. A "kultúra ezen egyetemesebb formájával" együtt megfigyelhetô
1007 V, 3, 0,51| és beleszövôdik az Egyház egyetemességébe. Ugyanakkor a plébánia az
1008 II, 1, 0,18| küldetésének és természetének egyetemességét fejezi ki. E törôdés nem
1009 IV, 3, 0,3 | mûvészeknek, tudósoknak, egyetemistáknak szóló katekézis... Nagyon
1010 V, 4, 1,4 | a Hittani Kongregációval egyetértésben megadja az elôírt szentszéki
1011 II, 2, 2,2 | elsôrangú eszköz, mégsem az egyetlenek: szükség van ugyanis más,
1012 Bev, 1 | föld állapota azonban nem egyforma. Az Evangélium "az út mellé
1013 I, 1, 0,12| különböznek egymástól, és nem jó egyformán kezelni ôket. E különbségnek
1014 V | egyházát" (1Kor 1,2); "Asia egyházait" (1Kor 16,19); "a júdeai
1015 V | én erre a sziklára építem Egyházamat. " (Mt 16,17--18) A jeruzsálemi
1016 V | Isten Korintusban lévô egyházát" (1Kor 1,2); "Asia egyházait" (
1017 II, 1, 0,19| fordul, ez: "Mit kérsz Isten Egyházától?" A jelölt válasza: "A hitet!"
1018 I, 3, 0,10| növendékei, "beléptek az Egyházba és az ország gyermekei lettek
1019 II, 1, 0,20| zarándok, misszióba küldött Egyházból fakad. Még nem az út végének
1020 V, 2, 0,35| tudatosításához, hogy az Evangélium az Egyházé és ezáltal lehet alkalmassá
1021 I, 3, 0,5 | hitvallását összekapcsolja az Egyházéval, "beletestesül" annak küldetésébe,
1022 Bev, 3 | ellenére meggyengült az Egyházhoz tartozás érzéke; gyakran
1023 II, 2, 2,4 | helyi katekizmusok lehetnek egyházmegyeiek, regionálisak vagy nemzetiek.
1024 V, 2, 0,38| ismernie és élnie kell saját egyházmegyéje és plébániája evangelizációs
1025 IV, 4, 0,5 | tudatában megkeresztelt, hívô és egyháztag mivoltuknak. Emlékezteti
1026 Bev, 3 | nehézségeit" is. A tágas és mély egyháztan ellenére meggyengült az
1027 IV, 4, 0,6 | szentháromságos, krisztológiai és egyháztani vonásokat. Emellett a Mária-ájtatosságok
1028 II, 1, 0,19| élik; az egyházatyák és egyháztanítók hite, akik világosságot
1029 V, 2, 0,43| ébren tartja bennük a saját egyházuktól kapott megbízás tudatát.
1030 I, 1, 0,9 | például a beavatási feladattal egyidôben gyakran missziós feladatokat
1031 I, 2, 1,1 | hozzáteszi: "A katekézis egyike az egész evangelizáció lényeges
1032 II, 2, 1,2 | számára, bár nem követel egyiktôl sem azonosulást. A katekézis
1033 II, 1, 0,16| értjük a cselekedeteit. Az egylényegû és három személyû Isten
1034 V, 3, 0,54| személyes érdeklôdés, felelôsség egymásért, kreativitás, hivatásbeli
1035 V, 2, 0,47| ajándékot tudnának adni egymásnak, mint hogy segítenek a szegényebbeknek
1036 III, 2, 0,17| szükséges kapcsolatukat és egymásrahatásukat. A katekéta egyrészt tudja,
1037 IV, 4, 0,8 | ezért nem feledkezhetünk meg egymásról. Egymás megismerését minden
1038 V, 2, 0,36| képesek legyôzni "a széthúzó egyoldalú irányzatokat," és teljes
1039 Bev, 3 | irtózás az Egyháztól"; gyakran egyoldalúan, csak mint intézményt látják,
1040 V, 2, 0,38| kritikai érzéke, belsô egysége, kapcsolatteremtô és dialogizáló
1041 II, 1, 0,19| növendékeit bevezeti a hitvallás egységébe. Természete szerint erôsíti
1042 I, 1, 0,8 | mozzanatok azonban nem zárt egységek: ha szükséges, ismétlôdnek
1043 Bev, 2 | értelemben "központi és egységesítô feladatot jelent az emberi
1044 III, 2, 0,25| elôsegíti az emberi nem egységesülését (...). A tömegkommunikáció
1045 II, 2, 2,5 | és a helyi katekizmusok egységükkel és változatosságukkal arra
1046 II, 1, 0,20| kinyilatkoztatását, (...) hanem egyszersmind ennek a kinyilatkoztatásnak
1047 I, 3, 0,10| katekézis -- anélkül, hogy egyszerûen másolnia kellene a keresztségi
1048 V, 4, 3,2 | mindenekelôtt reálisnak, egyszerûnek, világosnak és határozottnak
1049 IV, 3, 0,4 | babona, ugyanakkor gazdag az egyszerûségben, az életbe vetett bizalomban,
1050 I, 3, 0,7 | vonatkozó tanításából: az egyszerûséget és az alázatosságot ("ha
1051 II, 1, 0,16| Atyára hivatkozik, akinek egyszülött Fiának tudja magát, és a
1052 II, 1, 0,15| kegyelemmel és igazsággal teljes Egyszülöttérôl". Valóban a katekézis alapvetô
1053 IV, 4, 0,7 | Különbözô keresztény vallások együttélése esetén a püspökök alkalmasnak,
1054 Bev, 2 | relativizmus..., mely a polgári együttéléstôl elvesz minden erkölcsi fogódzópontot".
1055 Bev, 4 | elemzésrôl van szó, melyet az együttérzés lelkületével a hit fényénél
1056 II, 1, 0,18| felé, mint egykor Mestere. Együttérzô fájdalommal fordul azon
1057 V, 0, 0,23| fokozatosan elérendô célok együttesét jelentik. ~
1058 I, 1, 0,10| bizalom miatt." ~~~~~~55. A hittel együttjár az élet megváltozása, a "
1059 V, 4, 1,2 | Az egyházmegyék együttmûködésének szolgálata ~268. Korunkban
1060 IV, 5, 0,21| serkentve a kutató központok együttmûködését, fölhasználva a katekéták
1061 II, 2, 2,5 | egész Püspöki Kollégiumának együttmûködésével kidolgozott -- Katolikus
1062 V, 4, 1,1 | erôforrások gyarapításáról. ~~~~~~g) Együttmûködik a liturgikus hivatallal,
1063 II, 1, 0,17| tudtak szeretni és másokkal együttmûködni, mert a bûnbánat és a bûnbocsánat
1064 Bev, 1 | kapcsolatban éljenek Istennel és együttmûködve a felebarátokkal bô termést
1065 III, 2, 0,18| következtetéseket; a másikat "egzisztenciálisnak" (fölszállónak) mondják,
1066 Bev, 3 | Ebben az evangelizációra éhes új helyzetben a missziós
1067 II, 1, 0,18| Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jól fogtok lakni.
1068 IV, 4, 0,9 | többi vallás üzenetével. Ehhez azonban elengedhetetlenek
1069 Bef | földbe. Alszik vagy fölkel, éjszaka van vagy nappal, a mag csírázik
1070 II, 2, 2,4 | a legkisebb változtatást ejtené, megértve ezeknek az embereknek
1071 II, 1, 0,12| ôket a kezedre, legyenek ékesség a homlokodon. Írd fel ôket
1072 I, 2, 0,13| zsidó érzekeztt Efezusba. Ékesszóló és az Írásokban igen jártas
1073 Bev, 3 | elmélyíteni a kommunió hiteles ekkleziológiáját, hogy a keresztényekben
1074 IV, 2,13 | Krisztus üzenetét, anélkül hogy elárulná azt". AZ ÖREGEK KATEKÉZISE ~~~~~~
1075 I, 3, 0,9 | az üdvösség történetének elbeszélésére koncentrált; ezt követte
1076 II, 2, 1,7 | alapelemére: az üdvtörténet elbeszélésésének három szakaszára: Ószövetség,
1077 II, 2, 1,6 | az üdvösség történetének elbeszélését, s mint a Hitvallás magyarázatát.
1078 II, 1, 0,22| üdvösség története, amikor elbeszéli "Isten csodatetteit" (mirabilia
1079 II, 1, 0,15| középpontjában a Jézus életét elbeszélô evangéliumok állnak. Mivel "
1080 II, 1, 0,20| emlékezetébôl" indul ki, elbeszélve azokat. Ezek világosságánál
1081 V, 1, 0,31| legyenek. Az Egyház ébreszti és elbírálja ezt az isteni hívást, s
1082 IV, 4, 0,5 | megtörténhet, hogy keresztények elbizonytalanodnak és eltévednek, nem tudnak
1083 IV | vakoknak a látást, hogy elbocsássam a megtörteket elengedésben,
1084 II, 2, 1,5 | azt a fô célt tûzte maga elé, hogy jobban ôrizze és mutassa
1085 El | októberében. VI. Pál pápa az elébe terjesztett javaslatok alapján
1086 IV, 2,11 | korban lévôk problémája: nem eléggé veszik figyelembe ennek
1087 IV, 1, 0,31| embert. Ezért a katekézis nem elégszik meg azzal, hogy számba veszi
1088 V, 2, 0,43| kurzusok, például az év elején; lelkigyakorlatok és összejövetelek
1089 I, 3, 0,3 | evangelizáció különbözô elemeivel és az Ige szolgálatának
1090 II, 1, 0,18| Egyházat.Küldetésének fontos elemeként "az Egyház kötelessége hirdetni
1091 V, 2, 0,42| létre és a tudásra vonatkozó elemekkel együtt a katekétaképzésnek
1092 V, 3, 0,51| felnôtt keresztség néhány elemének megismétlésével, oly módon,
1093 V, 1, 0,24| jelenik meg, minden lényeges elemével". Valójában az egyetemes
1094 V, 1, 0,32| kulturális és vallási helyzetét elemezve minden részegyháznak önmagának
1095 IV, 5, 0,18| szempontjából nagyon hasznos elemre hívjuk föl a figyelmet:
1096 IV, 2, 0,32| Itt csak néhány általános elemrôl és példa értékû javaslatról
1097 V, 4, 3,1 | társadalmi--kulturális elemzés", melyrôl a katekétaképzésben
1098 V, 4, 1,1 | helyzetelemzést készít. Ebben az elemzésben pontosan meg kell határozni
1099 El | tételére sürget; végezetül az elemzéseket és indításokat buzdítással
1100 Bev, 4 | tervének jeleit". Olyan elemzésrôl van szó, melyet az együttérzés
1101 V, 0, 0,23| katekéták második fejezetben elemzett képzése döntô jelentôségû
1102 IV | elbocsássam a megtörteket elengedésben, és hirdessem az Úr kedves
1103 IV, 4, 0,9 | üzenetével. Ehhez azonban elengedhetetlenek az erôs és buzgó keresztény
1104 Bev, 2 | szélesebb körben és egyre élénkebben tanúskodik "a vallásos gyakorlatok
1105 V, 4, 1,4 | tekinteni, ami kívülrôl elér minden Egyházat, hanem olyannak
1106 V, 0, 0,23| tanácsok csak fokozatosan elérendô célok együttesét jelentik. ~
1107 II, 2, 1,5 | válogatott, melyeket a cél eléréséhez a legmegfelelôbbnek látott.
1108 I, 2, 3,2 | kell, hogy sajátos célját elérhesse.Az iskolai vallásoktatás
1109 V, 3, 0,51| részesülnek. E cél könnyebben elérhetô, ha a plébániai közösségekben
1110 III, 1, 0,11| Szentlélekben az Atya felé, hogy elérje a hit érettségét "Krisztus
1111 IV, 2,15 | címzettjei hitbeli állapotára: elérkezhet valaki az öregkorba érett
1112 V, 4, 2,2 | keresztények számára, akik elérkezvén az emberi élet harmadik
1113 IV, 1, 0,28| arra kapott meghívást, hogy elérkezzék a hit érettségére, szüksége
1114 IV, 4, 0,9 | katekézis minden hívôben éleszti a missziós érzéket, ami
1115 II, 2, 2,4 | imádság-, szeretet-módjával, élet- és világszemléletével, melyek
1116 V, 1, 0,30| által elismert, állandó életállapotban az Istennek »szentelt élet«
1117 V, 1, 0,30| katekézisben különleges életállapotukból fakad. Az evangéliumi tanácsokra
1118 V, 2, 0,40| a fejlôdéslélektanról, életciklusokról, valláspszichológiáról és
1119 I, 3, 0,5 | tudniillik hogy a világ életéért "az üdvösség egyetemes szentsége"
1120 Bev, 3 | kívül élnek a keresztény életen". A "nem gyakorló" keresztények
1121 V, 2, 0,33| maradjon kívül a közösség életén. ~
1122 Bev, 3 | ezt az Egyház kétezer éves életére és gondolkodására való hivatkozás.
1123 V, 3, 0,54| bázisközösségek "az Egyház életerejének jelei". Jézus Krisztus tanítványai
1124 III, 2, 0,19| megítélésében, és nevelje ôket új életfölfogásra. A személy így lesz képes
1125 I, 3, 0,8 | emberi szervezet számára életföltétel, hogy összes szervei jól
1126 IV, 2, 5 | apostolkodás felelôseinek; ~-- az életfordulókra, pl. házasságra, gyermek
1127 Bev, 2 | eluralkodó hatások és importált életformák telepszenek rá. Lépésrôl
1128 V, 1, 0,31| Ugyanis, mivel ugyanazt az életformát élik, mint növendékeik,
1129 IV, 2, 8 | szükségszerûen kapcsolódik sajátos élethelyezetükhöz, és egymást kiegészítô nevelôk
1130 V, 2, 0,35| összes kultúra életkor és élethelyzet számára. Az Evangélium átadásának
1131 IV, 2, 5 | megválaszolására; ~-- különleges élethelyzetekre -- pl. munkavállalás, katonaság,
1132 I, 3, 0,7 | van az igazi liturgikus élethez. -- Erkölcsi nevelésA Jézus
1133 IV, 2, 7 | értelem számára egyaránt az életkezdés ideje. "A gyermekkorban
1134 V, 4, 3,3 | azoknak az embereknek konkrét életkörülményeihez, akikhez szólnak, és legyenek
1135 IV, 0, 0,27| katekézis címzettjei különbözô életkörülményeinek figyelembevétele arra indítja
1136 III, 1, 0,7 | és gondos nevelô népének életkörülményeit a bölcsesség iskolájává
1137 IV, 3, 0,4 | nagyon figyelembe veszi az életkörülményeket, hiszen egy konkrét személy
1138 III, 1, 0,7 | különbözô életkorokhoz és életkörülményekhez alkalmazkodva mint leleményes
1139 V, 2, 0,39| c) A teológiai képzésnek életközelinek kell lennie, össze kell
1140 II, 2, 2,3 | jelentôségteljesen, a konkrét címzett életkorának gondolkodását és pszichológiáját
1141 V, 4, 3,3 | alkalmazkodással, figyelembe véve az életkori pszichológiát és azt a társadalmi--
1142 IV, 0, 0,27| fejlôdését nézzük, a katekézis életkoronként tagolódik. Ha viszont a
1143 III, 2, 0,21| társadalmi helyzete és életmódja ne legyen akadály a hit
1144 II, 1, 0,20| sajátosságokat, gondolkodás- és életmódokat, melyek ellenkeznek Isten
1145 I, 1, 0,8 | keresztényeket jellemzô új lét- és életmódról; ~ ~-- az "elsô hirdetés"
1146 Bev, 3 | eredményt mutatott föl, melyek életrevalóságát jelzik. A sok közül kiemelendô:--
1147 IV, 3, 0,4 | elszigetelôdésig terjednek. Az életritmus gyakran okoz stresszt, nagy
1148 I, 2, 1,1 | misztériumába és az evangéliumi életstílusba. Ugyanis "bevezetik ôket
1149 I, 3, 0,4 | örömét közvetítô evangéliumi életstílust; reményét; az emberiség
1150 I, 2, 3,2 | kultúrában fokozottan jelenlévô életszemléletrôl és azokról a fô erkölcsi
1151 IV, 5, 0,14| közötti hasadékot, és az életszentség gyümölcseit termi. ~
1152 IV, 3, 0,1 | fogyatékos, képes növekedni az életszentségben. ~A hitre nevelés, mely
1153 III, 2, 0,24| személyiség formálásában szinte életszükséglet a csoport, akár felnôttekrôl,
1154 IV, 2, 2 | komolyan figyelni kell élettapasztalatukra, körülményeikre és a kihívásokra,
1155 IV, 4, 0,10| katekézis, melyet az ezeket életté formáló tanúságtétel kísér".
1156 IV, 2, 7 | ugyanis megajándékozta ôket az élettel és gazdagította azt a keresztséggel,
1157 IV, 2, 8 | látni kell két alapvetô élettér nevelôi fontosságát: a családét
1158 IV, 5, 0,20| egy-egy nép vagy nemzet életterében együtt létezô kultúrákra
1159 V, 3, 0,49| jelenti, hogy az egész Egyház élettevékenységének minden keresztény családban
1160 II, 1, 0,23| ugyanis " nem szakad el az élettôl és nem helyezkedik szembe
1161 I, 3, 0,7 | észre Isten beavatkozását életükbe.A katekézis további fô feladatai:
1162 V, 1, 0,31| tevékenységükben a világban folyó életükbôl indulnak ki, és sajátos
1163 IV, 5, 0,12| hogy mennyire hatja át életüket; ~-- föl kell ismerni a
1164 II, 1, 0,23| amit életében átélt, mi az életünkkel Ôbenne éljük, és Ô a maga
1165 IV, 4, 0,10| Mind olyan tanításokat és életvitelt hirdetnek, mely eltávolít
1166 I, 2, 2,1 | egyre jobban elmélyül és elevenebb lesz. A hit állandó nevelése
1167 Bev, 3 | ébredjen. A katekézis helyzete: elevenség és problémák ~29. Az utóbbi
1168 V, 1, 0,30| története bizonyítja az elevenséget, melyet ezek a karizmák
1169 Bev, 4 | katekézis ma ki tudja fejezni elevenségét és hatékonyságát, el kell
1170 II, 1, 0,13| nagyon közeli, mégis mintegy elfátyolozott marad "kiüresített" állapotban.
1171 III, 1, 0,8 | szeretett és keresett személy elfogadása; Isten országának mint az
1172 IV, 2,14 | katekézisre, és kötelességük elfogadni azt. ~Számolni kell a különféle
1173 Bev, 1 | hullott, és felnôtt a tövis és elfojtotta és nem hozott termést. És
1174 El | örökséget, és elsô saját elgondolásait a Catechesi tradendae apostoli
1175 IV, 5, 0,22| kutatás és kísérletezés elhagyhatatlan idôszaka a törvényes pásztorok
1176 IV, 4, 0,5 | üzeneteket nem tudják megítélni. Elhagyják a szabályos vallásgyakorlatot,
1177 II, 1, 0,16| e Három közül az egyiket elhagyná vagy megfeledkezne "szerves"
1178 II, 1, 0,17| és örömhír a világnak, és elhangzik azok felé, akik szomjazzák
1179 Bev, 4 | és az evangelizáció felé elhangzó kihívások mély indítékai
1180 I, 3, 0,10| intenzitását és integritását; jól elhatárolható szakaszokból álló fokozatosságát;
1181 II, 2, 2,1 | hogy türelemmel, de erôs elhatározással fogjanak hozzá a Szentszék
1182 I, 1, 0,3 | misztériumát, azt az elôre elhatározott jóságos tervét, hogy elérkezik
1183 I, 3, 0,9 | annak szolgálatában áll, aki elhatározta, hogy követi Krisztust,
1184 II, 0, 0,11| kateketikai tevékenységén belüli elhelyezéséhez. Emellett néhány támpontot
1185 El | evangelizáció egészében kell elhelyeznie, amit az Evangelii nuntiandi
1186 V, 1, 0,26| ahol teljes mértékben élhetik azt, amit megkezdtek". ~~~~~~
1187 I, 2, 2,1 | is egyek mibennünk, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél
1188 V, 1, 0,31| vezessünk." A katekétai elhivatottság érzése és az Egyháztól kapott
1189 Bev, 2 | személy ontológiai igazságának elhomályosulása. S ez úgy történik, mintha
1190 III, 1, 0,8 | Fiát, Jézus Krisztust, aki elhozta a világba az üdvösség nagy
1191 El | inkább csak nagyvonalú eligazításnak tekintendô. ~~~~~~11. E Direktórium
1192 El | alkalmzásokat vagy gyakorlati eligazításokat adjunk. Ezt az eljárást
1193 I, 1, 0,11| való csatlakozás ugyanis elindít egy állandó megtérési folyamatot,
1194 I, 3, 0,4 | igehirdetés által a Szentlélek elindította valakiben a "kezdeti" megtérést
1195 I, 3, 0,5 | és Ôt Úrnak ismeri el, elindul egy úton, mely szükségszerûen
1196 IV, 2,13 | katekézisének új utakon kell elindulnia, nyitottnak kell lennie
1197 V, 4, 3,4 | jóváhagyása annak a ténynek az elismerése, hogy az egyetemes Egyház
1198 V, 1, 0,31| szentelik magukat, nyilvános elismerést nyertek és -- a papokkal
1199 V, 1, 0,30| vállalása egy az Egyház által elismert, állandó életállapotban
1200 IV, 5, 0,18| inkulturáció folyamatának elismerten fontos eszköze a katekizmus.
1201 I, 3, 0,10| keresztségi katekumenátust, és elismervén a katekézis növendékeiben
1202 IV, 1, 0,30| 1Kor 3,9), melyet nem elítélnie kell, hanem reménykedve
1203 El | eligazításokat adjunk. Ezt az eljárást fôként a következôk indokolják:
1204 I, 2, 3,2 | lelkipásztori okossággal lehessen eljárni az általános irányelvek
1205 II, 1, 0,23| maga életével mibennünk élje". A katekézis a Mester és
1206 Bev, 1 | hogy személyes kapcsolatban éljenek Istennel és együttmûködve
1207 III | jött el és dicsôségben fog eljönni újra." Jézusban, az Úrban
1208 III, 1, 0,8 | pedagógiája ~140. Amikor eljött az idôk teljessége, Isten
1209 I, 0, 0,1 | belépôk testvéri életét és eljövendô beteljesedését. ~~~~~~
1210 II, 1, 0,17| ezen a világon, de az Úr eljövetelekor válik teljessé." Jézus azt
1211 II, 1, 0,17| hangsúlyozza: -- Jézus az ország eljövetelével együtt hirdeti és kinyilatkoztatja,
1212 II, 1, 0,23| mi az életünkkel Ôbenne éljük, és Ô a maga életével mibennünk
1213 I, 1, 0,6 | ajándékaként kapott hittel az ember eljut a maga dicsôségének gazdagságát
1214 II, 1, 0,24| indulni Istenbôl, és tôle eljutni Krisztushoz és viszont;
1215 III, 1, 0,14| Isten szavának teljességét eljuttassa az emberek szívébe. ~~~~~~
1216 V, 3, 0,50| hitre megtért felnôttet eljuttatják a húsvéti vigíliában a keresztségi
1217 III, 1, 0,7 | eszközévé teszi. Egy személyt eljuttatni az Istennel való találkozásra,
1218 IV, 2, 0,32| szakaszában ki van téve az elkereszténytelenedés kihívásának, és szembe kell
1219 III, 2, 0,20| memorizálás veszélyének elkerülésére az emlékeztetô technika
1220 III | igazságba, és támogatta ôket az elkerülhetetlen, nehéz helyzetekben. Jézus
1221 IV, 2, 4 | kegyelemi ajándékaikat. Így elkerülhetô a néhány mai társadalomban
1222 IV, 5, 0,12| történelmi helyzetét, mindig elkerülve a tartalmi csonkításokat
1223 El | direktórium a katekézis számára" elkészítése. Ezután az 1971-ben közzétett
1224 V, 4, 3,2 | lépni a cselekvési terv elkészítésére. Ez határozza meg a lelkipásztorkodás
1225 El | észrevétellel szolgáltak. Az elkészült szöveget átvizsgálta egy
1226 V, 2, 0,43| lelkipásztori munkatársait és elkötelezettebb laikusait. Amikor a katekéták
1227 I, 2, 2,1 | ajándéka és a "misszió" elkötelezettsége egyre jobban elmélyül és
1228 V, 3, 0,48| akarják ismerni az Urat és elkötelezik magukat az új életben. Kíséri
1229 I, 3, 0,5 | után -- fölkészít erre az elkötelezô döntésre. Az állandó katekézis
1230 Bev, 4 | közölvén velük Lelkének erejét, elküldi munkásait, hogy hirdessék
1231 V | hogy vele legyenek, s hogy elküldje ôket prédikálni és ördögöket
1232 I, 1, 0,6 | Egyházat az apostolokra, és elküldve nekik az Atyától a Szentlelket,
1233 III, 2, 0,17| szembeállítását, mesterséges elkülönítését vagy egymás iránti közömbösségét,
1234 V, 3, 0,54| mûködjék és minden ideológiai elkülönülést és szellemi eltorzulást
1235 V, 4, 1,2 | eredményét. Így a jobban ellátott megyék segíteni tudnak a
1236 I, 3, 0,5 | megvallásával a keresztény ember ellene mond mindenfajta feltétlen
1237 IV, 5, 0,15| nehogy a keresztényekben ellenhatást váltson ki. Nyerjen kifejezést
1238 IV, 4, 0,9 | bennük a keresztény üzenettel ellenkezô elemeket, de arra is neveli
1239 V, 4, 1,1 | munkát irányítja, segíti és ellenôrzi". ~~~~~~266. Az Egyházmegyei
1240 I, 1, 0,7 | végül megcsonkítjuk. Ezzel ellentétben ki kell bontakoztatnia "
1241 Bev, 3 | misztériumáról. ~Néha sarkított és ellentétes álláspontot foglalnak el
1242 I, 2, 2,2 | megvizsgálja, megfelelnek- avagy ellentmondanak-e az emberrôl s annak földi
1243 V, 4, 2,4 | tevékenységek közötti bármely ellentmondás ártalmas, mert mindegyiküknek
1244 Bev, 2 | Néhány helyen, látszólagos ellentmondásban az emberi személy méltósága
1245 IV, 2, 4 | félreértésekre, elôítéletekre és ellenvetésekre; meg kell mutatnia az üzenet
1246 IV, 4, 0,5 | minden elméleti és gyakorlati ellenvetéssel szemben, segíti ôket, hogy
1247 I, 3, 0,9 | doktrinális katekézis, mely elmagyarázta az átadott hitvallást és
1248 IV, 4, 0,7 | között fönnáll, s ugyanakkor elmagyarázza a meglévô megosztottságokat
1249 IV, 2,12 | kevés országban a súlyos elmaradottság, a fogyasztói társadalom
1250 Bev, 3 | olvasása, magyarázása és elmélkedése. -- Új módon értelmezzük
1251 IV, 5, 0,11| s mint ilyen kutatást és elmélkedést érdemel. Olyan történet
1252 I, 1, 0,6 | tanítványai szüntelenül elmélkednek és szemlélôdnek rajta, megélik
1253 I, 2, 2,2 | keresztény üzenet rendszeres elmélyítése teológiai oktatás révén,
1254 V, 3, 0,54| katekézis segít a közösségi élet elmélyítésében, hiszen biztosítja a hívôk
1255 IV, 2, 2 | és ôszintén akarják hitük elmélyítését; -- a megkeresztelt felnôtteket,
1256 IV, 5, 0,11| magyarázott és a teológia által elmélyített "hitszabály". Azt sem szabad
1257 V, 2, 0,39| hogy hitüket egyre jobban elmélyíthessék, hanem amiatt is, hogy »
1258 I, 3, 0,3 | Továbbá e fejezetben jobban elmélyítjük a katekézis sajátos -- az
1259 IV, 0, 0,27| indítja a katekézist, hogy elmélyítse vagy -- ha szükséges --
1260 V, 4, 3,3 | hassanak az olvasókra, hogy elmélyítsék bennük Krisztus misztériumának
1261 I, 2, 1,3 | misztériumában való élô és szerves elmélyülés különbözteti meg fôként
1262 I, 2, 0,14| kölcsönösen feltételezik egymást: elmenni és összegyûjteni, hirdetni
1263 IV | határáig" (Iz 49,6).~"És elment Názáretbe, ahol nevelkedett,
1264 V, 3, 0,54| Mindebbôl a közösség gazdagító élménye fakadhat, "a közösség igazi
1265 V, 4, 3,1 | iránti érzék, azok az emberi élmények, melyek mélységüknél fogva
1266 V, 2, 0,40| misztériumával kapcsolatos élményekrôl.A társadalomtudományok a
1267 II, 2, 1,7 | hit ugyanis nemcsak egy élményszerû csatlakozás Istenhez, hanem
1268 II, 0, 0,11| quae).-- Az elsô fejezet elmondja azokat a szabályokat és
1269 I, 2, 0,13| az eltitkolva fiaik elôl. Elmondjuk az ifjú nemzedéknek az Úr
1270 IV, 5, 0,11| formáiba." Az elôzôekben már elmondtuk a kateketikai alkalmazkodás
1271 V, 0, 0,23| pedagógiájáról és címzettjeirôl elmondtunk, fakad a kateketikai lelkipásztorkodás,
1272 V, 1, 0,28| attól, "nehogy valamit is elmulasszanak azokból, melyek hozzájárulnak
1273 El | megújítása szempontjából. Az elmúlt idôben ugyanis az ôsegyházra
1274 V, 4, 3,2 | eredményes katekézis szabályait. Elnevezés szerint lehetnek Kateketikai
1275 IV, 2, 4 | gyakori eltömegesedés és elnévtelenedés veszedelme, melyek az indentitás
1276 I, 2, 1,2 | eltemetkeznek és föltámadnak, elnyerik a fogadott fiúság Lelkét,
1277 IV, 2, 3 | növelni és védeni kell, hogy elnyerje a keresztény bölcsességet,
1278 I, 3, 0,8 | a Szentlélek imádságban elnyert ajándéka, ugyanakkor lelki,
1279 II, 1, 0,23| Az elô-katekumenátus vagy elô-katekézis sajátos elsô evangelizációjában,
1280 I, 2, 0,14| valósítja meg, melyet egyesek "elô-katekézisnek" hívnak, mert az elô-katekumenátus
1281 I, 2, 0,14| pogány misszióban ez az "elô-katekumenátusban" történik. Az "új evangelizáció"
1282 V, 3, 0,50| beavató folyamat során, az elô-katekumenátustól a katekumenátusig és a müsztagógiáig".
1283 II, 0, 0,11| megalapozásában, megfogalmazásában és elôadásában. Az Ige szolgálatának ugyanis
1284 II, 2 | hit tartalmának hiteles elôadásához. ~-- A Katekézis Általános
1285 Bev, 3 | igazságának kiegyensúlyozottabb elôadására van szükség. Olykor csak
1286 I, 3, 0,7 | megtévesztô kifejezéseket vagy elôadásmódot. Segítenie kell "a többi
1287 IV, 2, 4 | rendszerbe foglaltan kell elôadnia úgy, ahogy azt az Egyház
1288 I, 2, 3,2 | egy ôszintén becsületes elôadó tanítja, az iskolai vallásoktatás
1289 El | így írt: "Tiszteletreméltó Elôdünk, VI. Pál pápa különösen
1290 Bev, 3 | erkölcsi képzést kell adni. Elôfordul, hogy az Egyház történetét
1291 El | elôzô változatnál mondtuk, elôfordulhat, hogy nem kielégítônek fogják
1292 III, 2, 0,18| és a mindennapi életben elôforduló esményeket), azzal a céllal,
1293 IV, 5, 0,20| legfontosabbakat és leggyakrabban elôfordulókat nevezzük meg: ~Elsôként
1294 III, 2, 0,23| tevékenységében történik -- élôtôl élôhöz érkezik a növendékben, és
1295 II, 1, 0,13| bízott, s ô ebbôl állandóan elôhoz újat és régit egyaránt.
1296 IV, 5, 0,22| katekumenátusának, ahogy azt a RICA elôírja; ~-- Ha ugyanazon az egyházi
1297 V, 4, 1,4 | egyetértésben megadja az elôírt szentszéki jóváhagyást a
1298 IV, 4, 0,10| ugyanis a tudatlanság és az elôítélet kísértéseit; a hívôket segíteni
1299 IV, 4, 0,7 | eloszlathatja a tudatlanságot és az elôítéleteket és nyitottá tud tenni a
1300 IV, 2, 4 | dolgokra, félreértésekre, elôítéletekre és ellenvetésekre; meg kell
1301 II, 1, 0,17| ház felé zarándokolva már elôízét adja a jövendô világnak,
1302 I, 3, 0,9 | katekumenátus négy fokozatú:-- az elôkatekumenátusban van a megtérésre elôkészítô
1303 I, 2, 2,2 | liturgikus katekézis, mely elôkészít a szentségek fölvételére
1304 IV, 2,13 | tanítani a fiatalokat, s ezzel elôkészíteni ôket a szorosan vett katekumenátusra,
1305 V, 3, 0,51| szentségek elôtti találkozások (elôkészítés házasságra, a gyermekek
1306 II, 1, 0,22| szervezôdik. Az Evangélium elôkészítése az Ószövetségben, a kinyilatkoztatás
1307 Bev, 2 | nekünk. ~E tanúságtétel elôkészítéséül az Egyháznak olyan katekézist
1308 II, 1, 0,20| nagy korszakait, melyekkel elôkészítette az evangélium útját; Jézusnak,
1309 I, 1, 0,9 | különbözô szentségek közvetlen elôkészületeire, a szentségek ünneplésére,
1310 IV, 3, 0,2 | A társadalom peremén élôknek szóló katekézis ~190. Ugyanígy
1311 III, 1, 0,12| célkitûzések játszanak szerepet:-- elômozdítani egy kibontakozó és egységes
1312 III, 2, 0,22| és a környezetvédelem -- elômozdításával. ~A katekézisben tehát a
1313 IV, 2,16 | felnôttek katekétája legyen. Ez elômozdítja a nemzedékek között annyira
1314 I, 1, 0,9 | formákban valósul meg, melyek elômozdítják "a hit igazságainak rendszeres
1315 III, 2, 0,18| kinyilatkoztatásban. E módszernek nagy elônye, hogy hasonlít a kinyilatkoztatás
1316 V, 2, 0,45| pedagógiáját. E rendszeres képzés elônyei figyelemreméltóak: ~-- elméleti
1317 II, 1, 0,13| mely segíti a hívôket, hogy elôrehaladjanak a hit misztériumai eleven
1318 II, 1, 0,20| idôkben kezdôdött, folytonosan elôrehaladt, majd Krisztusban érte el
1319 V, 4, 2,2 | szilárdabb eledel való, mely elôresegíti állandóan érlelôdô hitében.
1320 II, 1, 0,15| kapcsolatban. Amit ezzel elôsegít, az Krisztus követése, a
1321 I, 2, 1,2 | kifejezett és tevékeny hitvallás elôsegítése. Ennek érdekében az Egyház
1322 II, 2 | Tanítóhivatal e mûvét, hanem hogy elôsegítse jobb megértését és befogadását
1323 II, 2, 1,1 | Katolikus Egyház Katekizmusa Elôszavában meghatározza a maga célját. "
1324 IV, 4, 0,7 | ugyanis a dialógusra, mely eloszlathatja a tudatlanságot és az elôítéleteket
1325 El | ELÔSZÓ ~1. A II. Vatikáni Zsinat
1326 II, 2 | tény is, hogy -- miként az Elôszóban mondtuk -- ez a Direktórium
1327 El | róla való gondoskodás és elosztása. Sajátos helyet foglal el
1328 V, 2, 0,33| katekétáinak egyenletesebb elosztásához fog vezetni. ~-- Támogatni
1329 V, 2, 0,33| katekéták egyenletesebb elosztását a katekézist igénylô csoportok
1330 II, 2, 2,4 | hitletétemény, az igazság, és más az elôterjesztés módja, de a tartalom és
1331 III, 2, 0,23| tevékenységében történik -- élôtôl élôhöz érkezik a növendékben,
1332 III | misszióba küldte ôket. Úgy állt elôttük, mint az egyetlen Mester,
1333 V, 2, 0,36| képzésének föltétele, hogy elôzôleg számba vegyünk néhány meghatározó
1334 II, 2, 1,2 | katekézis tartalmi elemeinek elrendezését a konkrét körülményekhez
1335 II, 1, 0,22| átfogja és hierarchikusan elrendezi a Szentírásban és a Egyház
1336 I, 1, 0,5 | minden egyéb hierarchikusan elrendezôdik és megvilágosodik. ~
1337 I, 2, 3,1 | egészébe -- melyet a növendékek elsajátítanak, s melyet a többi iskolai
1338 V, 1, 0,29| gyermekeiknek és segítik elsajátítani a keresztény közösségben
1339 II, 0, 0,11| segítségül a Katekizmus elsajátításához és az Egyház kateketikai
1340 IV, 5, 0,14| tartalmának intellektuális elsajátítását eredményezi, hanem megmozgatja
1341 I, 2, 3,1 | rendszeres és kritikus elsajátítási folyamatában jeleníti meg
1342 II, 1, 0,13| állandóan hirdetjük, hallgatjuk, elsajátítjuk és magyarázzuk; ~-- tükrözi
1343 III, 2, 0,21| keressék, elfogadják és elsajátítsák. ~A katekéta nem feledkezhet
1344 II, 1, 0,21| elveszíti saját természetét és elsilányul, ha tartalmát a fogalmazás
1345 V, 1, 0,32| gyermekeik keresztsége vagy elsôáldozása, illetve házasságkötésük
1346 V, 3, 0,51| gyermekek keresztelésére és elsôáldozására ...) alapvetô jelentôségûvé
1347 V, 2, 0,41| pedagógiájának irányítójává, elszakadva az isteni pedagógiából eredô
1348 I, 2, 3,1 | vallásoktatás és a katekézis között elszakíthatatlan kapcsolat, ugyanakkor világos
1349 I, 2, 0,14| aki hisz", aki megtér, aki elszánja magát. E két tevékenység
1350 Bev, 2 | vagy korlátozása ugyanis elszegényíti a személyt és a népeket,
1351 I, 1, 0,7 | Fennáll a veszély, hogy elszegényítjük, sôt végül megcsonkítjuk.
1352 IV, 3, 0,4 | gazdagságtól a nyomorig és elszigetelôdésig terjednek. Az életritmus
1353 IV, 3, 0,1 | szükségszerûen sajátos katekézis elszigetelôdjék a közösség lelkipásztori
1354 IV, 3, 0,2 | Ugyanígy kell kezelni az elszigetelôdött -- ahhoz közel álló vagy
1355 I, 3, 0,8 | személyben valami idegen vagy elszigetelt jelenség lenne. A hitbeli
1356 II, 1, 0,20| hogy tetszetôs színfalakkal eltakarja. Épp ellenkezôleg, az Evangélium
1357 IV, 4, 0,10| életvitelt hirdetnek, mely eltávolít a keresztény hit tartalmától.
1358 IV, 2,12 | alapmagatartássá lesz az Egyháztól való eltávolodás vagy legalábbis a bizalmatlanság
1359 IV, 2,11 | egyidejûleg szinte teljesen eltávolodik a hit gyakorlásától. Ezzel
1360 I, 3, 0,7 | a különleges törôdés az eltávolodottakkal ("Menjetek Izrael házának
1361 II, 1, 0,19| akik a maga mélységében élték és élik; az egyházatyák
1362 I, 2, 1,2 | Krisztussal együtt meghalnak, eltemetkeznek és föltámadnak, elnyerik
1363 II | az Írások szerint, s hogy eltemették, s hogy öltámadott harmadnapon
1364 V, 3, 0,54| bázisközösségek nagymértékben elterjedtek. Olyan közösségekrôl van
1365 II, 1, 0,18| elveszítené létjogosultságát, "ha eltérne attól a vallási tengelytôl,
1366 I, 3, 0,3 | katekézist a Szentlélektôl éltetett Egyház végzi; ~-- az alapvetô
1367 IV, 4, 0,5 | keresztények elbizonytalanodnak és eltévednek, nem tudnak szembenézni
1368 IV, 5, 0,14| kísértések veszélyessé válnak, eltévelyednek, ezért helyesbítésre szorulnak. ~
1369 I, 2, 0,13| beszéltek el nekünk, nincs az eltitkolva fiaik elôl. Elmondjuk az
1370 IV, 4, 0,5 | olyan katekézis, melyet eltölt az Evangélium éltetô nedve,
1371 IV, 2, 4 | mai társadalomban gyakori eltömegesedés és elnévtelenedés veszedelme,
1372 Bev, 1 | erôszak, mely korlátozza és eltompítja az embert;-- a Krisztus
1373 Bev, 3 | amelyben a vallásos érzék eltompul. A katekéták tudatában vannak,
1374 V, 3, 0,54| elkülönülést és szellemi eltorzulást kerüljön." ~~~~~~264. Az egyházi
1375 I, 1, 0,8 | révén (18--20). Ez az Egyház elültetésének és építésének folyamata. ~
1376 Bev, 2 | hagyományos kultúrákra külsô, eluralkodó hatások és importált életformák
1377 Bev, 2 | úgy történik, mintha Isten elutasítása az emberi törekvések belsô
1378 I, 3, 0,7 | szegénynek lenni; elviselni az elutasítást és az üldözést; szilárdan
1379 III, 2, 0,25| erôfeszítésre van szükség, mely elutasítja a monopólium és a manipuláció
1380 Bev, 2 | Istennel, vagy kifejezetten elutasítják". Az ateizmust mint Isten
1381 II, 0, 0,11| szempont természete szerint elválaszthatatlan. A hit érése és növekedése
1382 Bev, 4 | olvasni az idôk jeleibôl, és elvárja tôlük, hogy gondosan készüljenek
1383 Bef | mester". Ô ugyanis "az ihletô elve az egész kateketikai tevékenységnek
1384 I, 3, 0,4 | folytatva és a Szentlélekbôl élve arra küldetett, hogy a hit
1385 I, 1, 0,9 | szervezett beavatást kell elvégeznie. ~
1386 II, 1, 0,20| Egyházzal való közösség" kettôs elvére támaszkodik. Isten egész
1387 Bev, 2 | a polgári együttéléstôl elvesz minden erkölcsi fogódzópontot".
1388 II, 1, 0,18| távlatába állítja be, mert elveszítené létjogosultságát, "ha eltérne
1389 IV, 2, 4 | veszedelme, melyek az indentitás elveszítéséhez és a személyes adottságok
1390 II, 1, 0,21| fordul...", mindazonáltal "elveszíti saját természetét és elsilányul,
1391 II, 1, 0,16| keresztény üzenet eredetiségének elvesztését kockáztatná. A katekézis
1392 I, 1, 0,11| megkereszteltek egész csoportja elvesztette a hit eleven érzékét, vagy
1393 El | egy sajátosan súlyos elvet szögez le: a katekézis az
1394 I, 3, 0,4 | tevékenyen adja tovább a hitet, elveti a katekumenok és a katekézis
1395 I, 3, 0,7 | közösség a tanítványokat elvezeti Mesterük imádkozó és szemlélôdô
1396 I, 1, 0,12| hitre megtért felnôttet elvezetik a keresztségi hitvalláshoz
1397 I, 2, 1,1 | evangelizációban elsôbbséget élvezô mozzanatnak kell tekintenünk. ~
1398 IV | téged, hogy üdvösségemet elvidd a föld szélsô határáig" (
1399 Bev, 2 | emberi személyeket a nyomor elviselhetetlen súlya alatt görnyedni".
1400 I, 3, 0,7 | nélkül szegénynek lenni; elviselni az elutasítást és az üldözést;
1401 IV, 4, 0,6 | keresztjének ismeretét, elvonatkoztató képességet, mások iránti
1402 II, 1, 0,21| lennie arra, hogy -- minden elzárkózás mellôzésével -- a valóban
1403 III, 2, 0,19| vannak a katekézisben. ~a) Az emberben érdeklôdést, kérdéseket,
1404 I, 1, 0,11| körülmények között megéljék és más embercsoportoknak is hirdessék hitüket". Ez
1405 II, 2 | való nevelésre, hogy Isten embere tökéletes és minden jóra
1406 II, 2, 2,4 | közölni a tanítást korunk embereivel, mert más a hitletétemény,
1407 IV, 2, 4 | kérdéseket, melyek a mai emberekben merülnek föl pl. a köz-
1408 II, 1, 0,13| magára véve hasonló lett az emberekhez". Isten szavaként emberi
1409 V, 2, 0,41| Az emberel foglalkozó tudományok fölhasználásának
1410 V, 3, 0,54| élni az Egyház életét; vagy emberibb léptékeket keresnek, amit
1411 IV, 2, 7 | építésére, mind a társadalom emberibbé tételére." A gyermek a keresztség
1412 I, 1, 0,7 | át, újítsa meg magát az emberiséget". Jézus missziós parancsa
1413 I, 1, 0,9 | folytassa a dialógust az emberiséggel. Az Ige szolgálatának ugyanis
1414 III, 1, 0,8 | teljessége, Isten elküldte az emberiséghez az Ô Fiát, Jézus Krisztust,
1415 I, 2, 1,3 | tanítványát, hogy a régibôl új emberrré váljon, vállalja keresztségi
1416 Bev, 3 | szükség. Olykor csak Krisztus emberségére kerül a hangsúly anélkül,
1417 Bev, 3 | kialakított egy olyan keresztény embertípust, aki tudatosan vállalja
1418 II, 1, 0,15| az evangéliumi üzenet nem embertôl való, hanem Isten szava.
1419 I, 1, 0,11| következô fontos mozzanatok emelhetôk ki: ~a) Az érdeklôdés az
1420 II, 2, 1,7 | szerkezetû épületeket lehet emelni, a kultúrák és a címzettek
1421 IV, 0, 0,27| csak olyan szempontokat emelünk ki, melyek minden helyzetben
1422 I, 2, 3,2 | vallásokat, kellô súllyal emelve ki a katolikus vallást.
1423 II, 2 | c. fejezetében történt. Emiatt az üzenet tartalma tekintetében
1424 II, 1, 0,20| múlt üdvözítô eseményeinek "emlékezetébôl" indul ki, elbeszélve azokat.
1425 I, 1, 0,7 | kereszteljetek", cselekedjétek az én emlékezetemre" (Lk 22,19), "szeressétek
1426 I, 1, 0,5 | a katekézis nem csupán emlékezetet Isten csodálatos, régmúlt
1427 I, 2, 1,2 | halálának és föltámadásának emlékezetét." ~~~~~~66. Így a katekézis
1428 III, 1, 0,12| értelmével, akaratával, szívével, emlékezetével; -- segíteni az embert,
1429 I, 2, 1,2 | s amelyet az Egyház erôs emlékezettel és a Szentírásban megôrzött,
1430 III, 2, 0,20| közöttünk az Úr jelenlétét. Az emlékezôképesség gyakoroltatása ezért a kereszténység
1431 I, 2, 1,1 | beillesztiaz Egyház küldetésébe, emlékeztet rá, hogy az evangelizáció
1432 II, 2, 1,7 | tartalmilag egyaránt. A katekézist emlékeztetik hét alapelemére: az üdvtörténet
1433 III, 2, 0,20| veszélyének elkerülésére az emlékeztetô technika mellett harmonikusan
1434 IV, 5, 0,16| legalkalmasabb formái között említendô a fiatalok és a felnôttek
1435 IV, 2, 2 | katekumenátus való. Végül meg kell említenünk azokat a felnôtteket, akik
1436 III, 2, 0,17| mutatkozó jelentôségük miatt említésre méltó: a biblikus módszer,
1437 IV, 3, 0,4 | példaként két nagy környezetet említünk, melyek a katekézis különbözô
1438 Tan | AAS 88 (1996) 5--82. ~EN VI. Pál pápa: Evangelii
1439 Tan | DENZINGER, H.-- SCHÖNMETZER, A.: Enchiridion Symbolorum Definitionum
1440 El | megnyilatkozásai között kiemelkedik 12 enciklikája a Redemptor hoministôl az
1441 El | Ut unum sintig. Ezek az enciklikák már önmagukban is súlyos
1442 El | vivificantem (1986. május 18.) enciklikákat kateketikai jelentôségük,
1443 El | missio (1990. december 7.) enciklikát pedig a missziós feladat
1444 IV, 1, 0,29| egészébôl meríti jogosságát és energiáját, az is igaz, hogy "az Egyház
1445 II, 1, 0,21| ugyanis, hogy a hitbeli engedelmes meghajlás tökéletes lehessen,
1446 III, 1, 0,7 | amikor szabadon és hûségesen engedelmeskedik az Ô szavának. Ennek érdekében
1447 I, 1, 0,6 | kinyilatkoztató Istennek a hit engedelmességével tartozunk, mely által az
1448 V, 4, 2,4 | az Egyház iránti közös engedelmességre és a közösségen belüli evangéliumi
1449 V, 1, 0,29| polgári törvényhozás nem engedélyezi vagy nehézzé teszi a hitbeli
1450 II, 1, 0,19| mindazok hite, akik hisznek és engedik, hogy a Szentlélek vezesse
1451 III | lehajoltam hozzá, hogy enni adjak neki. " (Oz 11,3--
1452 II, 1, 0,15| Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki engem küldött" (
1453 IV, 5, 0,12| alapvetô tényezôje; ~-- épen kell ôrizni az Egyház hitének
1454 Tan | dec. 14.) ~SYNODUS SYNODUS EPISCOPORUM (coetus extraordinarius
1455 I, 2, 2,2 | katekézis sok formájára épít. Közülük kiemelhetôk a következôk: ~--
1456 V | vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat. " (Mt 16,17--
1457 I, 1, 0,5 | állandóan az evangéliumokra kell építenie, melyek "az összes szent
1458 I, 3, 0,7 | Egyház evangelizációjában és építésében." Nevelés a közösségi életre
1459 I, 1, 0,8 | Egyház elültetésének és építésének folyamata. ~48. Ennek megfelelôen
1460 IV, 2, 7 | lehetôségek nyílnak mind az Egyház építésére, mind a társadalom emberibbé
1461 I, 2, 1,1 | épület különbözô szintjeit építi meg.A bevezetô katekézis
1462 IV, 2, 8 | feledjék, hogy az Egyházat építik, amikor segítséget nyújtanak
1463 V, 2, 0,38| hirdetôjétôl és az Egyház minden építôjétôl ilyen érzületet vár el."
1464 V, 1, 0,28| püspöki rend munkatársaiként építsék egész testét, ami az Egyház.
1465 II, 1, 0,21| Az evangéliumi üzenet épsége ~111. A hit inkulturációja
1466 II, 2, 2,4 | adott helyzetben teljes épségében át tudják adni az evangéliumot. ~
1467 II, 2, 1,7 | különbözô méretû és szerkezetû épületeket lehet emelni, a kultúrák
1468 I, 2, 1,1 | szélroham összedöntené az egész épületet. Valójában "a hitoktatástól
1469 I, 2, 2,2 | kapcsolódjanak egymáshoz és épüljenek egymásra." ~~~~~~
1470 II, 2, 1,3 | teljesen Jézus Krisztusra épülô Katekizmus kétfelé irányul:
1471 II, 1, 0,13| lehajlása" által szól hozzánk és ér el hozzánk emberi "cselekedetek
1472 Bev, 2 | gazdasági és ideológiai érdekek szolgálatában olyan világnézetet
1473 I, 1, 0,11| az evangélium iránti elsô érdeklôdésnek keresési idôre van szüksége,
1474 III, 1, 0,12| tanításokra vagy pusztán emberi érdeklôdésre, és nem keveri össze Isten
1475 IV, 0, 0,26| áll, mindenféle bajuk után érdeklôdik: szóval és tettel gyógyítva
1476 IV, 3, 0,1 | szaktudást várnak, s még érdemszerzôbbé teszik szolgálatukat. ~
1477 Tan | Ford. és magyarázza Dr. Erdô Péter. 3. kiadás Bp., 1997. ~
1478 IV, 2,11 | ide vonatkozó tudományos eredeményeket és a különbözô országok
1479 I, 3, 0,7 | áll az emberi nem közös eredete és célja, és az Igének azok
1480 II, 1, 0,16| összetartozásukról, a keresztény üzenet eredetiségének elvesztését kockáztatná.
1481 Bev, 3 | hit saját pedagógiájának eredetiségére és követelményeire. Könnyen
1482 IV, 4, 0,10| lehet tenni a keresztény eredetû, a keleti vallásokból származó
1483 IV, 2,13 | és pedagógiai tudományok eredményeinek, laikus hívôk s a fiatalok
1484 III, 2, 0,19| ítéleteket serkent, melyek eredményeként fölébred a vágy a lét alakítására.
1485 V, 4, 3,2 | megadják az alkalmas és eredményes katekézis szabályait. Elnevezés
1486 V, 4, 1,2 | kezdeményezéseiket, munkájuk eredményét. Így a jobban ellátott megyék
1487 Bev, 3 | katekézis nagyon sok pozitív eredményt mutatott föl, melyek életrevalóságát
1488 El | megértéséhez az evangéliumi mag erejébe vetett hit és bizalom fényénél.
1489 El | elvetett evangéliumi mag erejében. ~ 9. A jelen Direktórium
1490 II, 1, 0,21| evangelizáció sokat veszít erejébôl és hatékonyságából, ha nincs
1491 IV, 5, 0,17| mutatnia egzisztenciális erejüket; másrészt a Katolikus Egyház
1492 III, 2, 0,21| az Ô emberi és keresztény erényei biztosítják a szövegek és
1493 II, 1, 0,23| szívben jelen lévô emberi erényekben. A liturgikus katekézisben
1494 II, 1, 0,21| üdvösségéért". Ennek az erénynek képesnek kell lennie arra,
1495 II, 0, 0,11| elválaszthatatlan. A hit érése és növekedése megköveteli
1496 IV, 2, 3 | joga és kötelessége, hogy éretté tegyék a hit Istentôl kapott
1497 I, 1, 0,11| döntésnek jól átgondoltnak és érettnek kell lennie. A Szentlélek
1498 IV, 1, 0,28| meghívást, hogy elérkezzék a hit érettségére, szüksége s ezért joga is
1499 III, 1, 0,11| felé, hogy elérje a hit érettségét "Krisztus ajándékozásának
1500 III, 2, 0,25| Ugyanis "az Egyház vétkesnek érezné magát az Úr elôtt, ha nem
1501 V, 1, 0,25| közösségnek felelôsséget kell éreznie. S jóllehet a papok, szerzetesek
1502 I, 2, 1,3 | legmélyebb tapasztalataiban is érezze, hogy Isten Igéje teszi
1503 IV, 3, 0,4 | abban folyik, hatások onnan érik, és ô oda hat vissza és
1504 V, 1, 0,30| feladatot vállalnak. Ugyanis érintetlenül hagyva a katekézis sajátos
1505 Bev, 3 | Egyház gyermekeit: "Mennyire érintette meg ôket is a szekularizmus
1506 III, 1, 0,8 | fakad; a személyek közötti érintkezés minden eszközének -- szó,
1507 IV, 3, 0,1 | azokat az egész személyt érintô nevelésben gyümölcsözteti.
|