114. Az üzenet, melyet a katekézis
továbbad, "rendszerbe foglalt és hierarchikusan tagolt"
[381] , mert a hit élô és
összefüggô szintézise. A Szentháromság
misztériuma köré szervezôdik
krisztusközpontú távlattal, hiszen a
Szentháromság "a hit többi misztériumainak
forrása, azokat megvilágosító
világosság". [382] Belôle kiindulva az
üzenet egészének harmóniája igényli "az igazságok hierarchiáját", [383] mivel mindegyikük más kapcsolatban
van a hit alapjával. Mindazonáltal ez a hierarchia "nem azt jelenti, hogy az egyik igazság jobban, a másik kevésbé tartozik a hithez, hanem hogy bizonyos igazságok más igazságokra támaszkodnak és azoktól kapják a magyarázatukat." [384]
115. A keresztény üzenet
minden szempontja és dimenziója részesedik ebben a
rendszerbe foglalt, hierarchikus tagoltságban:-- Az
üdvösség története, amikor elbeszéli
"Isten csodatetteit" (mirabilia Dei), melyeket a múltban tett,
a jelenben tesz és tenni fog értünk, Jézus Krisztus,
"az üdvösség történetének
központja" köré szervezôdik. [385] Az Evangélium
elôkészítése az Ószövetségben, a
kinyilatkoztatás teljessége Jézus Krisztusban és az
Egyház ideje jelentik az egész üdvtörténet
szerkezetét, melynek kezdete a teremtés, vége az
eszkatológia. Az apostoli hitvallás megmutatja, hogy az
Egyház hogyan akarta mindig élô szintézisben
bemutatni a keresztény misztériumot. E hitvallás az
egész Szentírás és az Egyház egész --
hierarchikusan köréje rendezôdô --
tanítása olvasásának szintézise és
kulcsa. [386] -- A szentségek is organikus
valóságot alkotnak, melyek mint újjáteremtô
erôk fakadnak Jézus Krisztus húsvéti
misztériumából, és "szerves egészet
alkotnak, melyben minden szentségnek megvan a maga életfontosságú
saját helye". [387] Ebben a szerves egészben az
Eucharisztia egyedülálló helyet foglal el, melyre az
összes többi szentség irányul: ô a
"szentségek szentsége". [388] -- Az erkölcsi üzenetben az
istenszeretet és a felebaráti szeretet kettôs parancsa nem
más, mint az értékek Jézus által
meghatározott hierarchiája: "e két parancstól
függ az egész törvény és a
próféták" (Mt 22,40). Ha a Tízparancsolatot
összefoglaló ketttôs fôparancsot, az Isten és a
felebarát iránti szeretetet az evangéliumi
boldogságok lelkületével élik, a keresztény
élet Magna Chartáját jelenti, melyet Jézus a hegyi
beszédben hirdetett meg. [389] -- A Miatyánk, összefoglalva az
Evangélium lényegét, átfogja és
hierarchikusan elrendezi a Szentírásban és a Egyház
egész életében található imádságos
gazdagságot. Ez az imádság, melyet maga Jézus adott
tanítványainak, megmutatja a gyermeki bizalmat és a
legmélyebb vágyakat, melyekkel az ember Istenhez fordulhat. [390]
|