|
131. A Katolikus Egyház
Katekizmusa minden hívônek és minden embernek szól,
aki meg akarja ismerni, hogy mit hisz a katolikus Egyház, [436] s egész különlegesen
"arra van rendelve, hogy bátorítsa és segítse
új helyi Katekizmusok elkészítését, melyek
figyelemmel vannak a különféle helyzetekre és
kulturális adottságokra, ugyanakkor gondosan ôrzik a hit egységét
és a katolikus tanítás iránti
hûséget." [437] A megyéspüspökök vagy
Püspöki Konferenciák által kidolgozott vagy
jóváhagyott helyi katekizmusok ugyanis [438] nagyon értékes
eszközök a katekézis számára, "mely arra
hivatott, hogy a kultúra és a kultúrák
mélyéig vigye el az Evangélium erejét". [439] Ezért II. János Pál
pápa sürgetô bátorítással fordult az
egész világ Püspöki Konferenciáihoz, hogy
türelemmel, de erôs elhatározással fogjanak
hozzá a Szentszék szándéka szerinti katekizmusok
készítéséhez, melyek -- hûségesen a
kinyilatkoztatás lényegi tartalmához és
módszertanilag igazodva a mai követelményekhez --
képesek az új idôk keresztény nemzedékeit
erôs hitre nevelni. [440] Az Egyház a helyi katekizmusokkal
aktualizálja az "isteni pedagógiát", [441] melyet Isten alkalmazott a
kinyilatkoztatásban, amikor gondviselô
jóságával a természetünknek megfelelô
módon szólt hozzánk. [442] A helyi katekizmusokban az Egyház az
evangéliumot úgy közli az emberrel, hogy ô
valóban az üdvösség
örömhíreként fogadhassa. A helyi katekizmusok
így tapintható megnyilvánulásai lesznek Isten
"csodálatos lehajlásának" [443] és az Ô világ
iránti kimondhatatlan szeretetének. [444]
|