|
136. A Katolikus Egyház
Katekizmusa és a helyi katekizmusok, természetesen mindegyik a
maga sajátosságaival, egységet alkotnak. "Az apostoli
hit egységének", [461] ugyanakkor e hit változatos
megfogalmazásának konkrét kifejezôi. A Katolikus
Egyház Katekizmusa és a helyi katekizmusok harmóniája
a hit szimfóniáját szólaltatja meg:
elsôsorban magának a -- katolikus Egyház egész
Püspöki Kollégiumának
együttmûködésével kidolgozott -- Katolikus
Egyház Katekizmusának belsô
szimfóniáját; és egy másik
szimfóniát, mely ebbôl fakad és a helyi katekizmusokban
hangzik föl. E "szimfóniának", "az egyetemes
Egyház kórusának", [462] mely a Katolikus Egyház
Katekizmusához hûséges helyi katekizmusokban szólal
meg, nagy teológiai jelentôsége van: -- Elsôsorban az
Egyház katolicitását mutatja meg. A népek
kulturális gazdagsága beépül az Egyház
egyetlen hitének kifejezésébe. -- A Katolikus
Egyház Katekizmusa és a helyi katekizmusok megmutatják az
egyházi kommuniót is, melynek látható
kötelékei közül az egyik az "egy hit
megvallása". [463] A részegyházak, "melyekben
Krisztus egy és egyetlen Egyháza létezik", [464] az egésszel, az egyetemes
Egyházzal "sajátos, bensôséges
kapcsolatban" vannak. [465] A Katolikus Egyház Katekizmusa
és a helyi katekizmusok közötti egység e
kommuniót teszi láthatóvá. -- Ugyanakkor a
Katolikus Egyház Katekizmusa és a helyi katekizmusok
nyilvánvalóvá teszik a püspöki kollegialitást.
A püspökök ugyanis, mindegyik a maga
egyházmegyéjében és együtt, mint
kollégium, közösségben Péter
utódával, a katekézis fô felelôsei az
Egyházban. [466] A Katolikus Egyház Katekizmusa
és a helyi katekizmusok egységükkel és
változatosságukkal arra hivatottak, hogy az Egyház
katekézisének megújító kovásza legyenek.
Amikor az Egyház, Krisztus tanítványainak egész
közössége katolikus és egyetemes szemmel
szemléli ôket, valóban elmondhatja: "Ez a mi
hitünk, ez az Egyház hite".
|