|
[508]
152. A tapasztalatnak, melyet
állandóan és értékének
megfelelôen becsülni kell, különbözô feladatai
vannak a katekézisben.
a) Az emberben
érdeklôdést, kérdéseket, reményt
és félelmet, gondolkodást és
ítéleteket serkent, melyek eredményeként
fölébred a vágy a lét
alakítására. A katekézis feladata, hogy az
embereket figyelmessé tegye legfontosabb tapasztalataikra,
segítse ôket fölébredt kérdéseik
és igényeik evangéliumi
megítélésében, és nevelje ôket
új életfölfogásra. A személy így lesz
képes arra, hogy tevékenyen és felelôsséggel
viselkedjék Isten ajándékával kapcsolatban.
b) A tapasztalat
segít megérteni a keresztény üzenetet. Jézus
is így járt el, amikor fölhasználta az emberi
tapasztalatokat és helyzeteket az eszkatologikus és transzcendens
valóságok és a velük kapcsolatos viselkedési
formák bemutatására. Ebbôl a szempontból a
tapasztalat nélkülözhetetlen eszköz a
kinyilatkoztatás tárgyi tartalmát jelentô
igazságok fölfedezésére és
elsajátítására.
c) E feladatok jelzik, hogy
a hívô tapasztalat bizonyos módon az
üdvösség megnyilvánulásának és
megvalósulásának környezetévé
válik, ahol Isten a megtestesülés
pedagógiáját követve kegyelmével eléri
az embert és üdvözíti. A katekétának
segítenie kell az embert abban, hogy a tulajdon életét ebbôl
a szemszögbôl nézze, hogy fölfoghassa a
Szentlélek hívását a megtérésre, az
elkötelezettségre, a reményre, és így egyre
inkább fölfedezze Isten tervét a maga
életében.
153. A kateketikai pedagógia
állandó feladata, hogy a hittel világítsa meg
és értelmezze a tapasztalatot. E feladatnak vannak
nehézségei, de nem kerülheti ki azokat, nehogy az
igazsággal szembeni mesterséges szembenállások vagy
integrista értelmezések csapdájába essék.
A feladat akkor
oldható meg, ha jól fölhasználják a
mély emberi tapasztalatok, [509] és a kinyilatkoztatott üzenet
közötti kapcsolatot, illetve kölcsönhatást.
Bôséges bizonyságát adja ennek a
próféták prédikációja, Krisztus prédikációja
és az apostolok tanítása, melyek alapvetô és
normatív támpontot adnak a hit és az emberi tapasztalat
minden találkozásához az Egyház idejében.
|