|
163. Szolgálatának
kezdetén Jézus kijelenti: arra küldetett, hogy a
szegényeknek hirdesse az evangéliumot, [533] majd egész életével
megerôsíti, hogy Isten országa minden embernek szól,
a legelesettebbektôl kezdôdôen. Valójában Isten
országának katekétája Ô mindenki
számára: nagyoknak és kicsinyeknek, gazdagoknak és
szegényeknek, egészségeseknek és betegeknek,
közelieknek és távoliaknak, zsidóknak és
pogányoknak, férfiaknak és nôknek, igazaknak
és bûnösöknek, az egyszerû népnek és
a hatalmasoknak, egyéneknek és csoportoknak. Mindenki
rendelkezésére áll, mindenféle bajuk után
érdeklôdik: szóval és tettel gyógyítva
és megbocsátva, dorgálva és bátorítva
lélekben és testben egyaránt.
Földi
életét Jézus azzal fejezi be, hogy
fölszólítja tanítványait: ugyanezt
tegyék, hirdessék az evangéliumot minden
teremtménynek, [534] "minden népnek " (Mt 28,19;
Lk 24,47) "a föld határáig" (ApCsel 1,8),
idôben korlátlanul "a világ végéig"
(Mt 28,20).
164. E feladatot az Egyház 2000
éve teljesíti az igehirdetés és a katekézis
számtalan változatával, miközben a pünkösdi
Lélek állandóan serkenti az evangelizáció
kötelességének teljesítésére
"görögöknek és barbároknak, bölcseknek
és oktalanoknak"(Róm 1,14).
Így bontakoznak ki a
hit pedagógiájának fô vonásai, melyek azt
mutatják, hogy szorosan összefonódik a katekézis
egyetemes nyitottsága és példaszerû
megtestesülése a címzettek világában.
|