|
171. Az életkoronkénti
katekézis a keresztény közösség alapvetô
igénye. Egyrészt ugyanis a hit része a személy
fejlôdésének; másrészt az élet minden
szakaszában ki van téve az elkereszténytelenedés
kihívásának, és szembe kell néznie a
keresztény hivatás mindig új feladataival.
Jogosak
tehát az életkoronkénti és
kiegészítô katekézisek, ahogyan a címzettek
szükségletei és képességei
megkívánják. [548] Ezért az összes
antropológiai--fejlôdéstani,
teológiai--lelkipásztori tényezôre figyelemmel kell
lenni, felhasználva a humán tudományok és
pedagógia egyes életkorokra vontakozó eredményeit.
Meg kell találni a módját, hogy a hit
fejlôdésének egyes szakaszai szervesen tudjanak
beépülni a személybe, külön ügyelve arra,
hogy a gyermekkorban kapott katekézis harmonikusan
egészüljön ki a késôbbiekben.
Ebbôl
következôen pedagógiailag is szükségszerû,
hogy a felnôtt katekézist vegyük alapul és annak
fényénél rendezzük el a többi életkor
katekézisét.
Itt csak
néhány általános elemrôl és
példa értékû javaslatról lesz szó, a
részletek meghatározása a Püspöki
Konferenciák és részegyházak kateketikai
direktóriumaira tartozik.
|