|
219. A szentségi (ministeria)
és egyéb (servitia) szolgálatok
összességében, melyekkel a részegyház
teljesíti evangelizálóküldetését,
kiemelkedô helyet foglal el a katekézis szolgálata, [637] melynek fôbb vonásai a
következôk:
a) A katekézis az
egyházmegyében egyetlen szolgálat, [638] melyet közösségben a
püspökkel egymáshoz kapcsolódva végeznek a
papok, diákonusok, szerzetesek és laikusok. De e
szolgálatért az egész keresztény közösségnek
felelôsséget kell éreznie. S jóllehet a papok,
szerzetesek és laikusok közösen végzik a
katekézist, különbôzôképpen, mindegyik a
saját egyházi állapotának megfelelôen
végzi (fölszentelt szolgák, Istennek szentelt személyek,
keresztény hívôk). [639] Rajtuk keresztül,
különbözô feladataik által ajánlja fel a
kateketikai szolgálat hiánytalanul az Igét és az
egyházi élet tanúságtételét. Ha bármelyik
hiányozna közülük, a katekézis veszítene
gazdagságából és
jelentôségébôl.
b) Ez az egyházi
szolgálat nélkülözhetetlen az Egyház
növekedése számára. Nem olyan
tevékenység, amit a közösségben
magánúton vagy egyéni kezdeményezésként
lehetne végezni. Az Egyház nevében történik, a
tôle kapott küldetés alapján.
c) A
kateketikai szolgálatnak -- az egyházi szolgálatok
egészében -- sajátos jellege van, mely abból
következik, hogy a kateketikai tevékenység
beágyazódik az evangelizációba. A katekétának
mint hitre nevelô személynek feladata különbözik
mindenki másétól, aki lelkipásztori
tevékenységet folytat (liturgiában, karitászban,
szociális téren...), akkor is, ha nyilvánvalóan
összehangoltan kell tevékenykedniük.
d) Annak
érdekében, hogy a kateketikai tevékenység az
egyházmegyében gyümölcsözô legyen, bizalomra
van szükség azok iránt, akik nem közvetlenül a
katekézist végzik, de tevékenységük
feltétele és támogatója a katekézisnek.
Ilyen tevékenység pl. a katekéták
képzése, kateketikai anyagok kidolgozása,
tudományos munka, szervezés és tervezés. Akik
ezekkel foglalkoznak, a katekétákkal együtt az egyetlen
egyházmegyei kateketikai szolgálatot végzik.
|