|
220. A katekézis az egész
keresztény közösség felelôssége. A
keresztény beavatás ugyanis "nem csak a
katekéták vagy a papok dolga, hanem a hívôk
egész közösségéé". [640] A hit állandó nevelése
is az egész közösségre tartozik. A katekézis
ezért olyan nevelô tevékenység, mely a közösség
egyes tagjai felelôsségével kezdôdik egy
kapcsolatokban gazdag közösségi légkörben, hogy a
katekumenok és a katekézis növendékei
tevékenyen kapcsolódhassanak be a közösség
életébe.
A keresztény
közösség ugyanis figyelemmel kiséri a katekézis
folyamatát mind a kicsinyek, mind a fiatalok, mind a felnôttek
esetében mint olyan dolgot, melyben része van s
közvetlenül érinti ôt magát. [641] Hiszen a keresztény
közösség fogadja a kateketikai folyamat végén a
növendéket testvéri közösségébe,
"ahol teljes mértékben élhetik azt, amit megkezdtek".
[642]
221. A keresztény
közösség nemcsak sokat ad a kateketikai csoportoknak, hanem
sokat is kap tôlük. Az újonnan megtértek, fôleg
a fiatalok és felnôttek amikor Jézus Krisztushoz csatlakoznak,
a közösség számára új emberi és
vallási értekeket hoznak. Így a közösség
gyarapszik és növekszik, mert a katekézis nemcsak
növendékeit vezeti az érettebb hitre, hanem magát a
közösséget is.Jóllehet az egész
keresztény közösség felelôs a
katekézisért és minden tagjának
tanúságot kell tennie a hitrôl, csak néhányan
kapják a kifejezett egyházi megbízást arra, hogy
katekéták legyenek. A szülôknek eredeti feladata, hogy
gyermekeik misszionáriusai legyenek, az Egyház viszont Isten
népe egyes különlegesen meghívott tagjait hivatalosan
megbízza azzal, hogy a közösségen belül szervezett
formában adják át a hitet. [643]
|