230. A laikusok kateketikai
tevékenységének is megvan a maga sajátos jellege,
ami egyházi állapotukból következik: "A laikusok
különleges sajátossága a világi jelleg". [678] A laikus katekéták -- az
élet minden gondját megosztva a többi férfival
és nôvel -- kateketikai tevékenységükben a
világban folyó életükbôl indulnak ki, és
sajátos érzékenységet és jelleget adnak az
Evangélium átadásának: "Ez az
evangelizáció (...) sajátos jelleget és
különleges hatékonyságot nyer attól, hogy a
világ megszokott körülményei között
történik". [679] Ugyanis, mivel ugyanazt az
életformát élik, mint növendékeik, a laikus
katekétáknak különös érzéke van az
Evangélium megtestesítéséhez az élet konkrét
helyzeteiben. A katekumenok és a katekézis növendékei
megtalálhatják bennük a keresztény modellt, melyet
majd késôbb, hívô életükben
követhetnek.
231. A világi
Krisztus-hívôk kateketikai hivatása a keresztség
szentségébôl fakad és a
bérmálásból erôsödik; azokból a
szentségekbôl, melyek révén részesedik
"Krisztus papi, prófétai és királyi
feladatából". [680] Az apostolkodásra szóló
általános meghíváson túl egyes laikusok
belsôleg úgy érzik, Isten arra hívja ôket,
hogy katekéták legyenek. Az Egyház ébreszti
és elbírálja ezt az isteni hívást, s
küldetést ad a katekézisre. Így az Úr Jézus
férfiakat és nôket különleges módon arra
hív, hogy Ôt, a Mestert és a tanítványok
nevelôjét kövessék. Ez a Jézus Krisztustól
eredô, személyes meghívás és a Vele
való kapcsolat a katekéta tevékenységének
igazi mozgatói. "Krisztusnak e szeretetteljes ismerete
ébreszti a vágyat, hogy hirdessük ôt, hogy
»evangelizáljunk« és másokat is a Krisztusban való
hit »igenjére« vezessünk." [681] A katekétai elhivatottság
érzése és az Egyháztól kapott
küldetés az egyéni adottságoknak megfelelôen
különbözô fokokban jelenik meg. Néha a
katekéta életének meghatározott szakaszában
vállalja a kateketikai szolgálatot, vagy csak esetenként;
amit tesz, mindig értékes szolgálat és
együttmûködés. A kateketikai szolgálat
fontossága azonban javallja , hogy az egyházmegyében
legyenek olyan szerzetesek és laikusok, akik állandó
jelleggel és nagylelkûen a katekézisnek szentelik magukat,
nyilvános elismerést nyertek és -- a papokkal és a
püspökkel közösségben -- meg tudják adni
ennek az egyházmegyei szolgálatnak azt az egyházi
jelleget, mely annak sajátja. [682]
|