|
259. A katolikus iskola [763] az emberi és keresztény
képzés nagyon fontos helye. A II. Vatikáni Zsinat
Gravissimum educationis nyilatkozata szerint "a katolikus iskolák
történetében döntô változás folyik:
az iskolai intézménybôl iskolai közösség
alakul". [764] A katolikus iskola, éppúgy,
mint a többi iskola, a fiatalok kulturális és emberi
képzését szolgálja. A katolikus iskolának
azonban sajátossága, hogy:-- "megteremti az
evangéliumi szabadság és szeretet légkörét
az iskolai közösségben,-- segíti a fiatalokat abban,
hogy személyiségük kibontakoztatásával együtt
növekedjék bennük az az új teremtmény,
amellyé a keresztségben lettek;-- végül, az egyetemes
kultúrát összekapcsolja az üdvösség
hírével." [765] A katolikus iskola nevelési
tervét a zsinat felfogása szerint kell kibontani.
E nevelési terv az
iskolai közösségben valósul meg, melyet "a
tanítók, az igazgató, az adminisztrátorok, a
szülôk mint gyermekeik természetes és
helyettesíthetetlen nevelôi és a növendékek, a
nevelôi folyamat felelôs és aktív
szereplôi" [766] alkotnak.
260. Amikor a katolikus iskola
növendékei nagyrészt vallásos katolikus családokból
valók, az Ige szolgálata sokféle formát
ölthet: elsô igehirdetés, iskolai
vallásoktatás, katekézis, homília.
Közülük kettô különösen jelentôs a
katolikus iskolában: a vallásoktatás és a
katekézis, melynek sajátosságáról már
szóltunk. [767] Amikor a családok gyermekeiket a
nevelés minôsége vagy más meggondolás miatt
adják katolikus iskolába, a kateketikai tevékenység
szükségszerûen korlátozott, és a
vallásoktatás -- amikor csak lehetséges -- a
kulturális jelleget hangsúlyozza. Az ilyen iskola "nagyon
jelentôs szolgálatot tesz az embereknek", [768] és úgy kell tekinteni, mint az
Egyház evangelizációjának belsô
elemét. Tekintettel a társadalmi--kulturális és
vallási körülmények sokféleségére,
melyek közepette a katolikus iskola világszerte mûködik,
hasznos lesz, ha a püspökök és a Püspöki
Konferenciák pontosan meghatározzák a kateketikai
tevékenység katolikus iskolában
megvalósítandó módját.
|