|
281. A gondos helyzetelemzés
után tovább kell lépni a cselekvési terv
elkészítésére. Ez határozza meg a
lelkipásztorkodás kateketikai céljait és
eszközeit, s a megvalósítás szabályait a helyi
szükségleteknek megfelelôen és az egyetemes
Egyház céljaival és törvényeivel való
teljes összhangban.
A cselekvési tervnek
gyakorlatinak kell lennie, hiszen az egyházmegyei vagy
egyházmegyeközi kateketikai tevékenység
irányítása a célja. Rendes
körülmények között csak bizonyos idôre
szól, melynek végén új célokkal,
eszközökkel és hangsúlyokkal
megújítják.
A tapasztalat szerint a
cselekvési terv nagyon hasznos a katekézis számára,
mert közös célok meghatározásával az
erôk egyesítésére és a közös cél
megvalósítására ösztönöz.
Éppen ezért mindenekelôtt reálisnak,
egyszerûnek, világosnak és határozottnak kell
lennie.
282. A cselekvési tervvel
együtt, mely elsôsorban a gyakorlatra irányul, a
Püspöki Karok dolgozzanak ki országonként olyan
elméleti és eligazító eszközöket, melyek
megadják az alkalmas és eredményes katekézis
szabályait. Elnevezés szerint lehetnek Kateketikai
direktóriumok, Eligazító kateketikai szabályok,
Alapszövegek stb. Mivel e segédeszközök a
katekézis vezetôinek és a katekétáknak
szólnak, tisztázniuk kell a katekézis fogalmát:
természetét, célját, feladatait, tartalmát,
címzettjeit, módszerét. E direktóriumok vagy
általános eligazító szövegek esetében,
ha Püspöki Konferenciák készítik vagy
tekintélyükkel adják ki, a kidolgozás és a
jóváhagyatás tekintetében ugyanazt az utat kell
végigjárni, mint a katekizmusok esetében. Azaz
közzétételük elôtt el kell nyerniük az
Apostoli Szentszék jóváhagyását. [815] E direktóriumok és
alapszövegek nagy hatással vannak a helyi egyházak
katekézisére, és kidolgozásuk hasznos és
ajánlott, mert többek között jelentôs
támpontot adnak a katekéták
képzéséhez. Az ilyen jellegû eszközök
közvetlenül és szorosan kapcsolódnak a
püspöki hivatalhoz.
|