|
35. Ez az elsô rész meg
akarja határozni a katekézis sajátos jellegét. Az
elsô fejezet, mely a teológiai
beépítésrôl szól, röviden
fölidézi a kinyilatkoztatásnak a Dei Verbum
konstitúcióban elôadott fogalmát. Külön is
meghatározza, hogyan kell felfogni az Ige szolgálatát. A
katekézis tartalmát az Isten Igéjének, az
evangéliumnak, Isten Országának és a
hagyománynak a konstitúcióban leírt fogalma
képezi. Ezekkel együtt a katekézisnek
evangelizációnak kell lennie. Folyamatát és elemeit
részletesen és új módon az Evangelii nuntiandi
apostoli buzdítás tartalmazza.
A
második fejezet a katekézist beépíti az
evangelizációba és kapcsolatba hozza Isten Igéje
szolgálatának más formáival. E kapcsolatok
segítségével könnyebb felfedezni a katekézis
sajátos jellegét.
A harmadik fejezet
részletesebben elemzi magát a katekézist: egyházi
természetét, a Jézus Krisztussal való
kommunióhoz kötôdô célját, feladatait
és katekumenális jellegét, ami az egész
katekézist irányítja.
A katekézis fogalma
meghatározza tartalmának megválasztását
és rendszerezését (ismeretanyagát, gyakorlatait
és magatartásformáit), címzettjeit és a pedagógiát
kitûzött céljai elérése érdekében.
A katekézis
szó maga jelentésbeli fejlôdésen ment át az
Egyház 20 évszázados története
folyamán. E Direktóriumban a katekézis fogalmát a
zsinat utáni pápai megnyilatkozásokból,
elsôsorban az Evangelii nuntiandiból, a Catechesi
Tradendae-bôl és a Redemptoris Missióból
merítjük.
|