A kinyilatkoztatás: tények és szavak

38. A mérhetetlenül nagy Isten pedagógiával él, [81] amikor az embernek kinyilatkoztatja magát: eseményeket és emberi szavakat használ föl, hogy közölje a maga tervét; fokozatosan és lépésenként [82] adja a kinyilatkoztatást, hogy jobban megközelítse a embereket. Isten ugyanis oly módon cselekszik, hogy az üdvtörténet eseményei és az eseményeket kísérô és magyarázó, Istentôl sugalmazott szavak segítségével az emberek eljussanak üdvözítô tervének megismerésére.

"A kinyilatkoztatás e rendje egymással bensôleg összefüggô tettekbôl és szavakból áll:

Isten üdvtörténeti tettei kinyilvánítják és megerôsítik a tanítást és a szavakkal jelzett valóságokat;

a szavak pedig hirdetik a tetteket és megvilágítják a bennük rejlô misztériumot." [83]

39. A kinyilatkoztatást a világ felé közvetítô evangelizáció is tettekkel és szavakkal valósul meg. Egyidejûleg tanúságtétel és hirdetés, szó és szentség, tanítás és elkötelezettség.

A katekézis átadja a kinyilatkoztatás tényeit és szavait: hirdetnie kell, el kell beszélnie a tényeket és magyaráznia kell a bennük rejlô mély misztériumokat. Ezenfelül, mivel a kinyilatkoztatás fényforrás az emberi személy számára, a katekézis nem csupán emlékezetet Isten csodálatos, régmúlt tetteire, hanem a kinyilatkoztatás fényében értelmezi az idôk jeleit s a férfiak és nôk jelen életét, hogy megvalósítsa bennük Istennek a világ üdvözítésére vontakozó tervét. [84] Jézus Krisztus a kinyilatkoztatás közvetítôje és teljessége

40. Isten fokozatosan nyilatkoztatta ki magát az embereknek a próféták és az üdvtörténet eseményei által, mígnem Fiának elküldésével kinyilatkoztatását teljessé tette: [85] "Jézus Krisztus egész jelenlétével és minden megnyilvánulásával, szavaival és tetteivel, jeleivel és csodáival, fôként pedig halálával és a halálból való dicsôséges föltámadásával, végül az igazság Lelkének elküldésével beteljesíti és tökéletessé teszi a kinyilatkoztatást." [86] Jézus Krisztus nem csupán a legnagyobb próféta, hanem ô az örök Isten emberré lett Fia. Éppen ezért Ô az utolsó esemény, mely felé tart az üdvösség történetének minden egyéb eseménye. [87] Ô ugyanis "az Atyának egyetlen, tökéletes és végsô Szava". [88]

41. Az ige szolgálatának ki kell fejeznie a kinyilatkoztatás rendjének ezt a sajátos, csodálatos karakterét: Isten Fia belép az emberek történelmébe, magára veszi az emberi életet és halált, s megvalósítja az új és örök szövetséget Isten és az emberek között. A katekézis sajátos feladata megmutatni, kicsoda Jézus Krisztus, milyen az ô élete, mi az ô misztériuma, és úgy kell bemutatnia a keresztény hitet, mint az Ô személyének követését. [89] Ezért állandóan az evangéliumokra kell építenie, melyek "az összes szent könyv szívét alkotják mint a Megtestesült Ige, Megváltónk életének és tanításának fô tanúi". [90] A tény, hogy Jézus Krisztus a kinyilatkoztatás teljessége, alapozza meg a katekézis "krisztusközpontúságát": [91] a kinyilatkoztatott üzenetben Krisztus misztériuma nem egy elem a többi mellett, hanem a központ, mely körül minden egyéb hierarchikusan elrendezôdik és megvilágosodik.