A hit egyedülálló pedagógiája

[488]

144. A katekézis, mely tehát az aktuális hit pedagógiája, feladatai megoldása közben nem hagyatkozhat "ideológiai" tanításokra vagy pusztán emberi érdeklôdésre, [489] és nem keveri össze Isten üdvözítô tevékenységét, mely tisztán kegyelem, az ember pedagógiai tevékenységével, de nem is állítja ezeket szembe és nem szakítja el ôket egymástól. Ihletôje és szabálya a dialógus, melyet Isten szeretettel folytat minden személlyel; e dialógus állandó "visszhangja" azáltal, hogy állandóan keresi a dialógust az emberekkel az Egyház Tanítóhivatala által nyújtott alapelvek szerint. [490] Módszertani döntéseinél a következô jól meghatározott célkitûzések játszanak szerepet:-- elômozdítani egy kibontakozó és egységes szintézist az ember teljes Istenhez kötôdése (fides qua) és a keresztény üzenet tartalma (fides quae) között; -- kidolgozni a hit minden szempontját, ami által a hit ismertté, ünnepeltté, megéltté és imádkozottá válik; [491] -- buzdítani az embert, hogy hagyatkozzon rá "teljes szabadsággal Istenre": [492] értelmével, akaratával, szívével, emlékezetével; -- segíteni az embert, hogy azt a hivatást válassza, melyre az Úr hívja. A katekézis így egyszerre kezdeményez, nevel és tanít.