A katekéta szerepe

 [516]

156. Semmiféle módszer, a legkipróbáltabb sem független a katekéta személyétôl, a katekézis bármely szakaszában.

A katekéta Szentlélektôl kapott karizmája, a megalapozott lelkiség és az élet egyértelmû tanúsága éltet minden módszert, és csak az Ô emberi és keresztény erényei biztosítják a szövegek és minden más segédeszköz jó használatát.

A katekéta természete szerint közvetítô, aki segíti az emberek és Isten misztériumának, illetve növendékeinek egymás közötti és a közösséggel való kapcsolatát. Ezért mindent meg kell tennie, hogy a saját kulturális értékelése, társadalmi helyzete és életmódja ne legyen akadály a hit útjában, hanem inkább teremtse meg annak föltételeit, hogy a keresztény üzenetet rajta keresztül keressék, elfogadják és elsajátítsák.

A katekéta nem feledkezhet meg arról, hogy az emberek hite a kegyelem és a szabadság gyümölcse, ezért gondoskodnia kell arról, hogy tevékenységét a Szentlélekbe vetett hit és az imádság állandóan támogassa.

Végül a legfontosabb, hogy a katekétának személyes kapcsolata legyen a növendékkel. E kapcsolat a nevelôi szándékból, a leleményes kreativitásból, a személy szabadságának és érettségének maximális tiszteletben tartásából táplálkozik.

A katekéta, amikor bölcs társa a növendékeknek, a katekézis egyik legértékesebb szolgálatát végzi: segíti a növendékeket abban, hogy fölismerjék, mire hívja ôket Isten.