Az egyházi bázisközösségek

263. Az utóbbi évtizedekben az egyházi bázisközösségek nagymértékben elterjedtek. [777] Olyan közösségekrôl van szó, "melyek abból a vágyból születnek, hogy intenzívebben akarják élni az Egyház életét; vagy emberibb léptékeket keresnek, amit a nagy egyházi közösségekben nehezen lehet tapasztalni..." [778] Az egyházi bázisközösségek "az Egyház életerejének jelei". [779] Jézus Krisztus tanítványai összegyûlnek e közösségekben, hogy hallgassák Isten Igéjét, testvériesebb kapcsolatokat ápoljanak, életükben ünnepeljék a keresztény misztériumokat, és részt vállaljanak a társadalom átalakításában. E kifejezetten keresztény elemek mellett jelentôs emberi értékek is föltûnnek: a bátorság és a személyes érdeklôdés, felelôsség egymásért, kreativitás, hivatásbeli kérdések, a világ és az Egyház problémái iránti érdeklôdés. Mindebbôl a közösség gazdagító élménye fakadhat, "a közösség igazi megnyilvánulása és olyan eszköz, mely elmélyíti a közösséget". [780] A hitelesség érdekében "minden közösségnek egységben kell élnie a rész- és az egyetemes egyházzal. Ôszinte közösségben a pásztorokkal és a Tanítóhivatallal; miközben arra törekszik, hogy missziós módon mûködjék és minden ideológiai elkülönülést és szellemi eltorzulást kerüljön." [781]

264. Az egyházi bázisközösségeken belül nagyon termékeny katekézis bontakozhat ki:-- A közösségekben élô testvériesség nagyon jó környezet az átfogó kateketikai tevékenység számára, csak tartsák meg a katekézis természetét és sajátosságait.

-- A katekézis segít a közösségi élet elmélyítésében, hiszen biztosítja a hívôk keresztény életének alapjait. Katekézis nélkül az egyházi bázisközösségek aligha maradandók.

-- Végül a kisközösség alkalmas befogadó közeg azok számára, akik már megtették a katekézis útjának egy bizonyos szakaszát.