Capitolo,  Paragrafo

 1 Beve,  3  |     összeroppantunk ereje alatt. Mintha érzékszerveink használatától
 2 Beve,  3  |         és emberi alakja volt”. „Mintha hószobor lett volna, amelyeket
 3   2,  1   |       rózsafüzér függött. Ruhája mintha fényből lett volna. Fehér
 4   2,  1   |          árasztott el bennünket, mintha visszfénye lett volna annak
 5   2,  2   |    elkezdett beszélni, úgy tűnt, mintha a tölgybokor csúcsán lévő
 6   2,  2   |         szív volt, úgy látszott, mintha ezek a tövisek átszúrnák.
 7   2,  2   |       irányba kissé meghajoltak, mintha az Istenanya ruhája magával
 8   2,  3   |       hogy zümmögést is hallott, mintha legyek röpködtek volna egy
 9   2,  3   |         és a kárhozott lelkeket, mintha átlátszó, fekete vagy bronzszínű
10   2,  3   | külsejükről lehetett felismerni, mintha utálatos, ismeretlen állatok
11   2   (11)|     mondat a második titok végén mintha szabadón lógna a levegőben.
12   2,  3   |   lángokat bocsátott ki magából, mintha föl akarná gyújtani a világot;
13   2,  3   |        láttunk »valami olyasmit, mintha tükör előtt vonultak volna
14   2,  3   |       kereszt állt fatörzsekből, mintha hántolatlan paratölgy lett
15   2   (14)|       fordították [ezt az imát], mintha az utolsó kérés a tisztítótűzben
16   2,  3   |   lángokat bocsátott ki magából, mintha föl akarná gyújtani a világot”.
17   2,  3   |       kereszt állt fatörzsekből, mintha hántolatlan paratölgy lett
18   2,  6   |  ismétlődött meg, majd úgy tűnt, mintha a nap korongja megremegne,
19   4,  4   |          az oltár felé haladtak, mintha kristálytiszta vízből lettek