Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
Antonio Borelli Machado Fatima. A tragédia vagy a remény üzenete? IntraText CT - Text |
Lucia életútja
1921. június 17-én Lucia Aljustrelből Portoba utazik. Vilárban, Porto egyik elővárosában felvételt nyer bentlakó diákként a Dorottya–nővérek kollégiumába. 1925. október 24-én belép a Dorottya-intézetbe és jelöltként felveszik a kongregáció kolostorába a spanyolországi Tuyban, a portugál határ közelében. 1926. október 2-án novícia lesz. 1928. október 2-án teszi le ideiglenes fogadalmát. Hat évvel később, ugyancsak október 3-án tesz örök fogadalmat, és felveszi a Maria das Dores (Mária Fájdalmas Anya) nevet.
A spanyolországi kommunista forradalom idején biztonsági okokból áthelyezik Vila Nova de Gaiaban lévő Sardão-kollégiumba. Ott hosszabb ideig marad.
1946. május 20-án Lucia nővér újra láthatja a jelenések helyeit. Jár az iriai barlangnál, a Cabeçon és Valinhosban, nagybátyja földjén.
1948. március 25-én elhagyja a Szent Dorottya intézetet és belép a Szent Józsefről nevezett Kármelbe Coimbrában, ahol felveszi a Szeplőtelen Szívről nevezett Lucia nővér nevet. 26 Május 23-án ugyanebben az évben megkapja Szent Terézia szerzetesi ruháját és 1949. május 31-én sarutlan kármelitaként fogadalmat tesz.
Arra vonatkozóan, miért hagyta el Lucia nővér a Szent Dorottya intézetet és lépett be a kármelbe, Coimbra püspöke 1948. május 27-én P. José Aparício S.J. szerzetesatyának, a látnok korábbi lelkivezetőjének, írt levelében a következő okokat jelöli meg: „Valóban belépett a látnok március 25-én a város kármeljébe, mivel a Szentatya Lucia nővér kérésére elrendelte, hogy minden akadály nélkül áthelyezhessék, számtalan látogató zaklatta ugyanis, sőt egyesek kifejezetten merészek és kíváncsiak voltak, csupán felesleges kellemetlenséget okoztak. […] Lucia nővér úgy érzi, sohasem volt ekkora békében és ennyi örömben része, mint ebben az otthonában, amit a világon semmivel sem cserélne fel. A Szentatya kívánságára se látogatókat nem fogad, se levelet nem kap, azonban írásban közlöm vele, mire van szüksége azoknak az embereknek, akik a segítségét kérik. Eddig semmiféle kivételt sem tettem. […] Csak azok látogathatják meg, akik a Szentszéktől erre engedélyt kapnak.” (vö. P. Luiz Gonzaga Mariz S.J., Fatima, onde o céu tocou a terra, 32. o.)