Nap,  Novella

 1  5,2|        NOVELLA~Costanza szereti Martuccio Gomitót, s mikor hírét veszi,
 2  5,2|         belesze­retett bizonyos Martuccio Gomito nevezetű, kedves,
 3  5,2|     ifjút láthatta. Mivel pedig Martuccio feleségül kívánta a leányt,
 4  5,2|     hozzá, mivel szegény ember. Martuccio ennek hallatára felháborodott,
 5  5,2|       mérhetetlenül búslakodott Martuccio eltávozásán, mikor meghallotta,
 6  5,2|       híre eljutott a börtönbe, Martuccio Gomito fülébe, ki fölöttébb
 7  5,2|        győzelmet.~Mondotta erre Martuccio:~- Felséges Uram, ha akarod,
 8  5,2|       okos ember volt, tetszett Martuccio tanácsa, és mind egészében
 9  5,2|       nyerte a csatát; miért is Martuccio különösképpen kegyelmébe
10  5,2|        Costanza fülébe is, hogy Martuccio Gomito, kit már nagy ideje
11  5,2| megtudakolni, vajon mit hallani Martuccio felől; minekutána pedig
12  5,2|  Martuccióhoz, és monda néki:~- Martuccio, házamban megszállott egyik
13  5,2|   jöttem el megjelenteni néked.~Martuccio köszönetet mondott néki,
14  5,2|  csöndeskén megeredtek könnyei. Martuccio, amint a leányt megpillantotta,
15  5,2|       kinél lakott, elhalmozta. Martuccio hosszas beszélgetés után
16  5,2|   minden akképpen történt, mint Martuccio elmesélte, szólott hozzá
17  5,2|    mindegyiknek kedvére vagyon. Martuccio nagy tisztelettel övezte
18  5,2|        az ujjongás. Ottan pedig Martuccio feleségül vette a leányt,