Nap,  Novella

 1  2,5 |    homlokon csókolta, s elcsukló hangon megszólalt:~- Ó, drága Andreuccióm,
 2  2,5 |       öblös, rettenetes és dühös hangon elordította magát:~- Ki
 3  2,8 |    testében remegve, el-elcsukló hangon ekképpen kezdett szólani:~-
 4  3   | madarakat, melyek talán százféle hangon daloltak, minthacsak versenyezni
 5  3,7 |     barátnak abban, mit oly nagy hangon rád kiabált, hogy tudniillik
 6  3,8 |        bolognai barát rettenetes hangon elordította magát, s kezében
 7  3,8 |          éjszakán elváltoztatott hangon szólította Ferondót börtönében,
 8  3,10|          Lauretta akkor kellemes hangon, csak némiképpen szomorkásan
 9  4,10|  költögetni kezdette, és suttogó hangon szólítgatta, hogy keljen
10  5,1 |           és a hajó orráról nagy hangon átkiáltott azokhoz, kik
11  6,6 |        elszánt arccal és nyugodt hangon megkérdezte, mit kíván tőle.
12  6,6 |          ijedt meg, hanem nyájas hangon ekképpen felelt:~- Uram,
13  8,5 |        oldalon Ribi kiabált nagy hangon:~- Uram, ne higgy neki,
14  8,7 |  hasadékán által a hölgy suttogó hangon szólította az ifjút. A deák,
15  8,7 |       eresztett volna, s fojtott hangon, mintha egyáltalán nem volna
16  9,10|         Ez tehát csengő és vidám hangon késedelem nélkül elkezdte,
17 10,2 |   Felelvén néki a követ alázatos hangon mondotta:~- Uram, te olyan
18 10,7 | királynak kívánságát, és csöndes hangon szólott ekképpen:~- Felséges