Nap,  Novella

 1 10,4|                     NEGYEDIK NOVELLA~Gentile de’Carisendi úr Modenából
 2 10,4|          magához tér, és fiat szül, ~Gentile úr pedig őt is, fiacskáját
 3 10,4|            nemes városában, bizonyos Gentile Carisendi nevezetű lovag,
 4 10,4|              képpen jutott ide; mire Gentile rendre elmondotta néki az
 5 10,4|              otthonába. Felelte erre Gentile úr:~- Madonna, bármily nagy
 6 10,4| tisztességével megfér. Akkor szólott Gentile úr:~- Madonna, mind atyádfiai,
 7 10,4|           határozott, hogy teljesíti Gentile úr kérését, és ezt hitére
 8 10,4|          elérkezett; és kisvártatva, Gentile anyjának gyöngéd segítségével
 9 10,4|          sokszorosan meggyarapította Gentile és a hölgy örömét. Gentile
10 10,4|           Gentile és a hölgy örömét. Gentile úr parancsolta, hogy minden
11 10,4|           ismét másik, ha felesége-e Gentile úrnak, vagy valamiféle atyjafia;
12 10,4|         felelt semmit. Midőn azonban Gentile újra bejött, szólott egyik
13 10,4|       csakugyan az?~- Urak - felelte Gentile -, nem csekély bizonysága
14 10,4|             az asztalt is leszedték, Gentile úr a hölgy mellé ült, és
15 10,4|         sírtak megindultságokban, de Gentile felkelt, s karjaiba vette
16 10,4|             halottaiból feltámadott; Gentile úr pedig mind élete fogytáig
17 10,4|           Azt hiszitek, összemérhető Gentile cselekedetével az, hogy
18 10,4|            nyakát ellensége késének? Gentile úr ifjú volt és tüzes, és
19 10,5|          mondhatná jog szerint, hogy Gentile úr nem cselekedett nagylelkű