Nap,  Novella

 1  2,10|   ismerlek, s őt is csak annyiban ismerem, amennyiben bizonyos ideje
 2  3,3 |          tulajdonképpen nevét sem ismerem, de ki úgy látszik, előkelő
 3  3,3 |         felőlem, mivel mostan már ismerem ím ez hölgynek vélekedését.~
 4  3,3 |            Istennek hála, oly jól ismerem már, hogy bizony senki mással
 5  3,7 |       éppen ezért tövéről hegyére ismerem erkölcseiket; és hahogy
 6  3,7 | megismerte, és ekképpen felelt:~- Ismerem, uram, valamikor én adtam
 7  3,10|          kétségbeesésem:~Rémülten ismerem fel,~Hogy én, sokak javára~
 8  4,1 |          a hiszemben voltam, hogy ismerem erkölcsödet és tisztességedet,
 9  5,1 |           mérhetetlen gazdagságát ismerem; és mindenekelőtt a szerelemnek
10  7,9 |          bölcs és óvatos embernek ismerem, s mivel minden dolgát reám
11  8,3 |         megtaláljuk, mivelhogy én ismerem; ha pedig megtaláltuk, nem
12  8,7 |        vidéken, s éppen azért nem ismerem sem a birtokot, sem a tornyocskát;
13  8,7 |   ígéreteid elhomályosították; én ismerem magamat, de mindaz idő alatt,
14  8,10|            felelte a hölgy -, jól ismerem, hogy irántam való szerelmed
15  9,9 |    ismeritek a lovaitokat, én meg ismerem az öszvéremet; csak bízzátok
16 10,5 |    alkudoztál vele; mivel azonban ismerem lelkednek tisztaságát, hogy
17 10,9 |        Felséges uram, egyiket sem ismerem; igaz, hogy ez a két felsőruha