Nap,  Novella

 1  1,5 |   tyúkokról, és mosolygós arccal feléje fordulván, szólott:~- Asszonyom,
 2  1,5 |  királynak értésére adja; bátran feléje fordult hát, és ekképpen
 3  2,2 |          volt magához való esze, feléje tárta karjait, hozzálépett,
 4  2,4 |  legnagyobb rémületére néha-néha feléje közeledett, mitől fölöttébb
 5  2,5 |   házában történt!~Egyikük pedig feléje fordult és mondá:~- Jóember,
 6  2,5 |         Most aztán a másik kettő feléje fordult és rárivallt:~-
 7  2,10|        szabhatom meg.~Az asszony feléje fordult, finoman elmosolyodott
 8  3,5 |       asszonynak, és látta, hogy feléje villan egyszer-egyszer annak
 9  3,7 |      mécsest tartotta, és látott feléje menni három férfit, kik
10  4,3 |    elgondolkodott, s annak utána feléje fordulván, ekképpen szólott:~-
11  4,10|        forró szerelemmel fordult feléje. Emez ifjúnak neve volt
12  6   | ordítozásban, mérges tekintettel feléje fordult és szólott:~- Ejnye,
13  8,4 |      akarod, lehet, mivelhogy ők feléje sem néznek a szobámnak;
14  8,7 |  asszonyánál, hogy hajlandóságát feléje fordítsa. A szolgáló fűt-fát
15  9,5 |        dologra, mivel soha senki feléje sem néz; majd meglátod,
16  9,9 |          Az asszony nagy hetykén feléje fordult és szólott:~- Hát
17 10,4 |          az út közepére, s többé feléje sem néz; arra megy valamely