Nap,  Novella

 1  1   |     orrukkal, aztán a fogaikkal összevissza turkáltak a rongyokban,
 2  1,1 |         üzletei többnyire, igen összevissza gabalyodtak, s nem lehet
 3  1,4 |       ki is karjaiba ölelte, és összevissza csókolta, majd befeküdt
 4  2,2 |   férfit, százszor meg ezerszer összevissza csókolta, és ugyanannyi
 5  2,5 |       badarságokat beszélsz itt összevissza; hordd el hát az irhádat,
 6  3,8 |      amint nála leszek, nyomban összevissza csókolom, hiszen oly igen
 7  4,5 |         könnyeiben, és ezerszer összevissza csókolta. Annak utána pedig
 8  5,4 |  fogadta a leány; és minekutána összevissza csókolták egymást, együtt
 9  8,2 |   kimondhatatlan gyönyörűséggel összevissza csókolta az asszonyt, annak
10  8,3 | mozgatni tudta, összerugdosta s összevissza öklözte egész testét, és
11  8,9 |          van olyan ruhám, amely összevissza majdnem száz font fityingembe
12  8,10|        hangos sóhajtozás közben összevissza ölelte és csókolta, szólott
13  9,5 |         nem tudott fölkelni, és összevissza karmolta, s megragadta hajánál
14  9,7 |         de egész nyaka meg arca összevissza van marcangolva. Másnap
15  9,8 |       arcát összezúzta, a haját összevissza tépázta, s őt magát meghempergette
16  9,9 |        hagyja abba, már egészen összevissza verve az Istenre kérte,