Nap,  Novella

 1  2,9 |       ama holmi, előlépett, és mosolyogván mondta:~- Uram, eme holmi
 2  3,10|      nem várt parancsra, hanem mosolyogván, ekképpen fogott szóba:~-
 3  5,4 |       a maga novelláját; ki is mosolyogván ekképpen fogott szóba:~-
 4  6   |       elhallgatott, a Királynő mosolyogván Dioneóhoz fordult és szólott:~-
 5  6,1 |     odafordult a követekhez, s mosolyogván mondotta nekik:~- Uraim,
 6  6,9 | levette fejéről a koszorút, és mosolyogván Dioneo fejére tette és szólott:~-
 7  6,9 |  Dioneo átvette a koszorút, és mosolyogván ekképpen felelt:~- Már gyakorta
 8  6,9 |        hagyták. Akkor Pampinea mosolyogván ekképpen szólott hozzájok:~-
 9  7   |        a novellák sorát. Ki is mosolyogván vidám arccal ekképpen fogott
10  8,7 |     mikor Rinierit észrevette, mosolyogván szólott magában ekképpen: „
11  9   |       novelláinak sorát; ki is mosolyogván ekképpen fogott szóba.~
12  9,10|    részesült tisztességben, és mosolyogván, szólott ekképpen:~- Uram,
13 10,1 |    színig tele vagyon földdel. Mosolyogván szólott akkor a király:~-
14 10,2 |   fürdő Felelte néki az apátúr mosolyogván:~- Szentatyám, minek előtte
15 10,10|         s mind a többiek előtt mosolyogván ekképpen szólott hozzá:~-
16 10,10|    Dioneo, ki mellette állott, mosolyogván, nyomban megszólalt:~- Madonna,