Nap,  Novella

 1  2,1 |       egész őrsége, ahogy csak a lábai bírták, odarohant a polgármesterhez
 2  2,8 |  mindjárt felismerte, és zokogva lábai elé vetette magát, s megölelvén
 3  3,3 |        baráthoz, és a templomban lábai elé térdepelvén, zokogni
 4  3,8 | fölöttébb nagy örömére, és leült lábai elébe, minekelőtte egyébről
 5  3,8 |         apáturat megpillantotta, lábai elé borult, és szólott ekképpen:~-
 6  4,2 |      akárhol látja, mindig annak lábai előtt térdel; ezenfelül
 7  4,6 |          És zokogva összerogyott lábai előtt. Negro úr, ki immár
 8  4,10|       sikerült, tehát ahogy csak lábai bírták, elment a börtönbe,
 9  5,1 |   Pasimunda pedig holtan rogyott lábai elébe. A szerencsétlen Ormisdát,
10  5,3 |           s amily gyorsan csak a lábai bírták, odasietett, s ottan
11  7,7 |        ért, futott, ahogy csak a lábai bírták, vissza a szobába;
12  7,8 |   házából távozott, ahogy csak a lábai bírták, felesége bátyjainak
13  8,7 |       csak a föld megnyílt volna lábai alatt, inába szállott a
14  8,7 |     hölgy felől? Felülről a nap, lábai alatt a tüzes pádimentom,
15  9,1 |        Alessandrót, s ahogy csak lábai bírták, elinalt. Alessandro
16 10,3 |       lováról és zokogván Náthán lábai elé vetette magát, és szólott