Nap,  Novella

 1  1,2 | belenyugodott. A zsidó lóra ült, és amily gyorsan csak módjában volt,
 2  2,7 |            is bejött, lóra tette, s amily nesztelenül csak tudott,
 3  3,2 |           és szó nélkül távozott, s amily gyorsan csak tudott, visszabújt
 4  3,7 |         pedig oly igen megsirattam, amily igazán fájlalom; miért is,
 5  3,10|         olyan szívesen volna benne, amily szívesen a pokol befogadja
 6  5,3 |        megpillantott egy kunyhót, s amily gyorsan csak a lábai bírták,
 7  5,6 |           maga is hajót szerzett, s amily gyorsan csak tudta, végigportyázta
 8  6,4 |        lepte meg őket; ennek előle, amily gyorsan csak tudtak, bemenekültek
 9  8,3 |              mely éppoly igaz, mint amily illedelmes, sikerül-e megnevettetnem
10  8,7 |        népét lemészárol­tatta, mint amily kegyetlenül elbántál te
11  8,7 |        Hangjának hallatára a hölgy, amily hangosan csak tudott, lekiáltott:~-
12  8,10|         ember, ki oly boldog volna, amily boldog én vagyok a te szerelmedben.~
13  9,3 |             egészséges volnék, mint amily beteg vagyok, bizisten felkelnék,
14 10,8 |             tetszését megnyerte. És amily joggal szereted Sofroniát,
15 10,9 |     nyaralójába sietett, s nyomban, amily gyorsan csak lehetett, pompás
16 10,10|           oly hűséges~E dalia, mint amily büszke, bátor,~Féltés nem