Nap,  Novella

 1  1,1|           és mindörökre áldjuk az ő nevét. Nyilvánvaló, hogy minden
 2  1,1|    dicsérjük nagy tisztelettel az ő nevét, mellyel kezdettük, s minden
 3  2,6|             nem tudták mindnyájan a nevét, őt magát is Őzike névvel
 4  2,6|            mi okból változtatta meg nevét, és mekkora veszedelembe
 5  3,3|             és finom ötletességgel; nevét pedig, valamint a többieknek
 6  3,3|        pedig, valamint a többieknek nevét, kik eme novellámban szerepelnek,
 7  3,3|         ember, kinek tulajdonképpen nevét sem ismerem, de ki úgy látszik,
 8  3,3|             nevedben, miközben maga nevét is megmondotta; ennek hallatára
 9  3,9|             megtudakolta lakását és nevét ama hölgynek és a leánynak,
10  4  |            megmondani azoknak igazi nevét, vagyis, hogy nők, hanem
11  5,3|         lováról, és meg­kérdezték a nevét, mit is ő megmondott; s
12  5,7|            feledte el maga és atyja nevét és az örmény nyelvet. Miért
13  6  | méltatlanság volna, ha elhallgatnám nevét ily jeles hölgynek; tehát
14  8,3|          már rég elfelejtette annak nevét, miért is felelt ekképpen:~-