Nap,  Novella

 1  3,7|           fel nem ismerik, bátran odalépett valamely vargához, s megkérdezte
 2  3,7|        közeledni. Miért is halkan odalépett a réshez, és figyelni kezdett,
 3  3,7|      sírva fakadt szánakozásában; odalépett tehát hozzá s megszólította:~-
 4  4,7|         történt a dolog. Az pedig odalépett a zsályabokorhoz, s rendre
 5  5,5|           látta a többiek között, odalépett hozzá és mondá neki:~- Bernabuccio,
 6  5,5|           semmit nem késlekedett, odalépett Giacominóhoz, ki még közöttük
 7  5,5|   beleegyezett. Bernabuccio tehát odalépett a leányhoz, ki pironkodva
 8  7,2|         csillapítja, ahogy tudja; odalépett tehát az asszonyhoz, ki
 9  8,5|         Akkor Maso egyik oldalról odalépett bíró uramhoz, s megfogta
10  8,6|       ellopták a disznómat.~Bruno odalépett hozzája, s odasúgta neki:~-
11  9,9| nyomorított volna. Ezt elvégezvén odalépett Melissóhoz, és mondotta
12 10,7|     szobájába, s amint benn volt, odalépett az ágyhoz, melyen a leány
13 10,8|         fel őket, midőn egyszerre odalépett bizonyos Publius Ambustus