Nap,  Novella

 1  2,9|         kivegye Ambrogiuolóból az igazságot, hogy miképpen is esett
 2  2,9| csodálkozása szűnt, megismerte az igazságot, s fölöttébb nagy dicsérettel
 3  3,3|       mely igen jól megértette az igazságot a barát szavaiból; és ama
 4  3,6|     feltárom előtted mindenben az igazságot. Én nem tudom, vajon Filippello
 5  4,7|  szavaiból nem tudta kihámozni az igazságot.~Minekutána tehát minden
 6  5,7|      valami mesét, elferdítvén az igazságot. A hölgy elhitte neki, s
 7  6,6|         ettől -, és megvallván az igazságot, inkább bátor lélekkel meghal,
 8  8,3|           színtiszta, cseppentett igazságot, és az egészet szent­igaznak
 9  8,5|    miközben a bíró székében ül, s igazságot teszen~Minekutána Emilia
10  8,5|          vélem, hahogy nem teszel igazságot, s nem akarsz meghallgatni,
11  8,9|    szavait, mint holmi színtiszta igazságot; és oly nagy sóvárgás támadt
12 10,9|        mit a barátságról mond, az igazságot mondja, és méltán panaszkodott
13 10,9|        eme három úr, de bizony az igazságot még félig-meddig sem tudta