Nap,  Novella

 1  9,6| végrehajtásához. Ő maga bizonyos Adriano nevezetű hűséges cimborájával,
 2  9,6|          honnét a zajt hallotta. Adriano, ki ebből mit sem hallott,
 3  9,6|         melynél a bölcső állott, Adriano mellé, abban a hiszemben,
 4  9,6|        hogy férje mellé fekszik. Adriano, ki még nem aludt el, mikor
 5  9,6|          abban a hiszemben, hogy Adriano mellett fekszik, megszólalt:~-
 6  9,6|       vendégeink között?~Felelte Adriano nevetvén:~- Csak hadd civakodjanak,
 7  9,6|         szitkozódik, most, midőn Adriano hangját megis­merte, nyomban
 8  9,6|          a maga ágyában?~Viszont Adriano, mikor észbe vette, hogy
 9  9,6|   felesége mondott s azt is, mit Adriano mondott, most már csakugyan
10  9,6|     gazda mellől, s visszafeküdt Adriano mellé. Ahogy megvirradt
11  9,6|   menyecske emlékezetébe idézvén Adriano öleléseit, méltán mondhatta,