Nap,  Novella

 1  1,1|        Ser Ciappelletto nagyot sóhajtott erre, és ekképpen felelt:~-
 2  1,1|        Ser Ciappelletto nagyot sóhajtott, és azt felelte, hogy igenis,
 3  2,6|      ennek hírét vette, nagyot sóhajtott, és így szólt:~- Jaj szegény
 4  3,7| asszony ennek hallatára nagyot sóhajtott, s fölöttébb elcsodálkozott,
 5  4,6|         midőn Gabriotto nagyot sóhajtott, magához szorította asszonyát
 6  7,7|    Anichino pedig ekkor nagyot sóhajtott. A hölgy rápillantott és
 7  7,7|       szeretsz”, még nagyobbat sóhajtott, mint előbb; miért is a
 8  9,5|  ugrassa, s közben egyet-egyet sóhajtott; miért is Calandrino hirtelenében
 9 10,4|       a hölgy feléledt, nagyot sóhajtott, és szólott ekképpen: -
10 10,9|   Torello felébredt, és nagyot sóhajtott. A barátok ennek láttára