Nap,  Novella

 1  2,6|         minekutána látta, hogy a sírás mit sem használ, és hogy
 2  3,3|     lehorgasztotta fejét, mintha sírás kerülgetné. A szent barát
 3  4,1|      fejedelmet úgy fojtogatta a sírás, hogy nem tudott válaszolni.
 4  4,2|        ugyan könnyen állt nála a sírás, mikor csak akarta. És prédikációival
 5  4,5| elbúslakodott, de érezte, hogy a sírás hiábavaló; és ha tudta volna,
 6  5,1|        melyet fölvert a lárma, a sírás és a jajveszékelés; és akadálytalanul,
 7  5,3|          ment; és a kiáltozás, a sírás, a rettegés és a hosszas
 8  8,7|        sikoltozást; és szüntelen sírás közben, alighogy a deák
 9 10,4|      hanem úgy, ahogy volt, nagy sírás közben eltemették valamely
10 10,8|      Titus kényszerűségében nagy sírás és sóhajtozás közben felelt