Nap, Novella
1 1,1 | életemben annyi borsot törtem az Úristen orra alá, hogy ha most halálos
2 1,1 | abban a reményben, hogy az Úristen bizonyára sok csodát művel
3 1,4 | megragadom a jót, melyet az Úristen küldött.” És ekképpen okoskodván,
4 1,5 | kérdést, úgy látta, hogy az Úristen, kívánsága szerint, pompás
5 2,6 | örömük tökéletes legyen, az Úristen - ki ha egyszer elkezdette,
6 2,8 | elhallgattad, úgy esett, hogy az Úristen könyörületesebb volt irányodban,
7 3,6 | miképpen engedi meg nekem az Úristen, hogy elviseljem ama méltatlanságot
8 3,7 | elkövettél, s melyet az Úristen e mostani bajod által akart
9 3,7 | s nem tudom, mit akar az Úristen, egyiket tegyem-e inkább
10 3,8 | lelked üdvösségéért; az Úristen pedig úgy akarta, hogy mostan
11 3,8 | Mondotta a barát:~- Mivel az Úristen úgy parancsolta, hogy napjában
12 3,8 | de én nem tudtam, hogy az Úristen haragszik érte, ha az ember
13 3,10| visszakergeti a pokolba, melyre az Úristen kárhoztatta. A leány megkérdezte,
14 6,5 | kell, hogy a Baronciakat az Úristen amaz időben alkotta, mikor
15 6,5 | embereket pedig akkor alkotta az Úristen, mikor már tudott festeni.
16 6,5 | nyilván megtetszik, hogy az Úristen akkor alkotta őket, midőn
17 7,3 | kettőt mondtam el, de az Úristen a te fáradalmad s az én
18 8,5 | találta őket, megesküdött az Úristen beleire, hogy mindenképpen
|