1-500 | 501-525
Nap, Novella
501 10,9 | nékem ígértél; de fiatal asszony vagy, szép vagy, nagy az
502 10,9 | nem nagyobbat.~Szólott az asszony:~- Abból, mit néked mondottam,
503 10,9 | ínyére. Hasonlatosképpen az asszony is néha-néha rápillantott,
504 10,9 | melyet távozása napján az asszony ajándékozott néki, szólította
505 10,9 | itten, annak jeléül, hogy az asszony szívesen látja őt lakodalmán,
506 10,9 | újra befödi a serleget, az asszony pedig kiissza a maradék
507 10,9 | hölgynek, ki illedelmes és okos asszony lévén, abban a hiszemben,
508 10,9 | ölelnie. Akkor végre az asszony fölegyenesedett; és ámbár
509 10,9 | amint kedve tartja. Az asszony pedig visszaadta az új férjnek
510 10,10| házából; de látván, ~hogy az asszony mindent békességgel tűr,
511 10,10| megtetszett, hogy az új asszony ruháival együtt más lelket
512 10,10| Ezzel elhallgatott. Az asszony, mikor hallotta e szavakat
513 10,10| annak szeme-szája elállt az asszony állhatatosságán; akkor a
514 10,10| Annak utána történt, hogy az asszony újfent áldott állapotba
515 10,10| mondotta néki egy napon:~- Asszony, mióta e fiúgyermeket világra
516 10,10| más feleséget vennem.~Az asszony béketűrő szívvel hallgatta,
517 10,10| küldötte, hogy gondozzák; az asszony pedig ennek miatta sem mutatott
518 10,10| hogy feleségén kívül más asszony nem tudott volna ekképpen
519 10,10| mostan megismerte, hogy okos asszony módjára cselekedett. Alattvalói,
520 10,10| kell történnie. Mikor az asszony eme dolgoknak hírét vette,
521 10,10| szólott hozzá ekképpen:~- Asszony, a pápától nyert engedelemmel
522 10,10| kárba veszett; miért is az asszony egy szál ingben és mezítláb
523 10,10| tehát eléhozta azokat, az asszony pedig felöltötte, és nekilátott
524 10,10| látván, mely szentül hiszi az asszony, hogy ez a leány leszen
525 10,10| megölelvén őt és öccsét, mind az asszony, mind a többiek, kik ottan
1-500 | 501-525 |