1-500 | 501-513
Nap, Novella
1 1,1 | megbánja, hogy káromolta őt: és te nem hiszed, hogy
2 1,1 | volna amaz embereknek, kik őt keresztre feszítették, hahogy
3 1,1 | mondanivalója, feloldozta őt, és áldását adta reá, és
4 1,1 | Mikor a szent barát, ki őt gyóntatta, halálának hírét
5 1,1 | letették, a szent barát, ki őt meggyóntatta, a szószékre
6 1,1 | feddeni kezdte a népet, mely őt hallgatta, ekképpen szólván: -
7 1,1 | gyertyákat gyújtani és tisztelni őt, idők múltával pedig fogadalmakat
8 1,1 | megkönyörülhetett rajta, és befogadhatta őt országába; mivelhogy azonban
9 1,2 | és Giannotto emelte ki őt a keresztelőmedencéből,
10 1,3 | vajon hajlandó-e kisegíteni őt; és ekképpen cselekedett,
11 1,5 | hogy másnapra kelvén várja őt ebéddel. Az okos és eszes
12 1,5 | nagyobb tisztesség nem érhetné őt, és hogy szívesen várja
13 1,5 | és tisztességgel fogadta őt az asszony. Mikor a király
14 1,7 | visszariadt a lelkem megvendégelni őt. És ekként szólván, tudni
15 1,7 | régen derék embernek ismerte őt; s mivel szerette volna
16 1,7 | bőkezűen megajándékozta őt egyik öltözetével, ellátta
17 1,8 | garasoskodásáról, látni akarta őt. Ermino úr már hallotta,
18 1,8 | urakkal együtt magával vonta őt egyik új házába, amely remekbe
19 1,9 | bárminémű bosszúságán, hogy őt sértegeti vagy szidalmazza.
20 1,10| megszégyenít egy hölgyet,~aki őt akarta megszégyeníteni hozzá
21 1,10| magokban, hogy üdvözölni fogják őt, és tisztelettel fogadják,
22 1,10| felkeltek helyükből, meghívták őt, és bevezették egy hűvös
23 1,10| kellemes embernek ismerte őt, és nyilván kitalálta, hogy
24 2,1 | ki ne hitte volna, látván őt idejönni, hogy valóban nyomorék?~
25 2,1 | felháborodott, felköttette őt, s néhányszer jól felhúzatta,
26 2,1 | csöbörből vödörbe juttattuk őt.~Annak okáért nagy sebbel-lobbal
27 2,1 | kegyelem gyanánt engedje őt távozni; mivelhogy mindaddig,
28 2,2 | annak utána pedig kérem őt és Istent, hogy a következő
29 2,2 | előrehaladott időt, megtámadta őt, és kirabolta, és gyalogosan
30 2,2 | Szent Julianus oltalmazta őt, s nem sok idő múltán jó
31 2,2 | úgy tűnik nekem, mintha őt magát látnám, s ma este
32 2,2 | megtalálja legényét, kibocsátotta őt ugyanazon az ajtón, melyen
33 2,2 | rabló, ki előtte való este őt kirabolta, valami más gaztett
34 2,3 | azután férjéül választja őt, ~bátyjainak mindent megtérít,
35 2,3 | ifjú korát, s mentse fel őt és erősítse meg méltóságában:
36 2,3 | szállni, Alessandro bevezette őt egy fogadósnak a házába,
37 2,3 | erőt, és azért fogdossa őt ilyeténképpen. Az apátúr,
38 2,3 | Alessandro, ámbár nem ismerte őt, a kíséretére gondolt, s
39 2,3 | tisztelettel köszöntvén őt, ekképpen kezdett beszélni:~-
40 2,3 | cselekedetekre ragadhatná őt; hogy tehát én, ki tisztességgel
41 2,3 | mint a királyoké. Én tehát őt választottam és őt akarom;
42 2,3 | tehát őt választottam és őt akarom; és soha máshoz nem
43 2,3 | visszavette kegyeibe, s őt és vejét pompás ünnepséggel
44 2,3 | gróf előbb lovaggá ütötte őt. Azontúl a gróf dicséretes
45 2,4 | Korfuba ama jóasszonynak, ki őt a tengerből kimentette,
46 2,4 | Traniba is azoknak, kik őt felruházták; a többit pedig
47 2,5 | megígérte, hogy meglátogatja őt a fogadóban, többé nem sokat
48 2,5 | keres itt, és honnan ismeri őt. A vénasszony éppoly apróra
49 2,5 | odaérkezett, véletlenül őt magát találta a kapuban,
50 2,5 | leányzó tehát elvezette őt ama hölgy házába az pedig
51 2,5 | legeslegjobban szerette őt az én anyám, ki nemes asszony
52 2,5 | Isten pedig annyira szerette őt, hogy esés közben, ámbár
53 2,5 | s kik voltak azok, kik őt a kútból kihúzták, és nem
54 2,5 | fedelét tartotta, s elinaltak, őt pedig otthagyták bezárva
55 2,5 | ha mégis jön valaki, s őt odabenn leli, szent bizonyos,
56 2,6 | szicíliaiak megneszelték, őt és Manfréd király sok más
57 2,6 | hosszas kérlelés árán rávették őt, hogy mondja el, kicsoda
58 2,6 | tudták mindnyájan a nevét, őt magát is Őzike névvel illették),
59 2,6 | madonna Beritola odajött, őt ottan nem látták, tehát
60 2,6 | ismerte fel, sem pedig az őt, annyira megváltoztatta
61 2,6 | szavakkal addig-addig puhította őt a jólelkű asszony, mígnem
62 2,6 | nagyúri rangban láttam én őt ottan.~Kérdezte tovább a
63 2,6 | cselekedhet, feleségül adván őt az ifjúhoz; annak okáért
64 2,6 | akarod, hajlandó vagyok őt, ki becstelenül kedveseddé
65 2,6 | nemes lelkű ifjúnak tartotta őt, és számba vette forró szerelmét,
66 2,6 | megölelte és megcsókolta őt, és tovább nem halogatván
67 2,6 | gondolt: mely gyakorta látta őt annak előtte e kastélyban,
68 2,6 | miként már mondottam neked, őt velem együtt kalózaival
69 2,6 | börtönt, levágta az őrséget, őt pedig kiszabadította, és
70 2,6 | emelkedett; hozzátette, hogy őt igen nagy tisztességgel
71 2,7 | szerint feleségül küldi őt Garbo királyának~Talán nem
72 2,7 | könnyűszerrel felismerte őt ama nagy tiszteletadásból,
73 2,7 | szolgálójával megejtheti őt; úgy tett, mintha kisebb
74 2,7 | pedig nem várta, hogy hívja őt efféle édes éjszakákra,
75 2,7 | hogy a következő éjszakán őt és a leányt felveszik a
76 2,7 | oly igen megvigasztalta őt, hogy a leány összemelegedett
77 2,7 | csak abban fáradoztak, hogy őt szolgálják és tetszését
78 2,7 | semmiképpen vissza nem nyerheti őt, megint keserves zokogásban
79 2,7 | Chiarenzába érkeztek, megmentette őt a halálos veszedelemtől.~
80 2,7 | igen kívánkozott látni őt: úgy tett, mintha rokonlátogatóba
81 2,7 | mindegyikük úgy bámulta őt, mint valami csodát, különösképpen
82 2,7 | odasietett, s megfojtották őt, és ledobták oda, hová a
83 2,7 | a fejedelemnek gondolta őt.~De minekutána bizonyos
84 2,7 | fölöttébb kívánkoztak látni őt, és kérték a herceget, mutatná
85 2,7 | hogy a fejedelem megmutatta őt neki, megígérte, hogy teljesíti
86 2,7 | újra meg újra megbámulta őt, és egyre gyönyörűbbnek
87 2,7 | titkolta szerelmét.~De miközben őt ím ez láng emésztette, elérkezett
88 2,7 | minden erejével sarkallta őt, hogy szálljon hadba Osbech
89 2,7 | hogy nem értett senkit, és őt sem értette senki), tüzes
90 2,7 | szeretek. Igaz, nehezemre esik őt idegen létére segítség nélkül
91 2,7 | bekövetkezik: vagyonomat és őt magát vedd oltalmadba, és
92 2,7 | elhallgatott, vigasztalták őt, és hitökre megígérték,
93 2,7 | volna, feleségének mondotta őt. Mikor hajóra szálltak,
94 2,7 | visszaemlékezett rá, hogy látta őt Alexandriában, atyjának
95 2,7 | megkérdezte, ha nem látta-e őt valamikor Alexandriában.
96 2,7 | őrizetem alatt elküldjed őt atyjához, ez nagy tisztességedre
97 2,7 | vezetése alatt visszaküldötte őt a szultánnak: ne kérdezze
98 2,7 | mekkora ujjongással fogadta az őt s hasonlatosképpen Antigonót
99 2,7 | megsiratták, midőn átadták őt nekem s elváltak tőle. Ha
100 2,7 | tisztességgel visszaküldte őt hozzá; és kevés napok múltán
101 2,7 | és nagy örömmel fogadta őt. Az pedig, ki már nyolc
102 2,8 | megkérdezte, mi okból hívatta őt, az asszony pedig csak hallgatott,
103 2,8 | továbbra is ostromolni akarta őt könyörgéseivel; de lesütötte
104 2,8 | kemény feddéssel korholta őt esztelen szerelméért, s
105 2,8 | összecsődültek; hogy pedig őt meglátták, és megtudták
106 2,8 | futottak, hogy elfogják őt; de mivel nem lelték, előbb
107 2,8 | módfelett felháborodtak, s őt és minden utódait örökös
108 2,8 | holtan kezökre juttatja őt.~A gróf igen búslakodott,
109 2,8 | Midőn pedig az ifjú meglátta őt, meg sem mukkant, meg sem
110 2,8 | látta mostan vigasztalni őt, mint korholni, mosolyogva
111 2,8 | támadt, hogy próbára veti őt; ezért fiának azt mondotta,
112 2,8 | tanácsára férjéül választotta őt, mivelhogy talpraesett és
113 2,8 | elhunytnak helyébe állította őt, és marsalljává tette.~Rövidre
114 2,8 | napon, hogy megpillantotta őt Giachetto Lamiens, ez volt
115 2,8 | révén ártatlannak tartotta őt abban, mi miatt számkivetésbe
116 2,8 | Giachettóhoz ment, s kérte őt, hogy vele egyetemben menjen
117 2,8 | alaposan szemügyre vette őt, s mindjárt felismerte,
118 2,8 | vetette magát, s megölelvén őt, mondá:~- Atyám, véghetetlenül
119 2,8 | csatlós öltözetben vezesse őt a király elé, hogy azt annál
120 2,8 | segedelmével hamarosan meglátod őt.~A király ennek hallatára
121 2,8 | ideig nézegette, felismerte őt; és könnyes szemmel fölemelte,
122 2,9 | férfi ostromolja, ki szereti őt? Azt hiszed, megállja a
123 2,9 | alszik, egészen kitakarta őt, és látta, hogy meztelenül
124 2,9 | nemigen akaródzott megölnie őt, hát hamarosan meglágyult
125 2,9 | megtetszett neki és elkérte őt a katalántól; az pedig,
126 2,9 | nehezére esett, odaajándékozta őt a szultánnak. Sicurano kevés
127 2,9 | zordonabb arccal megfenyegette őt nagy kegyetlen kínzatással,
128 2,9 | fejemre, hogy megölettem őt egyik szolgámmal, s miként
129 2,9 | megismerhetett, megöleti őt, és farkasoknak veti eledelül:
130 2,9 | vele, egyik sem ismeri fel őt. De hogy igazán megismerjed,
131 2,9 | pedig nyomban felismerte őt, s szégyelletében torkán
132 2,9 | mindeddig férfinak tartotta őt, ennek láttára és hallatára
133 2,9 | Ez pedig, hogy felismerte őt, zokogván lábaihoz vetette
134 2,9 | méltó reá, és felemelte őt, és gyöngéden magához ölelte
135 2,10| megpillantotta, már csak őt akarta, és Ricciardo uram
136 2,10| kezdte édesdeden vigasztalni őt. Hogy pedig az éjszaka leszállt,
137 2,10| oly igen megvigasztalta őt, hogy az a bírót a törvényeivel
138 2,10| Az pedig Monacóba vitte őt, s ama vigasztalásokon felül,
139 2,10| asszonyt, az asszony meg őt; az pedig estére kelvén
140 2,10| magát, mintha nem ismerné őt, és várta, hová akar kilyukadni.
141 2,10| mivelhogy téged nem ismerlek, s őt is csak annyiban ismerem,
142 2,10| hitványság volna elvenned őt tőlem, mivelhogy én fiatalember
143 2,10| mint más, kiváltképp pedig őt, kinél kedvesebbet világéle
144 2,10| megvallani, hogy ismeri őt: kisvártatva tehát engedelmet
145 3,1 | Ottan azok között, kik őt nyájasan fogadták, volt
146 3,1 | valamely napon meglátta őt a fejedelemasszony, s megkérdezte
147 3,1 | kedvére tesz: felfogadta őt, és rábízta a kerti munkát,
148 3,1 | s kezdte szemügyre venni őt, ki tettette magát, mintha
149 3,1 | dolgunk, mint kézen fogni őt, és bevezetni ebbe a kunyhóba,
150 3,1 | Végezetül kibocsátotta őt szobájából, s visszaküldte
151 3,1 | fölöttébb meghökkent, hogy őt szólani hallotta, holott
152 3,1 | utána pedig ispánná tették őt, és olyképpen osztották
153 3,1 | bánt Krisztus azzal, ki őt felszarvazta.~
154 3,2 | hogy nem világosítja fel őt, mivel látta, hogy sem a
155 3,2 | másnap reggel megismerje őt; dolga végeztével pedig
156 3,3 | olyannyira, hogy amely napon őt nem látta, a rákövetkező
157 3,3 | barát lakott, és hívatta őt és azt mondta neki, hogy
158 3,3 | nincs ellenére, kegyeskedjék őt meggyóntatni. Mikor a barát
159 3,3 | okáért jobban is szeretem őt tulajdon magamnál: és ha
160 3,3 | nevében kérlek, korhold meg őt emiatt, s kérd meg, hogy
161 3,3 | jutott, mely igen biztatta őt a barát az alamizsnálkodás
162 3,3 | kíméletesen megpirongatta őt ama szándéka és ama kacsingatások
163 3,3 | maradj veszteg, és hagyd őt békében.~A derék férfiú
164 3,3 | férfiú neki, kívánkozott őt jobban feltüzelni és bizonyosságot
165 3,3 | hogy megfullaszthatnám őt azokban. És ezek után kérlek,
166 3,3 | oly igen összeteremtem őt, hogy többé nem fog arcátlankodni
167 3,3 | járjon esze, elbocsátotta őt, ki is mindent szentül megígért.
168 3,4 | testvér gyakorta házába vitte őt, s nagy szívesen ebéddel
169 3,4 | testvért, hogy megmentse őt a fáradozástól. És egyszer-másszor
170 3,4 | midőn egy napon meglátogatta őt Puccio testvér, ekképpen
171 3,5 | csak jólesik; otthagyta őt palotájának termében, maga
172 3,5 | várakozott. Ki is mikor őt jönni látta, elébe ment,
173 3,6 | Catella kezdte csipkedni őt s csúfolkodni vele legújabb
174 3,6 | szüntelen üzenetekkel zaklatja őt, melyeket feleségem mind
175 3,6 | csakugyan úgy van, mintha őt ölelted volna: hahogy tehát
176 3,6 | megeshetnék, hogy meggyilkolnám őt, vagy éppen olyan könnyen
177 3,6 | fogva gyöngéden szerette őt, s okos óvatossága révén
178 3,7 | elítéltek ama vád miatt, hogy őt meggyilkolta, és kibékíti
179 3,7 | fölöttébb kívánta viszontlátni őt, mégis oly igen állhatatos
180 3,7 | hogy az elfeledte volna őt, s akkor úgy felgyúlt benne
181 3,7 | ha netalán megláthatná őt. De látta, hogy az ablakok
182 3,7 | álmélkodott, és prófétának vélvén őt, lábaihoz borult, s Isten
183 3,7 | szerencsétlen halála nem tudta őt kitépni szívemből.~Mondta
184 3,7 | miatta), és hahogy látom őt sorvadozni, kemény szándokom
185 3,7 | szerint megtehetted, hogy őt ne tekintsd többé a magadénak,
186 3,7 | tőled függött, te ölted meg őt, mivel napról napra kegyetlenebbnek
187 3,7 | bizodalmas, és hozd vissza őt amaz állapotba, melyben
188 3,7 | tulajdon szememmel láttam őt holtan kapum előtt, tőrszúrásokkal
189 3,7 | meggyilkolták, nem ismervén őt. Megkérdeztetvén pedig ennek
190 3,7 | egész háza népe aludni tért; őt pedig, mivel várakozott
191 3,7 | köszönheti, házába vitte őt, hogy ott maradjon, míg
192 3,7 | időzik, és ottan elhalmozta őt tisztességgel és minden
193 3,7 | meg akarom mutatni nektek őt, mivelhogy nem ismertetek
194 3,7 | fel, menj oda, s öleld meg őt.~Az asszony, ki maga is
195 3,8 | feleségével enyeleg, kiveszi őt sírjából, börtönbe veti, ~
196 3,8 | Istent, hogy küldje vissza őt az életbe, ő pedig bizonnyal
197 3,8 | apátságra, s alighogy az apátúr őt meglátta, nyomban hozzáfogott,
198 3,8 | neki. Én nagyon szerettem őt életemben, olyannyira, hogy
199 3,8 | hiszen oly igen szeretem őt.~Mikor az apátúr egyedül
200 3,9 | ellenére feleségül veszi őt, ~s mérgében Firenzébe megy,
201 3,9 | magánál is jobban szerette őt. S ennek végeztével, mivel
202 3,9 | ezen, s igen megszerették őt, s nagyon ragaszkodtak hozzá,
203 3,9 | tőle fogantam, visszanyerem őt, és együtt fogok élni vele,
204 3,10| keres valakit, ki oktatná őt, hogyan kell szolgálnia
205 3,10| könyörög Istennek, hogy hagyja őt békességben: s ekképpen
206 3,10| követett el, mikor elvonta őt eme szolgálatától. Kérdezték
207 3,10| Szántam magam örökre;~Ma is őt gyászolom, ágrólszakadtan.~
208 4 | szívből szerette, férje is őt, s ketten együtt nyugodt
209 4 | nehogy ezek eltérítsék őt ím ez jeles szolgálatától,
210 4 | ebben az életmódban növelte őt hosszú esztendőkön által,
211 4 | bizonyára soha nem bírnák őt magokhoz vonni, ekképpen
212 4,1 | nemesebb; és gyakorta látván őt, titokban forró szerelemre
213 4,1 | olyannyira szívébe fogadta őt, hogy iránta való szerelmében
214 4,1 | vitte. Ki is, midőn meglátta őt, könnyeivel küszködvén ekképpen
215 4,1 | leányának szobájába, hová őt is behívta, bezárkózott
216 4,1 | valaki másképpen nevezi őt, nem abban vagyon a hiba,
217 4,1 | szememre. Vajon ki magasztalta őt valaha úgy, miként te magasztaltad,
218 4,1 | mely oly forrón szereti őt.~És ekképpen szólván, asszonyos
219 4,1 | annál inkább igyekeztek őt vigasztalni, amennyire csak
220 4,2 | képében másnap a piacra vezeti őt, hol felismerik, ~annak
221 4,2 | ezúttal feddeni kezdette őt, és sok egyéb léhaságán
222 4,2 | Alberto testvér, nem akarván őt túlságosan felháborítani,
223 4,2 | mennyei szépségét, holott én őt Istenen kívül a világon
224 4,2 | Gábriel arkangyal szereti őt; mivelhogy ő is igen nagyon
225 4,2 | szabad majd faképnél hagynia őt Szűz Mária kedvéért, mivel
226 4,2 | komaasszonynak, ki jól ismerte őt, fúrta oldalát a kíváncsiság
227 4,2 | asszonynak rokonai, kik őt jönni látták, ott termettek
228 4,2 | mennie hazulról, befektette őt maga ágyába, és mondotta
229 4,2 | hazament, és megismerte őt, hosszas alkudozás után
230 4,2 | asszony rokonainak kezére adja őt, hozasson számára ötven
231 4,2 | utána kisvártatva kivezette őt, s maga előtt hajtotta,
232 4,2 | Az atyafi pedig kivezette őt a piacra, hol is azokból,
233 4,3 | a halálbüntetéstől, ~de őt magát a kedvese megöli,
234 4,3 | ifjúhoz, kik igen faggatták őt afelől, miről nekik szólott,
235 4,3 | tölthette vele, kezdte megunni őt, s ennek miatta iránta való
236 4,3 | lépését kitudta s annak utána őt is, önmagát is civakodásokkal
237 4,3 | Maddalenába), s megkérdezte őt, hogyan történhetett, hogy
238 4,4 | szenvedélyesen megszerette őt és szívesebben emlegette,
239 4,4 | vajon annyira szereti-e őt, miként többször is üzente
240 4,4 | próbálta volna eltéríteni őt szándokától, maga ítélte
241 4,5 | üzleti ügyekben elküldték őt valahová. Ezt könnyen elhitték
242 4,5 | mivel gyakran küldözgették őt máshová. Hogy pedig Lorenzo
243 4,5 | távolmaradásán, és szüntelen csak őt leste-várta, és jókedve
244 4,5 | megjelölte néki ama helyet, hol őt eltemették, s azt mondotta,
245 4,6 | gyakorta be is juttatta őt atyjának szép kertjébe,
246 4,6 | gyönyörűségére karjaiban tartja őt; s miközben így ölelkeztek,
247 4,6 | következő éjszakán fogadta őt kertjében: s minekutána
248 4,6 | világánál is jobban szerette őt; keservesen elsiratta, és
249 4,6 | Mivelhogy Isten elvette őt tőlem, nem akarok tovább
250 4,6 | szüksége vagyon. Eltemetni őt könnyű dolog itt ebben a
251 4,6 | utca porában. Én elsirattam őt, s amennyire rajtam áll,
252 4,6 | ujjáról ama gyűrűt, mellyel őt Gabriotto eljegyezte, ráhúzta
253 4,6 | erőszakot, hogy próbára tegye őt; miért is látván, mely kiváltképpen
254 4,6 | tudniillik, hogy vőmül tisztelem őt.~És odafordulván fiaihoz
255 4,7 | Minekutána tehát szívébe fogadta őt amaz ifjúnak kedves képében,
256 4,7 | ifjúnak kedves képében, ki őt szerette, s kinek neve Pasquino
257 4,7 | elmenni vele egy kertbe, hová őt vezetni akarja, hogy ott
258 4,7 | Pasquino megjelölt. Hol is őt bizonyos Puccino nevezetű
259 4,7 | ügyében folytatott eljárása. Őt tehát Simonájával egyetemben
260 4,8 | éppúgy szerette, mint az ifjú őt. Midőn a fiúnak anyja ezt
261 4,8 | korholta és megbüntette őt ezért. Annak utána pedig,
262 4,9 | fölöttébb derék lovagnak ismerte őt, megtetszett neki és szerelem
263 4,9 | hogy a férfi megkívánja őt; nem sok időbe telt, s ez
264 4,9 | nagy sóvárgással várta már őt, most hogy nem látta, fölöttébb
265 4,9 | szerelmes páromul választottam őt, ki semmire engem nem kényszerített,
266 4,10| az asszony feddeni kezdte őt eladdig folytatott életmódjáért
267 4,10| summa pénzekkel segíteni őt.~Miközben nagy óvatosan
268 4,10| otthagyjuk. Ha ki megleli őt ebben a ládában, nem tudnám,
269 4,10| hallott, s kérte, hogy segítse őt Ruggieri megmentésében,
270 4,10| nem akartam, hogy meglássa őt feleséged, ki a nagy teremben
271 4,10| óvakodjál házamba vezetni őt, mivelhogy akkor megfizetek
272 4,10| Akkor a szolgáló kioktatta őt, hogy miképpen feleljen
273 4,10| küldéd nekem, te,~S én vártam őt esengve,~S hogy tévedésem
274 5,1 | megkérte atyját, hogy járassa őt olyan ruhákban s minden
275 5,1 | Efigenia is e néven hívta őt, tisztes végre akarván juttatni
276 5,1 | szerrel nem tudtam megkapni őt, Ámor arra kényszerített,
277 5,1 | volt kiszemelve, adjátok őt nekem, és menjetek Isten
278 5,1 | engedik meg, hogy Cimone, ki őt akaratjok ellenére kívánta
279 5,1 | nagy titokban felhozatta őt szobájába, s ekképpen adta
280 5,2 | hajójukat elsüllyesztették, őt magát Tuniszban börtönre
281 5,2 | egyiknek azok közül, kik őt és bajtársait őrizetben
282 5,2 | is velök jött, elküldötte őt megtudakolni, vajon mit
283 5,2 | Mikor a leány megpillantotta őt, örömében szinte szörnyethalt,
284 5,2 | szerint feleségül venni őt. A király álmélkodott eme
285 5,2 | bizony jól megérdemelted őt férjedül.~És pompás és becses
286 5,3 | Agnolella van; ~feleségül veszi őt, s véle együtt megtér Rómába~
287 5,3 | éppen úgy kezdte megszeretni őt, mint ahogy ő szerette a
288 5,3 | elvesszük ruháit és paripáját, őt magát pedig az Orsinik csúfjára
289 5,3 | hozzánk, mivelhogy nem láttam őt, mióta felkeltünk?~A jóasszony
290 5,3 | falatozván és szórakozván, kik is őt könyörületes szívvel magok
291 5,3 | midőn az asszony hívatta őt, s akkor nyomban hozzája
292 5,4 | szobájába, és szólította őt, mondván:~- Frissen kelj
293 5,4 | valamit.~Midőn Ricciardo őt meglátta, úgy érezte, mintha
294 5,5 | minden dolgába beavatta őt, meghalt.~Történt ezen időkben,
295 5,5 | igyekezett olyképpen megszerezni őt magának, ahogyan tudta.~
296 5,5 | volt alkalmam férjhez adnom őt oly emberhez, ki nékem tetszett
297 5,5 | jelről, és vizsgáld meg őt: akkor bizonyosan megismered,
298 5,5 | Mikor Bernabuccio meglátta őt, azon nyomban észrevette,
299 5,5 | sírva fakadt, s megölelte őt, ámbár a leány húzódozott:
300 5,6 | viszont a leány is szerette őt. Ez pedig nem csupán nappal
301 5,6 | ablakban a leányt, s az is őt, miért mindketten igen boldogok
302 5,7 | szerette és fölöttébb becsülte őt jelleméért s minden ő dolgáért,
303 5,7 | Pietro, ki igen szerette őt, mondotta erre:~- Hogyan
304 5,7 | leánya szégyenét, elküldötte őt egyik birtokukra. Ottan
305 5,7 | nevezetű, szemügyre vette őt, meglátott a mellén valamely
306 5,7 | megtudakoljuk, elfogadja-e őt a leány férjeül; nehogy
307 5,8 | gyűlölni fogja, mint a leány őt. De hiába tett fel ilyesmiket
308 5,8 | utolérem, mindannyiszor megölöm őt ím ez pallossal, mellyel
309 5,8 | amint látod, ekképpen kell őt hajszolnom annyi esztendőkig,
310 5,9 | mivelhogy fölöttébb szerette őt. És akkor meghalálozott.
311 5,9 | kicsiny házához, és kihívatta őt. Az pedig, mivel az idő,
312 5,9 | nyavalyája, hogy elvesztem őt. Annak okáért kérlek, nem
313 5,9 | megmentetted fiam életét, őt pedig ezzel örökre hívedül
314 5,10| hozd végre már magaddal őt elébem!~Minekutána Dioneo
315 6 | napon által egyvégtében csak őt hallgathattuk volna. De
316 6,1 | is elment, és ott lelvén őt, szólott hozzá ekképpen:~-
317 6,1 | és barátjának tartotta őt.~
318 6,2 | semmi kivetnivaló, ha előbb őt érte a kutyaharapás, míg
319 6,2 | tisztességét, és bemocskolják őt azok előtt, kik e kérdést
320 6,2 | megcsípte amazokat, mivel őt is megcsipkedték.~
321 6,4 | kincsesládájának nevezte őt. A másikban pedig, kinek
322 6,4 | megelégítsék, méltán nevezhetjük őt a firenzei dicsőség egyik
323 6,4 | kezdte szemügyre venni őt oldalvást és tetőtől talpig,
324 6,6 | mulaszthatta el megkérdezni őt afelől, amivel vádolták,
325 6,8 | sikerült soha megnyernie őt, s ennek oka gyanánt cimboráival
326 6,9 | pátriárka levele meggyőzték őt, engedelmet adott nekem,
327 6,9 | kik a tollnak elcsenésével őt akarták megcsúfolni. Ezek
328 6,9 | én nem tehetek már:~Hogy őt béklyók között elémbe kergesd.~
329 6,9 | kitalálni, mi indította őt éppen ilyen dalra. De a
330 7,1 | több ízben is megtették őt a Santa Maria Novella zsoltár-éneklő
331 7,1 | daliás ifjú is szerette őt, egyik cselédjével megüzente
332 7,1 | hogy jöjjön ki meglátogatni őt Gianninak Camerata melletti
333 7,1 | asszonnyal, s karjaiban tartván őt, amaz éjszakán hatot elzengett
334 7,2 | leselkedik majd, hogy lássa őt elmenni hazulról; s mivel
335 7,3 | szerelmeskedik; ~a férj ott kapja őt az asszony szobájában; akkor
336 7,3 | avagy a férjed, ki nemzette őt?~Felelte az asszony:~- Közelebbi
337 7,3 | meglátogatott, s az Isten küldötte őt; mivel ha nem jött volna,
338 7,4 | asszony csak azért részegíti őt le, hogy míg alszik, annál
339 7,4 | szidalmazni kezdték Tofanót, s őt hibáztatták, és le is pocskondiázták
340 7,5 | ott lebzselt az utcájában őt lesvén, hogy szívesen veszi
341 7,5 | szolgálóját, ki megsajnálta őt, óvatosan lesbe állította,
342 7,5 | asszony tehát ekképpen látván őt, mondotta magában: „Hála
343 7,5 | mivel túlságosan szeretem őt.~- Akkor pedig nem oldozhatlak
344 7,6 | szolgálója megpillantotta őt, nyomban asszonyához sietett,
345 7,6 | volt Leonettóval, kihívta őt, és mondotta neki:~- Madonna,
346 7,6 | mely igen csúffá tette őt a felesége.~
347 7,7 | beadni, hanem elküldötte őt egyéb nemes ifjakkal egyetemben
348 7,7 | tegyenek, mintha nem ismernék őt, annak utána szóba elegyedett
349 7,7 | az fölöttébb megkedvelte őt, s nélküle semmit nem tudott
350 7,7 | neki, és gyakorta látván őt magát és viselkedését, igen
351 7,7 | emez szavakkal kérlelte őt: „Ha szeretsz”, még nagyobbat
352 7,7 | továbbra is szerethesse őt.~Ó, bolognai vérnek páratlan
353 7,7 | a kertünkbe, s megvárom őt a fenyőfa alatt. De hát
354 7,8 | hogy szerelmével ostromolja őt. De minekutána a Király
355 7,9 | hogy az asszony ~meggyőzze őt, három dolgot kíván tőle,
356 7,9 | oly forrón megszerettem őt, hogy csak akkor érzem boldognak
357 7,9 | érzem boldognak magamat, ha őt látom, vagy rája gondolok;
358 7,9 | legjobbnak véled, és kérd meg őt nevemben, hogy jöjjön el
359 7,9 | ezt, hogy próbára vesse őt; miért is azon nyomban ridegen
360 7,9 | még jobban megnyugtatni őt, s ámbár végtelenségnek
361 7,9 | életénél is jobban szereti őt. Ekképpen a szegény csúffá
362 7,10| nem pedig királynak kell őt ítélni; ebbe a hibába, melyért
363 7,10| mélyen aludt, szólította őt. Meuccio felriadván kérdezte:~-
364 7,10| fölöttébb boldognak tartották őt, és a társaságnak nem egy
365 8,1 | magában, hogy megcsúfolja őt; üzent tehát neki, hogy
366 8,1 | kívánja, hogy meglátogassa őt, mert akkor elviszi a pénzt
367 8,1 | éjszakán által részesítette őt testének gyönyörűségeiben,
368 8,2 | csúful szégyenben hagytad őt.”~A sekrestyés hazament
369 8,3 | erejénél fogva nem látják őt amazok, holott itt vagyon
370 8,3 | volna oda, és szólították őt. Calandrino verejtékezve,
371 8,3 | az óra, melyben megláttam őt, s melyben a lábát a házamba
372 8,3 | pedig eltávoztak, otthagyván őt nagy bánatával, kövekkel
373 8,4 | ki azonban nem szereti őt; ~s midőn azt hiszi, hogy
374 8,4 | szívesen szerelmét és szeresse őt, miként ő szereti. Eme prépost
375 8,4 | Kedvemre vagyon.~S kioktatván őt, hogyan és mikor kell jönnie,
376 8,4 | csókolgatni. Leokádia pedig őt, és a prépost kezdett mulatozni
377 8,5 | tetőtől talpig szemügyre vette őt. S mikor végignézte füstrágta
378 8,5 | Maria Verzaiáig, aki látta őt, midőn bejött a városba.~
379 8,6 | Calandrino disznaját; ráveszik őt, ~hogy próbát tegyen gyömbérpirulával
380 8,7 | ekként birtokba vehesse őt. Az ifjú hölgy, ki ugyancsak
381 8,7 | gyönyörűséggel szemlélte őt; s mikor Rinierit észrevette,
382 8,7 | sokkalta jobban szeretem őt, mint ő engem; csakhogy
383 8,7 | igaztalanul fogta gyanúba őt ennek miatta: midőn a deák
384 8,7 | szerelme? Vajon ez, hogy én őt fagyoskodni hagyom, kiveri-e
385 8,7 | meglesz máskor; köszöntsd hát őt nevemben, és Isten áldjon.~
386 8,7 | módot, hogy megszabadítsa őt a szerelmese elpártolásán
387 8,7 | hogy éppen úgy szeresse őt, mint annak előtte; efféle
388 8,7 | meg néki, s vigasztald meg őt nevemben.~A szolgáló megvitte
389 8,7 | meglátta a hölgyet, az pedig őt. Akkor a deák szólott hozzá
390 8,7 | A hölgy, mikor meglátta őt, és hallotta szavait, újfent
391 8,7 | Mikor a hölgy észrevette őt, bágyadtán és a kemény szenvedéstől
392 8,7 | juttathatnálak téged is, hová őt juttattam, hogy éppen úgy
393 8,7 | megbüntesselek bűnödért, miként őt megbüntettem! De annyi szent,
394 8,7 | hangját, s nevén szólítván őt mondá:~- Jaj, szaladj szolgálómért,
395 8,7 | Akkor a béres megismervén őt, szólott ekképpen:~- Jajjaj,
396 8,7 | törte, hasonlatosképpen őt is odavitte a pázsitra,
397 8,7 | maga nyakába vette, elvitte őt házába. A béresnek felesége
398 8,7 | megegyeztek abban, hogy őt és a szolgálót éjszaka beviszik
399 8,8 | kezdte, az asszony pedig őt. Zeppa, ki mindent látott,
400 8,8 | jöttömet, nyomban bebújtatod őt ím ez ládába, s rázárod
401 8,8 | mint itten rajtakapnom őt, mivel pedig eszem ágában
402 8,9 | Bruno és Buffalmacco elküldi őt éjjel bizonyos helyre, ~
403 8,9 | élnek; s megkérte, oktatná őt ki, mi ennek útja-módja.
404 8,9 | tisztelettel környékezte őt; ki is, mikor távozni akart
405 8,9 | emez nemes uraknak, kik őt oly igen megtisztelték,
406 8,9 | már eléggé meghódította őt szívességeivel, miért is
407 8,9 | holmiddal némiképpen megnyerted őt, megkérheted, s ő nem fogja
408 8,9 | végezetül megbékéltette őt, Buffalmacco pedig a mesterhez
409 8,9 | mester látta és hallotta őt, azon nyomban minden hajaszála
410 8,9 | négykézláb cammogván vitte őt egészen a ripolei apácá
411 8,10| madonna Jancofiore szereti őt, méltó jutalmat nyer érette,
412 8,10| átölelte Salabaettót, az pedig őt, s nagy jó ideig mulattak
413 8,10| hogy a hölgy úgy szereti őt, mint szeme világát, felelt
414 8,10| erre kioktatott, szólította őt; miért is kiment a szobából,
415 9,1 | bizonnyal igen szeretik őt, mivelhogy teljesítették
416 9,1 | lelték Scannadio sírját, s őt magát nem látták benne,
417 9,2 | hanem sokszor meglátogatta őt. De miközben ekként folytatták
418 9,3 | magasztalta Simone mestert, ki őt oly gyorsan meggyógyította,
419 9,4 | kiabálja, ~hogy amaz kirabolta őt, mire Angiulierit a parasztok
420 9,4 | annak lovára s elvágtat, ~őt magát pedig egy szál ingben
421 9,4 | minden erejéből kérni kezdte őt, hogy vigye magával, mivel
422 9,4 | parasztok segítségével lehúzta őt lováról a földre, s levetkeztetvén,
423 9,5 | volna-e bátorságod megérinteni őt valamely talizmánnal, melyet
424 9,5 | láthatta, mit művel Calandrino, őt pedig senki nem látta. Calandrino,
425 9,5 | elragadtatással szemlélvén őt, szólott ekképpen:~- Ó,
426 9,5 | kiabáljon, ha nem akarja, hogy őt nyomban darabokra vagdalják,
427 9,6 | felébredt volna, szólította őt, s kérdezte, mit civakodik
428 9,6 | álmodott; miért is megragadván őt vállánál, megrázta, és rákiáltott,
429 9,7 | nyakába, és földre rántja őt, az pedig segítségért sikoltoz,
430 9,8 | tréfával, Biondello meglátván őt köszöntötte, és nevetve
431 9,8 | haját összevissza tépázta, s őt magát meghempergette a sárban,
432 9,9 | engedelmeskedni néki és tisztelni őt. És kik legyenek a mi kormányzóink
433 9,10| hisz mindenikben~Csak Őt, kedves személyét látom
434 10,1 | az ne vegye észre, hogy őt a király küldötte, és jól
435 10,1 | vajon miért hasonlította őt az öszvérhez, avagy az öszvért
436 10,1 | szavadat.~Vezette tehát őt a király valamely nagy terembe,
437 10,2 | megbékélteti Bonifác pápával, ki őt ispotályos lovaggá teszi~
438 10,2 | olyannal gyakorolja, ki őt szolgálja; de mit mondjunk,
439 10,2 | bosszantotta, mégis mikor meglátta őt, kérdezte, vajon javára
440 10,2 | ispotályos lovaggá tette őt, adományozta néki a rendnek
441 10,3 | hiába töröm magamat, hahogy őt el nem pusztítom a föld
442 10,3 | szívességgel vendégelvén őt, maga maradt nála társalkodni.
443 10,3 | ember fölöttébb magasztalja őt, nékem bizony nemigen van
444 10,3 | megtámadná, látni akarja őt s hallani szavát, odarohant
445 10,3 | megismerte, hogy ez az, ki őt jóságosan fogadta, és barátságosan
446 10,3 | kívánkozott, Náthán elbocsátotta őt, ki is nyilván megismerte,
447 10,4 | szül, ~Gentile úr pedig őt is, fiacskáját is visszaadja
448 10,4 | becsületére, hogy házában ne érje őt semmi olyan dolog, mi csorbát
449 10,4 | cselekedni, és megoktatta őt, miképpen kell viselkednie,
450 10,4 | magát; és üzent neki, kérvén őt, hogy ne terheltessék a
451 10,4 | ily gyönyörűre változtatta őt kedvemért. De hogy bizonyosabban
452 10,4 | senkinek nincs igaz jussa őt visszakövetelnie tőlem.~
453 10,5 | fejemet arra, hogy szeressem őt avagy kedvére tegyek; de
454 10,5 | előttök, s ekképpen próbálom őt lerázni nyakamról.~Ámbár
455 10,5 | Ansaldo úr Istennek ajánlotta őt, és kioltván szívében a
456 10,7 | sínylődő Lisa, megvigasztalja őt; ~annak utána pedig férjhez
457 10,7 | ünnepségét tartotta, én őt lovagi tornája közben éppen
458 10,7 | végezetül Istennek ajánlotta őt. Minuccio pedig tőle eltávozván
459 10,7 | Serkenj, Ámor, siess és őt keresd meg,~Meséld el néki
460 10,7 | percre jobban megbecsülte őt, s magában sűrűn átkozta
461 10,8 | hiszemben, hogy Titus megveti őt, azt mondja, hogy embert
462 10,8 | cselekszik; de ezért nem illeti őt oly nagy csodálat, sem oly
463 10,8 | magában módfelett magasztalta őt, s oly forró szerelemre
464 10,8 | szememre? Nem azért szeretem őt, mert Gisippusé, hanem azért
465 10,8 | barátomnak, Gisippusnak adta őt, nem pedig inkább másnak;
466 10,8 | valakinek szeretnie kell őt (pedig kell, mert szépsége
467 10,8 | több napokon által látta őt gondolatokba merülten, most
468 10,8 | igyekezett talpra állítani őt, s gyakorta rimánkodva kérdezte
469 10,8 | némiképpen megdöbbent, mivelhogy őt magát is megejtette a szép
470 10,8 | hangosan), hogy nékem adta őt, mivel úgy véled, hogy szerelmed
471 10,8 | hát kinek adhatta volna őt inkább a sors, mint éppen
472 10,8 | jegyesem, és igen szerettem őt, s nagy örömmel vártam a
473 10,8 | nagyobb szenvedéllyel kívánod őt, e drága kincset, bizonyosra
474 10,8 | hanem jobbik magamnak adván őt, sorsát jobbra változtatom)
475 10,8 | változtatom) mással felcserélni őt, mint téged elveszíteni.
476 10,8 | mondanám, hogy nem kívánom őt feleségemül, nagy botránkozás
477 10,8 | felesége gyanánt hazaviszem őt, s megtartom a menyegzőt;
478 10,8 | mégiscsak általküldötte őt. Az pedig amint az ágyba
479 10,8 | napon a szobába szólítván őt apróra felfedték előtte,
480 10,8 | embernek; Gisippus tanácsa adta őt más ifjúnak és bölcselkedőnek;
481 10,8 | tanácsotok athéninek adta őt, Gisippusé rómainak; a ti
482 10,8 | becstelen módon megnyerni őt, mintha irtóztam volna attól,
483 10,8 | igyekeztem volna megnyerni őt, melyet ti javallanátok,
484 10,8 | miatta szemrehányás, hanem őt magát, miért nem kérdezte
485 10,8 | hogy látta, de megvetette őt, eszébe jutott, mit tett
486 10,8 | mint ha magát vádolja, s őt mentegeti, azon nyomban
487 10,8 | híre-neve oly tiszta, hogy őt ilyesminek gyanúja sem érheti;
488 10,8 | csüggedése miatt, házába vezette őt, hol Sofronia érzékeny sírással
489 10,9 | közelébe; hát mellétek adom őt, s majd elvezet oda, hol
490 10,9 | Szaladinhoz, ki is kivette őt a fogságból, s maga mellett
491 10,9 | meg, sem pedig a szultán őt, egyre csak Paviában járt
492 10,9 | királyi ruhákba öltöztette őt, odavezette a fő nemes urak
493 10,9 | átallották mondani, hogy látták őt holtan, s ott voltak a temetésén.
494 10,9 | mivel fölöttébb szerette őt, meglátogatta, s hosszas
495 10,9 | bizony maga javáért el kell őt altatnia. Szaladin tehát,
496 10,9 | következő éjszakán hazaküldi őt, az egyik nagy teremben
497 10,9 | hónapok óta holtnak tudta őt; de kisvártatva az igaz
498 10,9 | néki, szólította a fiút, ki őt kiszolgálta és mondotta
499 10,9 | az asszony szívesen látja őt lakodalmán, a serleget,
500 10,9 | leszen még elegendő ideje őt ölelnie. Akkor végre az
1-500 | 501-513 |