Nap,  Novella

  501  1,1 |                    pénzt hozott nekem, amivel a tőlem vásárolt posztóért
  502  1,1 |                      számolatlanul beletettem a pénzt a ládámba, és csak
  503  1,1 |              számolatlanul beletettem a pénzt a ládámba, és csak jó egy
  504  1,1 |                  embert többé sohasem láttam, a pénzt, amit egy esztendeig
  505  1,1 |                      visszaadjam neki, mostan a szegényeknek adtam:~Mondá
  506  1,1 |                     szegényeknek adtam:~Mondá a barát:~- Ez csekélység volt,
  507  1,1 |                   egyéb dolgot kérdezett tőle a szent barát, melyekre ő
  508  1,1 |                   felelt. Mikor pedig már-már a feloldozáshoz fogott, megszólalt
  509  1,1 |                    amelyet nem vallottam meg.~A barát megkérdezte, melyik
  510  1,1 |                    hogy valamely szombatnapon a délutáni ima után kisöpörtettem
  511  1,1 |                      kisöpörtettem szolgámmal a házat, vagyis nem szenteltem
  512  1,1 |                  szenteltem meg illendő módon a szent vasárnapot, ahogy
  513  1,1 |                       Ó, fiacskám - mondta rá a barát -, ez bizony kicsinység.~-
  514  1,1 |                       kicsinységnek ezt, mert a vasárnapot különös­képpen
  515  1,1 |                   támadott életre halottaiból a mi Urunk.~Akkor mondá a
  516  1,1 |                       a mi Urunk.~Akkor mondá a barát:~- Cselekedtél-e még
  517  1,1 |               templomában.~Elmosolyodott erre a barát, és mondá:~- Fiacskám,
  518  1,1 |                     oly tisztán tartani, mint a szent templomot, melyben
  519  1,1 |                       ki akkor facsar könnyet a szeméből, amikor akar. Mondá
  520  1,1 |                      amikor akar. Mondá tehát a szent barát:~- Fiacskám,
  521  1,1 |                      bűnöm miatt.~Mondá ekkor a szent barát:~- Ugyan, fiacskám,
  522  1,1 |                   követni minden emberek, míg a világ világ: ha mindezek
  523  1,1 |                     nyerek érette.~Mondá neki a barát:~- Csak mondd el bízvást,
  524  1,1 |                zokogott, és nem mondotta meg, a barát pedig egyre csak biztatta,
  525  1,1 |                      bizonytalanságban hagyta a barátot, nehéz sóhaj szakadt
  526  1,1 |               zokogásra fakadt. Szólott akkor a barát:~- Ó, fiacskám, hát
  527  1,1 |                    nem nyer bocsánatot.~Midőn a barát látta, hogy Ciappellettónak
  528  1,1 |                 netalán úgy esnék, hogy Isten a te áldott és megtisztult
  529  1,1 |                belenyugodnál-e, hogy testedet a mi kolostorunkban temessük
  530  1,1 |                   különös tisztelettel voltam a ti rendetek iránt. Annak
  531  1,1 |                    méltó rá) engedelmeddel az a szándékom, hogy magamhoz
  532  1,1 |                   annak utána pedig megkapjam a szent utolsó kenetet, hogy
  533  1,1 |                    bűnös ember módjára éltem.~A szent ember azt felelte,
  534  1,1 |                     hozzá; és így is történt. A testvérek, kik nagyon féltek,
  535  1,1 |                    deszkafal mögött, mely azt a kamarát, hol Ser Ciappelletto
  536  1,1 |            megértették, amit Ser Ciappelletto a barátnak mondott; és mikor
  537  1,1 |                      micsoda bűnöket gyón meg a barátnak, egyiknek-másiknak
  538  1,1 |                       kit sem az öregkor, sem a betegség, sem a halálnak
  539  1,1 |                  öregkor, sem a betegség, sem a halálnak félelme, holott
  540  1,1 |                  halálnak félelme, holott már a halál révén vagyon, nem
  541  1,1 |                      De mikor hallották, hogy a templomban nyer eltemettetést,
  542  1,1 |                    meghalálozott. Ennek utána a két testvér az ő pénzén
  543  1,1 |                  rendelt neki; meg is üzenték a barátok kolostorába, hogy
  544  1,1 |                     virrasztani; reggel pedig a holttest dolgában minden
  545  1,1 |                  intézkedést megtettek. Mikor a szent barát, ki őt gyóntatta,
  546  1,1 |                halálának hírét vette, nyomban a kolostor perjeléhez ment,
  547  1,1 |                      és kapitulumba csengette a barátokat; mikor pedig egybegyülekeztek,
  548  1,1 |                alapján meggyőződött. És abban a reményben, hogy az Úristen
  549  1,1 |              áhítattal befogadják holttestét. A perjel s mind a többi hiszékeny
  550  1,1 |                   holttestét. A perjel s mind a többi hiszékeny barátok
  551  1,1 |                előttök, énekszóval elvonultak a holttestért, és nagy tisztességgel
  552  1,1 |                      és nyomukban ment szinte a városnak egész népe, férfiak
  553  1,1 |                      asszonyok: és minekutána a templomban letették, a szent
  554  1,1 |             minekutána a templomban letették, a szent barát, ki őt meggyóntatta,
  555  1,1 |                    barát, ki őt meggyóntatta, a szószékre lépett, és csodálatos
  556  1,1 |                    utána pedig feddeni kezdte a népet, mely őt hallgatta,
  557  1,1 |                     Istent, és az ő anyját és a paradicsom minden szentjeit!~
  558  1,1 |                       jelen voltak, mivelhogy a környék lakossága minden
  559  1,1 |                     elhitte; olyannyira, hogy a szertartásnak végeztével
  560  1,1 |                       nép nyüzsögve odatódult a holttesthez; csókolták lábait
  561  1,1 |              járulhassanak. Annak utána pedig a következő éjszakán márványkoporsóban
  562  1,1 |                kápolnában, és mindjárt utána, a következő napon kezdett
  563  1,1 |                       következő napon kezdett a nép hozzája zarándokolni,
  564  1,1 |                       Hát így élt és halt meg a Pratóból való Ser Ciappelletto,
  565  1,1 |                    vagyok, hogy ő nem annyira a paradicsomban vagyon, mint
  566  1,1 |                      inkább az ördög kezében, a pokloknak mélységes fenekén.
  567  1,1 |                  fenekén. Ha pedig így vagyon a dolog, meg kell ismernünk,
  568  1,1 |              kegyessége irányunkban, mert nem a mi hibánkat, hanem hitünknek
  569  1,1 |                 okáért, hogy az ő kegyelméből a jelenvaló szorongatta­tásban
  570  1,1 |                       ajánljuk magunkat abban a biztos hitben, hogy meghallgat
  571  1,2 |                               MÁSODIK NOVELLA~A zsidó Ábrahám, Giannotto
  572  1,2 |                  Civigni ösztönzésére, elmegy a római udvarba: ~mikor pedig
  573  1,2 |                       mikor pedig ottan látja a papok gonoszságát, visszatér
  574  1,2 |                     novellája nagyon tetszett a hölgyeknek, és nemegyszer
  575  1,2 |                       és miután befejeződött, a Királynő kiadta a parancsot,
  576  1,2 |               befejeződött, a Királynő kiadta a parancsot, hogy Neifile,
  577  1,2 |                    mellette ült, gondoskodjék a megkezdett szórakozás folytatásáról,
  578  1,2 |                  Isten az ő kegyességében nem a mi hibáinkra néz, ha olyasvalamiből
  579  1,2 |                     türelmesen elnézi azoknak a bűneit, kik ahelyett, hogy
  580  1,2 |                   nyilallott szívébe, hogy ez a derék és bölcs és jó ember
  581  1,2 |                     kérlelni, hogy hagyná ott a zsidó hit tévedéseit, és
  582  1,2 |                      tévedéseit, és térne meg a keresztény igazságra, mely,
  583  1,2 |                       hogy az övé sorvadoz és a végét járja.~A zsidó azt
  584  1,2 |                    sorvadoz és a végét járja.~A zsidó azt felelte, hogy
  585  1,2 |                     zsidó azt felelte, hogy ő a zsidó hiten kívül semminémű
  586  1,2 |                     akar élni és meghalni, és a világon semmi sem tántoríthatja
  587  1,2 |                   szavakkal fölvetette előtte a dolgot, és esetlenül-ügyetlenül,
  588  1,2 |                     mely okoknál fogva különb a mi hitünk a zsidónál. A
  589  1,2 |                      fogva különb a mi hitünk a zsidónál. A zsidó pedig
  590  1,2 |                       a mi hitünk a zsidónál. A zsidó pedig nagy mestere
  591  1,2 |                       pedig nagy mestere volt a zsidó törvénynek, s mégis,
  592  1,2 |                  törvénynek, s mégis, akár az a nagy barátság tette, melyet
  593  1,2 |                  Giannotto iránt érzett, akár a szavai, melyeket a Szentlélek
  594  1,2 |                       akár a szavai, melyeket a Szentlélek adott emez egyszerű
  595  1,2 |                   egyszerű embernek nyelvére, a zsidónak igen kezdettek
  596  1,2 |                       békét, úgyannyira, hogy a zsidót lefegyverezte a szívós
  597  1,2 |                   hogy a zsidót lefegyverezte a szívós kitartás és mondá:~-
  598  1,2 |                 olyannak látom, hogy igazolja a te szavaidat és megbizonyosodom,
  599  1,2 |                      és megbizonyosodom, hogy a te hited különb, mint az
  600  1,2 |                  szólt magában: kárba veszett a fáradságom, pedig azt hittem,
  601  1,2 |                  munkát végeztem, mikor ennek a megtérésében remény­kedtem,
  602  1,2 |                   kedtem, mivelhogy ha elmegy a római udvarba, és látja
  603  1,2 |                       római udvarba, és látja a papok gyalázatos és bűnös
  604  1,2 |                  minden bizonnyal visszatérne a zsidó hitre. És odafordulván
  605  1,2 |                     költséget, amibe neked ez a római utazás kerül? Nem
  606  1,2 |                    Nem is szólván arról, hogy a magadfajta gazdag embernek
  607  1,2 |                 netalán némi kétségeid vannak a hit felől, melyről neked
  608  1,2 |                    meg, hogy ottan éppolyanok a főpapok, mint aminőket itten
  609  1,2 |                különbek, hogy közelebb vannak a legfőbb pásztorhoz. És ezért,
  610  1,2 |               társadul szegődöm.~Felelte neki a zsidó:~- Elhiszem, Giannotto,
  611  1,2 |                        de hogy ne szaporítsam a szót, minden­képpen elszántam
  612  1,2 |               keresztény, ha egyszer meglátja a római udvart; mivel azonban
  613  1,2 |                veszített vele, belenyugodott. A zsidó lóra ült, és amily
  614  1,2 |                      óvatosan kezdte figyelni a pápa és a bíborosok és a
  615  1,2 |                     kezdte figyelni a pápa és a bíborosok és a többi főpapok
  616  1,2 |                      a pápa és a bíborosok és a többi főpapok és mind a
  617  1,2 |                       a többi főpapok és mind a többi udvari emberek viselkedését;
  618  1,2 |                értesüléseiből úgy látta, hogy a legnagyobbtól a legkisebbig
  619  1,2 |                   látta, hogy a legnagyobbtól a legkisebbig valamennyien
  620  1,2 |                      legkisebbig valamennyien a legszemérmetlenebbül vétkeznek
  621  1,2 |                legszemérmetlenebbül vétkeznek a paráznaságban, mégpedig
  622  1,2 |            paráznaságban, mégpedig nem csupán a ter­mészetes, hanem a szodomai
  623  1,2 |                  csupán a ter­mészetes, hanem a szodomai paráznaságban,
  624  1,2 |                szégyenkezés, olyannyira, hogy a cifralányok és a szépfiúk
  625  1,2 |             olyannyira, hogy a cifralányok és a szépfiúk hatalma éppenséggel
  626  1,2 |               borisszák, részegesek voltak és a paráználkodás mellett oktalan
  627  1,2 |                     állatok módjára leginkább a hasuknak éltek: mindezt
  628  1,2 |                  fösvények, és mohón kívánják a pénzt, az emberi vért, sőt
  629  1,2 |                    pénzt, az emberi vért, sőt a keresztény vért, az egyházi
  630  1,2 |                    azok, akár áldozatok, akár a hozzájok tartozó javadalmak,
  631  1,2 |                    űztek azokkal és több volt a közvetítő, mint Párizsban
  632  1,2 |                     közvetítő, mint Párizsban a posztó - vagy akármiféle
  633  1,2 |                  akármiféle más közvetítő; és a nyilvánvaló simoniát egyházigazgatásnak
  634  1,2 |                egyházigazgatásnak nevezték és a torkosságot életfenntartásnak,
  635  1,2 |                       Istent - nem is szólván a szavak jelentéséről - meg
  636  1,2 |             jelentéséről - meg lehetne csalni a dolgok elnevezésével, éppúgy,
  637  1,2 |               beszélnünk, sehogy sem tetszett a zsidónak; mivel pedig józan
  638  1,2 |                       kérdezte tőle, vajon mi a véleménye a szentatyáról
  639  1,2 |                    tőle, vajon mi a véleménye a szentatyáról és a bíborosokról
  640  1,2 |                   véleménye a szentatyáról és a bíborosokról és a többi
  641  1,2 |             szentatyáról és a bíborosokról és a többi udvari emberekről.
  642  1,2 |                      többi udvari emberekről. A zsidó pedig nyomban így
  643  1,2 |                  ennek miatta úgy vélem, hogy a ti fő pásztorotok, és ennek
  644  1,2 |                      következményeképpen mind a többiek, minden gondjukkal
  645  1,2 |                       azon mesterkednek, hogy a keresztény vallást elpusztítsák
  646  1,2 |               keresztény vallást elpusztítsák a föld színéről és megsemmisítsék,
  647  1,2 |                    amiben mesterkednek, hanem a ti vallásotok szüntelenül
  648  1,2 |                   igazabb és szentebb hitnek, a Szentlélek a talpköve és
  649  1,2 |                 szentebb hitnek, a Szentlélek a talpköve és támasza. Ezért,
  650  1,2 |                semmiképpen el nem mulasztanám a megkeresztelkedést. Menjünk
  651  1,2 |             megkeresztelkedést. Menjünk tehát a templomba, és ottan a te
  652  1,2 |                   tehát a templomba, és ottan a te szent hitednek bevett
  653  1,2 |                      nem ezt, ennek hallatára a világ legboldogabb emberének
  654  1,2 |                  magát. És elment vele együtt a párizsi Notre-Dame templomba,
  655  1,2 |                     hogy Ábrahámnak adják fel a keresztséget. Azok pedig,
  656  1,2 |                     és Giannotto emelte ki őt a keresztelőmedencéből, és
  657  1,3 |                              HARMADIK NOVELLA~A zsidó Melkizedek a három
  658  1,3 |                    NOVELLA~A zsidó Melkizedek a három gyűrűről mondott elbeszélésével
  659  1,3 |                aratott, elhallgatott, s akkor a Királynő parancsára Filoména
  660  1,3 |             kellőképpen szó esett Istenről és a mi Hitünk igazságáról, bizonyára
  661  1,3 |                   taszítja, akként az okosság a bölcs embert a legnagyobb
  662  1,3 |                     az okosság a bölcs embert a legnagyobb veszedelmekből
  663  1,3 |                   hogy az embert az ostobaság a szerencséből a nyomorúságba
  664  1,3 |                      ostobaság a szerencséből a nyomorúságba taszítja; eme
  665  1,3 |                       Hogy azonban az okosság a vigasztalódásnak forrása,
  666  1,3 |                      számos győzelmet aratott a szaracén és keresztény királyokon,
  667  1,3 |                      olyan fösvény volt, hogy a maga jószántából ezt sohasem
  668  1,3 |                 használni ellene; mivel pedig a dolog igen a körmére égett,
  669  1,3 |                      mivel pedig a dolog igen a körmére égett, egyre törte
  670  1,3 |                    körmére égett, egyre törte a fejét, hogyan és miképpen
  671  1,3 |                   miképpen nyerje meg ügyének a zsidót, s végre is az az
  672  1,3 |                    alatt kierőszakolja belőle a pénzt. Magához hívatta tehát
  673  1,3 |                kívánnám megtudni tőled, vajon a három Törvény közül melyiket
  674  1,3 |                   melyiket tartod az igaznak: a zsidót-e vagy a szaracént,
  675  1,3 |                      igaznak: a zsidót-e vagy a szaracént, avagy a keresztényt.~
  676  1,3 |                       vagy a szaracént, avagy a keresztényt.~A zsidó, ki
  677  1,3 |               szaracént, avagy a keresztényt.~A zsidó, ki csakugyan bölcs
  678  1,3 |               akármelyiket ítéli is különbnek a másik kettőnél ama három
  679  1,3 |               mondania, és így szólt:~- Uram, a kérdés, melyet nekem feltettél,
  680  1,3 |                 hagyatékából e gyűrű kerül, s a többiek mint családfőt tiszteljék
  681  1,3 |             tiszteljék és becsüljék. Az, kire a gyűrűt hagyta ugyanígy rendelkezett
  682  1,3 |                   mint az ő elődje; szóval ez a gyűrű hosszú ideig utódról
  683  1,3 |                      atyjoknak, miért is mind a hármat egyenlőképpen szerette.
  684  1,3 |                       ifjú, mert mind ismerte a gyűrű hagyományát, s mind
  685  1,3 |                  ágyán reá hagyja ama gyűrűt. A derék ember, ki egyenlőképpen
  686  1,3 |                   egyenlőképpen szerette mind a hármat, nem tudott dönteni,
  687  1,3 |                 dönteni, hogy melyikre hagyja a gyűrűt, s mivel mindegyiknek
  688  1,3 |                      ötlete támadt, hogy mind a háromnak kedvére tesz: és
  689  1,3 |                       tartott az örökségre és a tisztességre, és nem volt
  690  1,3 |            tisztességre, és nem volt hajlandó a másiknak átengedni. Minekutána
  691  1,3 |                  egyik gyűrű annyira hasonlít a másikhoz, hogy semmiképpen
  692  1,3 |                     hogy melyiké az igazi, az a kérdés éppúgy eldöntetlen,
  693  1,3 |                      éppúgy eldöntetlen, mint a gyűrűk dolgában.~Szaladin
  694  1,3 |                       ez igen ügyesen értette a módját, miképpen meneküljön
  695  1,3 |                   módját, miképpen meneküljön a csapdából, melyet neki állított;
  696  1,3 |                    meg, mint ahogy megfelelt. A zsidó bőkezűen rendelkezésére
  697  1,3 |                  bőkezűen rendelkezésére adta a rengeteg pénzt, melyet Szaladin
  698  1,4 |                     esett, ügyesen~megmenekül a büntetéstől, szemére vetvén
  699  1,4 |                   mellette ült, meg sem várta a Királynő újabb parancsát,
  700  1,4 |                       mivel úgyis tudta, hogy a megkezdett rend szerint
  701  1,4 |                   mely az ő véleménye szerint a legmulatságosabb: minekutána
  702  1,4 |                    egy barát önnönmaga testét a legeslegsúlyosabb büntetéstől.~ ~
  703  1,4 |                     annak idején nagyobb volt a jámborság és jóval több
  704  1,4 |                       jámborság és jóval több a barát, mint mai napság,
  705  1,4 |                        kinek élete erejét sem a hideg, sem a böjtök, sem
  706  1,4 |                       erejét sem a hideg, sem a böjtök, sem a virrasztások
  707  1,4 |                      hideg, sem a böjtök, sem a virrasztások nem tudták
  708  1,4 |                       barát dél tájban, midőn a többi barátok mind szundikáltak,
  709  1,4 |                     parasztnak leánya volt, s a mezőn járt-kelt, füveket
  710  1,4 |         megpillantotta, szörnyen megszállotta a testi gerjedelem. Annak
  711  1,4 |                    cellája elé, s meghallotta a viháncolást, melyet azok
  712  1,4 |                       pedig jobban megismerje a hangokat, óvatosan odasompolygott
  713  1,4 |                       óvatosan odasompolygott a cella ajtajához és hallgatódzott,
  714  1,4 |                      mígnem ama barát előjön. A barát, bár még mindig kimondhatatlan
  715  1,4 |                  pedig úgy rémlett neki, hogy a hálóterem felől némi csoszogást
  716  1,4 |                 apátúr kitalálhatta, miképpen a leányzó az ő cellájában
  717  1,4 |                   akarván mutatni bosszúságát a leányzó előtt, hirtelenében
  718  1,4 |                 ötlött eszébe, mely egyenesen a kívánt célhoz segítette.
  719  1,4 |                szobájába ment, és átadta neki a kulcsot, miként a barátok
  720  1,4 |                 átadta neki a kulcsot, miként a barátok valamennyien szokták,
  721  1,4 |                       tudtam hazahozatni mind a fát, mit felvágattam, engedelmeddel
  722  1,4 |                      cselekedete felől, abban a hiszemben, hogy a barát
  723  1,4 |                       abban a hiszemben, hogy a barát nem vette észre, mikor
  724  1,4 |                   eseten, és szívesen átvette a kulcsot, s egyúttal megadta
  725  1,4 |                      avagy pedig inkább előbb a leányzót kérdezze ki, hogy
  726  1,4 |                        hogy hogyan is történt a dolog. És meggondolván magában,
  727  1,4 |                    tehát vigyázatosan odament a cellához, kinyitotta és
  728  1,4 |                    ajtót pedig bezárta.~Mikor a leányzó az apáturat belépni
  729  1,4 |             megriadott, és oly igen rettegett a megszégyení­téstől, hogy
  730  1,4 |                      miért ne élvezném ki ezt a gyönyörűséget, ha módom
  731  1,4 |                      itt van, olyképpen, hogy a világon senki sem sejti;
  732  1,4 |                     Soha senki nem tudja meg, a titkos bűn pedig már félig
  733  1,4 |                    üstökénél fogva megragadom a jót, melyet az Úristen küldött.”
  734  1,4 |                      idejött; közelebb lépett a leányzóhoz, kezdte szép
  735  1,4 |               szüntesse könnyeit: és egy szót a másba fűzvén, végre ráterelte
  736  1,4 |                       fűzvén, végre ráterelte a beszédét maga kívánságára.
  737  1,4 |                    beszédét maga kívánságára. A leányzó, ki nem volt sem
  738  1,4 |                       csókolta, majd befeküdt a barátnak ágyába: és tekintettel
  739  1,4 |                     fölöttébb nagy súlyára és a leányzó zsenge fiatalságára,
  740  1,4 |                  feküdött annak fölébe, hanem a leányzót vonta maga kebelére,
  741  1,4 |                ekképpen csintalankodott vele. A barát, ki úgy tett, mintha
  742  1,4 |                    mintha az erdőbe menne, de a hálóteremben elbújt, midőn
  743  1,4 |                       leányzóval, bezárta azt a cellába, maga pedig visszament
  744  1,4 |                     idő múltán pedig meglátta a barátot, és abban a hiszemben,
  745  1,4 |                  meglátta a barátot, és abban a hiszemben, hogy már hazatért
  746  1,4 |                  börtönbe vessék. Felelt erre a barát azon nyomban:~- Uram,
  747  1,4 |                      mutattad meg nekem, hogy a barátoknak kötelességök
  748  1,4 |                       barátoknak kötelességök a nőszemélyeket éppúgy magokra
  749  1,4 |                       magokra venniök, miként a böjtöket és virrasztásokat;
  750  1,4 |                    hogy ennek nem csupán több a sütni­valója, mint neki,
  751  1,4 |                     magát olyasmit cselekedni a baráttal, mire ő maga éppen
  752  1,4 |                   észrevétlenül kibocsátották a leányzót és utóbb bizonyára
  753  1,5 |                    némi szégyenkezést keltett a hölgyek lelkében, és erről
  754  1,5 |                     erről bizonyságot tett az a pirosság, mely arcukra kiült;
  755  1,5 |               ingerkedő szóval megcsipkedték, a Királynő meg akarván értetni,
  756  1,5 |                 Fiammettához, ki mellette ült a fűben, és parancsot adott
  757  1,5 |                     adott neki, hogy vegye át a szót. Ez pedig bájosan és
  758  1,5 |                       mely nagy erejök vagyon a szép és találó visszavágásoknak,
  759  1,5 |                     pedig, mivelhogy valamint a férfiaknál fennkölt gondolkodás
  760  1,5 |                 gondolkodás jele, hogy mindig a magoknál különb hölgy szerelmét
  761  1,5 |                szerelmét áhítozzák, éppen úgy a nőkben is fölöttébb nagy
  762  1,5 |                      térítette el szándokától a férfiút is.~ ~Monferrato
  763  1,5 |                nyilatkozatot tett, hogy nincs a föld hátán az őrgrófhoz
  764  1,5 |                       pár; mivelhogy valamint a lovagok között az őrgróf
  765  1,5 |                   nagyhírű, akképpen felesége a világ minden asszonyánál
  766  1,5 |           meglátogathassa az őrgrófnét, abban a hiszemben, hogy sikerül
  767  1,5 |                        és hogy szívesen várja a királyt. Aztán pedig eltöprenkedett
  768  1,5 |                     tanácsuk szerint: azonban a lakomát és a fogásokat ő
  769  1,5 |                 szerint: azonban a lakomát és a fogásokat ő egymaga kívánta
  770  1,5 |                    azon nyomban minden tyúkot a környékről, és meghagyta
  771  1,5 |                 csupán ezekből állítsák össze a fogásokat a királyi lakomára,
  772  1,5 |                    állítsák össze a fogásokat a királyi lakomára, különb-különbféle
  773  1,5 |                    módokon elkészítve azokat.~A mondott napon tehát megjött
  774  1,5 |                   mondott napon tehát megjött a király, s nagy szívességgel
  775  1,5 |                  fogadta őt az asszony. Mikor a király meglátta, szebbnek
  776  1,5 |                     kedvesebbnek ítélte, mint a lovag szavai szerint gondolta
  777  1,5 |                      asszony mennyivel különb a hírénél. Minekutána pedig
  778  1,5 |             elérkezett az ebéd órája, s akkor a király és az őrgrófné egy
  779  1,5 |                 őrgrófné egy asztalhoz ültek, a többiek pedig rangjuk szerint
  780  1,5 |                  kaptak illendő helyet. Ottan a királynak szép sorjában
  781  1,5 |                       néha-néha odapillantott a szépséges őrgrófnéra, kiben
  782  1,5 |                    gyönyörűsége telt. Azonban a király, amint látta az egyik
  783  1,5 |                   amint látta az egyik fogást a másik után, kezdett némiképpen
  784  1,5 |                   volt valamennyi. És ámbátor a király jól tudta, hogy ama
  785  1,5 |            akármennyire csodálkozott is ezen, a világért sem kezdett volna
  786  1,5 |                     beszélgetést, mint csupán a tyúkokról, és mosolygós
  787  1,5 |                      nagyon is jól megértette a kérdést, úgy látta, hogy
  788  1,5 |                   adott neki, hogy véleményét a királynak értésére adja;
  789  1,5 |                      éppolyanok, mint máshol.~A király e szavak hallatára
  790  1,5 |                    megértette, mi volt az oka a tyúklakomának, s mi a rejtett
  791  1,5 |                     oka a tyúklakomának, s mi a rejtett értelmök e szavaknak;
  792  1,5 |                   asszonyra hiába vesztegetné a szót, erőszakot pedig nem
  793  1,5 |                   ebéd végeztével pedig, hogy a gyors elutazással némiképpen
  794  1,5 |                    mely idehozta, megköszönte a tisztes fogadtatást, melyben
  795  1,6 |                       mondással~megszégyeníti a barátok gonosz képmutatását~
  796  1,6 |                       képmutatását~Minekutána a hölgyek egy értelemmel dicsérték
  797  1,6 |                     ki Fiammetta mellett ült, a Királynő kívánságára bátran
  798  1,6 |                   nincs okom elhallgatnom azt a csípős feleletet, melyet
  799  1,6 |                      nem is oly rég ideje élt a mi városunkban Szent Ferenc
  800  1,6 |                  rendjének egy szerzetese, ki a gyalázatos eretnekséget
  801  1,6 |                      erejével azon volt, hogy a keresztény hit szent és
  802  1,6 |                  odaadó hívének tartsák, mind a többi barátok módjára éppoly
  803  1,6 |                      emberre, kinek több volt a pénze, mint esze, s ki nem
  804  1,6 |                      úgy beszéd közben, talán a bortól, vagy a túlságos
  805  1,6 |                  közben, talán a bortól, vagy a túlságos jókedvtől felhevülten,
  806  1,6 |                     pompás bora van, amit még a Krisztus is megihatna. Mivel
  807  1,6 |                     ellene, nem annyira abban a reményben, hogy megszünteti
  808  1,6 |                   reményben, hogy megszünteti a vádlott hitetlenségét, mint
  809  1,6 |                      dolog, mellyel vádolják. A derék ember igennel válaszolt,
  810  1,6 |                   elmondotta, hogyan történt. A szent inkvizítor, Aranyszájú
  811  1,6 |                     bizony megérdemelnéd érte a máglyahalált, hahogy érdemed
  812  1,6 |                     amaz Epikuros, ki tagadja a lélek halhatatlanságát.
  813  1,6 |                    oly igen ráijesztett, hogy a derék ember bizonyos közvetítők
  814  1,6 |                    mely igen hasznos orvosság a papok és kiváltképpen a
  815  1,6 |                       a papok és kiváltképpen a ferences barátok undok kapzsisága
  816  1,6 |               kíméletesebben bánjon vele. Ezt a kenőcsöt, melyről, bármily
  817  1,6 |                    bőségesen alkalmazta, hogy a máglyahalál, mellyel fenyegették,
  818  1,6 |                    legyen, olyképpen rótta ki a büntetést a barát, hogy
  819  1,6 |                olyképpen rótta ki a büntetést a barát, hogy fekete alapon
  820  1,6 |                    keresztet kellett viselnie a ruháján. Ezenfelül pedig,
  821  1,6 |                   Ezenfelül pedig, minekutána a pénzt megkapta, több napokon
  822  1,6 |                       reggel misét hallgasson a Santa Croce templomban,
  823  1,6 |                   előtte megjelenjen, viszont a napnak többi részében azt
  824  1,6 |                       bizonyos reggelen, hogy a misében oly evangéliumot
  825  1,6 |                 megtartotta emlékezetében, és a kapott parancs szerint ebéd
  826  1,6 |                 óhajtanál?~- Nem én - felelte a derék ember -, semmiben
  827  1,6 |                       valamit, ami irántad és a többi barátok iránt fölöttébb
  828  1,6 |                    dolgotok lesz nektek odaát a másvilágon.~Kérdezte akkor
  829  1,6 |                      benned irántunk?~Felelte a derék ember:~- Uram, amaz
  830  1,6 |                      mondás?~- Uram - felelte a derék ember -, megmondom
  831  1,6 |                      nap, látom, hogy odakint a sok szegény embernek néha
  832  1,6 |                       levest küldötök ki, ami a tiétek és a kolostor szerzeteseié,
  833  1,6 |                  küldötök ki, ami a tiétek és a kolostor szerzeteseié, de
  834  1,6 |                     nem kell; éppen azért, ha a másvilágon mindent százszorosan
  835  1,6 |                      benne fulladtok.~Ámbátor a többiek, kik az inkvizítor
  836  1,6 |         megmérgesedett, mivel megérezte, hogy a mondás az ő képmutató levesosztogatására
  837  1,6 |                eljárást akasztott volna ennek a nyakába ama csúfondáros
  838  1,6 |                      miatt, mellyel beléje és a többi semmirekellőbe belecsípett:
  839  1,6 |                     akar és többé ne kerüljön a szeme elé.~
  840  1,7 |                 Emilia mulatságos elbeszélése a Királynőt és mind a többieket
  841  1,7 |               elbeszélése a Királynőt és mind a többieket kacagásra fakasztotta,
  842  1,7 |                  fakasztotta, és dicsérgették a keresztes ember jó ötletét.
  843  1,7 |                   ötletét. Minekutána azonban a kacagás elült, és vala­mennyien
  844  1,7 |              elcsendesedtek, Filostrato, kire a beszéd sora került, ekképpen
  845  1,7 |                      pompás dolog beletalálni a mozdulatlan céltáblába,
  846  1,7 |             váratlanul és hirtelen felbukkan. A papok bűnös és gyalázatos
  847  1,7 |                    szakasztott megtestesülése a gonoszságnak, s fölöttébb
  848  1,7 |                       s fölöttébb megkönnyíti a dolgát annak, kinek kedve
  849  1,7 |                    megcsúfolta az inkvizítort a barátok képmutató jótékonykodása
  850  1,7 |           jótékonykodása miatt, kik azt adják a szegényeknek, mit inkább
  851  1,7 |              szegényeknek, mit inkább illenék a disznóknak adniok, vagy
  852  1,7 |                     szerint inkább megérdemli a dicséretet az, kiről beszélni
  853  1,7 |                       és szokatlanul elfogott a fösvénység, szellemes novellával
  854  1,7 |                      be azt, mit rája értett; a novella pedig hangzik ekképpen:~ ~
  855  1,7 |                       dolgában igen kedvezett a szerencse, egyike volt a
  856  1,7 |                      a szerencse, egyike volt a legjelesebb és legdicsőbb
  857  1,7 |                        ott maradt tehát abban a reményben, hogy ez a jövendőben
  858  1,7 |                    abban a reményben, hogy ez a jövendőben valamiképpen
  859  1,7 |                      dologra, ezenfelül pedig a maga és lovai és szolgái
  860  1,7 |                    lovai és szolgái költségei a fogadóban immár igen megszaporodtak,
  861  1,7 |                      meg az ünnepségen: mikor a fogadós a fizetséget követelte,
  862  1,7 |                   ünnepségen: mikor a fogadós a fizetséget követelte, előszörre
  863  1,7 |                   mulatott, oda kellett adnia a másodikat is, hahogy békességben
  864  1,7 |                továbbat is gazdájával; és már a harmadikat kezdte megenni,
  865  1,7 |                     ered útnak. Nos, miközben a harmadik öltözetet fogyasztotta,
  866  1,7 |                     rég ideje kieszelte volna a mondókáját, egy pillanatig
  867  1,7 |                       sem gondolkodott, hanem a maga ügyének támogatására
  868  1,7 |                       azon nyomban belefogott a következő elbeszélésbe.~-
  869  1,7 |               Primasso igen nagy mestere volt a deáki tudománynak, azonfelül
  870  1,7 |                    vele, mivelhogy tehetségét a vagyonos emberek nemigen
  871  1,7 |                    vette, hogy Clugny apátura a jövedelme révén mindenek
  872  1,7 |                   révén mindenek hite szerint a leggazdagabb főpap a pápa
  873  1,7 |                  szerint a leggazdagabb főpap a pápa után Istennek egyházában;
  874  1,7 |                    hol mostan lakik. Erre azt a választ kapta, hogy a nyaralója
  875  1,7 |                     azt a választ kapta, hogy a nyaralója körülbelül hat
  876  1,7 |                   érette). Kebelébe dugta hát a kenyereket és útnak eredt,
  877  1,7 |                     és megtekintett, és látta a rengeteg megterített asztalt
  878  1,7 |               rengeteg megterített asztalt és a nagy sürgés-forgást a konyhán
  879  1,7 |                      és a nagy sürgés-forgást a konyhán és a sok mindenfélét,
  880  1,7 |                   sürgés-forgást a konyhán és a sok mindenfélét, amit az
  881  1,7 |               parancsolta, hogy adjanak vizet a kézmosáshoz; minekutána
  882  1,7 |                    esett, hogy Primasso éppen a szoba ajtajával szemben
  883  1,7 |                    kinyittatta az ajtót, hogy a terembe lépjen, és mivel
  884  1,7 |                       és kérdezte azokat, kik a környezetében voltak, ha
  885  1,7 |                     valaki ama csavargót, aki a szobának ajtajával szemben
  886  1,7 |                       az egyik kenyeret abból a háromból, amit magával hozott,
  887  1,7 |                     már ama Primasso. Felelte a szolga: „Nem ment el, uram,
  888  1,7 |                       az apát: „Hát csak egye a magáét, ha van neki, mivelhogy
  889  1,7 |                        ha van neki, mivelhogy a miénkbe már ma nem vásik
  890  1,7 |                  apátúr nem jött, belekezdett a másodikba: ezt is ugyancsak
  891  1,7 |                    jött, Primasso, minekutána a másodikat is elfogyasztotta,
  892  1,7 |                    elfogyasztotta, nekilátott a harmadiknak: hasonlatosképpen
  893  1,7 |            megjelentették az apátúrnak, kinek a dolog szeget ütött a fejébe,
  894  1,7 |                    kinek a dolog szeget ütött a fejébe, s így szólott magában:
  895  1,7 |                  ember, ki miatt így rám jött a fösvénység: bizonyára valami
  896  1,7 |                  olyannyira, hogy visszariadt a lelkem megvendégelni őt.
  897  1,7 |            megtisztelje. És ebéd után, miként a híres-neves Primassóhoz
  898  1,7 |                      nem lett még úrrá rajtam a fösvénység; de bizony én
  899  1,8 |                   fösvénysége miatt; és ámbár a vége ennek is olyan, mint
  900  1,8 |           fogadhatjátok, mivelhogy szerencsés a befejezése.~Volt tehát jó
  901  1,8 |             fösvénységben és garasos­kodásban a világ minden más fösvény
  902  1,8 |                     zárta be erszényét, hanem a maga személyét illető dolgokban
  903  1,8 |                      szűkmarkú volt; csúfjára a genovaiak általános szokásának,
  904  1,8 |                       cseppet sem hasonlított a maiakhoz; hiszen ezek az
  905  1,8 |                       és tartsák őket, inkább a szamár nevezetet érdemelnék;
  906  1,8 |               nevezetet érdemelnék; mivelhogy a leghitványabb emberek szennyében
  907  1,8 |                 tréfás mondásokkal felüdítsék a megfáradott emberek lelkét,
  908  1,8 |                  atyai feddésekkel ostorozzák a gonoszok bűneit, és mindezt
  909  1,8 |                      igazak ezek, akár nem, s a nemes embereket álnok hízelkedésekkel
  910  1,8 |                       annál jobban kitüntetik a legnagyobb jutalmakkal a
  911  1,8 |                      a legnagyobb jutalmakkal a mai nyomorult és elfajzott
  912  1,8 |               szégyene és gyalázata bizony ez a mai világnak, s nyilvánvaló
  913  1,8 |               nyilvánvaló bizonysága, hogy ha a virtus eltűnik a föld színéről,
  914  1,8 |                      hogy ha a virtus eltűnik a föld színéről, a nyomorult
  915  1,8 |                      eltűnik a föld színéről, a nyomorult halandókat a bűnök
  916  1,8 |                        a nyomorult halandókat a bűnök fertőjében hagyja.~
  917  1,8 |                   amitől jogos felháborodásom a kelleténél jobban eltérített,
  918  1,8 |                   vele, és beszélgetés közben a társaságában időző egyéb
  919  1,8 |                   hogy ráfestessem ide, ennek a házamnak a falára?~Guiglielmo
  920  1,8 |             ráfestessem ide, ennek a házamnak a falára?~Guiglielmo ennek
  921  1,8 |                      falára?~Guiglielmo ennek a pökhendi beszédnek hallatára
  922  1,8 |                      neki:~- Festesd le itten a Bőkezűséget.~Mikor Ermino
  923  1,8 |              Bőkezűséget.~Mikor Ermino úr ezt a választ meghallotta, hirtelenében
  924  1,8 |                      mondásának oly nagy volt a hatása, hogy innen kezdve
  925  1,8 |                      innen kezdve Ermino lett a világ legbőkezűbb és legelőzékenyebb
  926  1,9 |                  emberből bátor emberré válik~A királynő utolsó parancsa
  927  1,9 |                      nyilván megtetszik abból a novellából, melyet Lauretta
  928  1,9 |                   novellával: mivelhogy pedig a jó történetek mindig hasznunkra
  929  1,9 |               Bouillon Gottfried meghódította a Szentföldet, történt, hogy
  930  1,9 |                     nemes hölgy elzarándokolt a Szent Sírhoz, onnan visszatérőben
  931  1,9 |                gondolta, hogy panaszra megyen a királyhoz; csakhogy valaki
  932  1,9 |                 veszett fáradság volna, mivel a király gyenge és gyáva ember,
  933  1,9 |                   torolja meg törvény szerint a másokon esett bántalmakat,
  934  1,9 |                      esett bántalmakat, hanem a rajt esett gyalázatosságokat
  935  1,9 |                  szidalmazza. Ennek hallatára a hölgy elvesztette abbéli
  936  1,9 |                        feltette magában, hogy a királyt megcsúfolja gyávaságáért;
  937  1,9 |                      mintha megtorlást várnék a rajtam esett bántalomért,
  938  1,9 |                  szívesen viselsz el mindent.~A király, ki mindaddig pipogya
  939  1,9 |                      hogy keményen megtorolta a bántalmat, mely ama hölgyön
  940  1,9 |                    azontúl bármiben is vétett a koronájának tartozó tisztelet
  941  1,10|            elhallgatott, az utolsó elbeszélés a Királynőt terhelte, ki nőies
  942  1,10|                    tavasszal virágok ékesítik a zöld mezőket, éppúgy ékesítik
  943  1,10|                      mezőket, éppúgy ékesítik a talpraesett tréfás mondások
  944  1,10|                   talpraesett tréfás mondások a dicséretes erkölcsöket és
  945  1,10|                     dicséretes erkölcsöket és a kellemes beszélgetéseket.
  946  1,10|                       sokkalta inkább illenek a hölgyekhez, mint a férfiakhoz,
  947  1,10|                    illenek a hölgyekhez, mint a férfiakhoz, mivel a sok
  948  1,10|                      mint a férfiakhoz, mivel a sok és hossza­dalmas beszéd,
  949  1,10|                      inkább szégyenökre válik a hölgyeknek, mint a férfiaknak,
  950  1,10|                      válik a hölgyeknek, mint a férfiaknak, ámbár manapság
  951  1,10|              megvoltak az asszonyok lelkében, a mai nők testüknek ékességére
  952  1,10|                    tiszteletre tarthat számot a többieknél, nem gondolván
  953  1,10|                     is érdemel több becsülést a szamárnál. Szégyellem ezt
  954  1,10|                 elmondani, mert nem mondhatok a többi nőkre olyat, mi magamra
  955  1,10|                       is ne vonatkoznék: ezek a cifra, tarkabarka sallangos
  956  1,10|                     érzéketlenül állnak, mint a márványszobrok, vagy ha
  957  1,10|                      elhitetik magokkal, hogy a szív tisztasága az oka,
  958  1,10|                   tisztasága az oka, hogy sem a nők, sem a derék férfiak
  959  1,10|                      oka, hogy sem a nők, sem a derék férfiak körében nem
  960  1,10|                  keresztelték, mintha csak az a nő volna tisztességes, ki
  961  1,10|            cselédjével vagy mosónőjével, vagy a kenyérsütő asszonnyal áll
  962  1,10|                      asszonnyal áll szóba; ha a természet ezt akarta volna,
  963  1,10|                      ügyelni kell az időre és a helyre, és arra, hogy kivel
  964  1,10|                  férfi, mikor azt hiszi, hogy a szégyenkezés pírját vonja
  965  1,10|                  vetette kellőképpen mérlegre a maga erejét amannak erejével
  966  1,10|                       holott azt akarta, hogy a másik piruljon. Ezért egyrészt,
  967  1,10|                      hallani, hogy tudniillik a nők mindenben a rövidebbet
  968  1,10|                    tudniillik a nők mindenben a rövidebbet húzzák, azt akarom,
  969  1,10|                   húzzák, azt akarom, hogy ez a mai utolsó novella, melyet
  970  1,10|                   ügyesekké tegyen benneteket a visszavágásban; hogy valamint
  971  1,10|                  nemességben különbek vagytok a többieknél, akként erkölcsi
  972  1,10|                      átallotta magába fogadni a szerelem lángjait; midőn
  973  1,10|                      szüntelenül ott lebzselt a mondott hölgynek háza előtt.
  974  1,10|                      előtt. Ennek okáért mind a hölgy, mind pedig más hölgyek,
  975  1,10|                szerelmesen, mintha csak abban a meggyőződésben éltek volna,
  976  1,10|              meggyőződésben éltek volna, hogy a szerelem gyönyörűséges szenvedélye
  977  1,10|                 történt egy ünnepnapon, midőn a fent mondott hölgy más hölgyekkel
  978  1,10|                       hogy beleszeretett ebbe a szép asszonyba, holott tudja,
  979  1,10|                   ifjú legyeskedik körülötte. A mester, ki észrevette, hogy
  980  1,10|               mivelhogy megérdemled. És ámbár a vénemberekben a természet
  981  1,10|                      És ámbár a vénemberekben a természet szerint megfogyatkoztak
  982  1,10|             megfogyatkoztak amaz erők, melyek a szerelmes játszadozásokhoz
  983  1,10|                    még nem veszett ki belőlük a jóakarat és annak megismerése,
  984  1,10|                   biztosabbak, mivelhogy több a tapasztalatjok, mint az
  985  1,10|                      annyi ifjú rajong, ím ez a reménység éltet: már több
  986  1,10|                 ozsonnákon, hol láttam, amint a hölgyek édes babot és hagymát
  987  1,10|                      hagymát esznek; és ámbár a hagymán ugyan nincs semmi
  988  1,10|                   ugyan nincs semmi jó, mégis a legkevésbé utálatos és a
  989  1,10|                      a legkevésbé utálatos és a szájnak legkellemesebb a
  990  1,10|                      a szájnak legkellemesebb a feje, viszont ti általában,
  991  1,10|                     étvágy csábít benneteket, a fejét fogjátok meg, és a
  992  1,10|                      a fejét fogjátok meg, és a leveleit eszitek, amelyek
  993  1,10|                  ekként cselekszel, én lennék a választottad, a többinek
  994  1,10|                     én lennék a választottad, a többinek pedig kiadnád az
  995  1,10|                       pedig kiadnád az útját.~A nemes hölgy a többiekkel
  996  1,10|                       az útját.~A nemes hölgy a többiekkel együtt némiképp
  997  1,10|                  hányaveti próbálkozásunkért; a te szerelmed mindenképpen
  998  1,10|                    mindenben kedvedet, mintha a tiéd volnék.~A mester barátaival
  999  1,10|               kedvedet, mintha a tiéd volnék.~A mester barátaival együtt
 1000  1,10|                   felkelt, köszönetet mondott a hölgynek, és nagy szívességgel