Nap,  Novella

 1501  2,5 |                      csak nem is lettél volna a világon; és most annál boldogabb
 1502  2,5 |                      itt vagyok?~Felelte erre a leány:~- Ma reggel közölte
 1503  2,5 |                   volna nem hinnie. Mivelhogy a beszélgetés igen soká tartott,
 1504  2,5 |                beszélgetés igen soká tartott, a hőség pedig igen nagy volt,
 1505  2,5 |                   hőség pedig igen nagy volt, a leány görög bort és csemegét
 1506  2,5 |                   akart, mivelhogy elérkezett a vacsora ideje, de a leány
 1507  2,5 |                elérkezett a vacsora ideje, de a leány semmiképpen nem engedte,
 1508  2,5 |                      akarsz menni innét, hogy a fogadóban vacsorálj! Csakhogy
 1509  2,5 |                     este várakozni fognak rám a vacsorával.~Mondá ekkor
 1510  2,5 |                       vacsorával.~Mondá ekkor a leány:~- Hála istennek,
 1511  2,5 |                   istennek, csak akad valakim a házban, akivel megüzenhetem,
 1512  2,5 |                   tegyen kedve szerint. Akkor a leány úgy tett, mintha elküldene
 1513  2,5 |                      mintha elküldene valakit a fogadóba azzal az üzenettel,
 1514  2,5 |                 pompás fogásokat hordtak fel, a leány pedig nagy ravaszul
 1515  2,5 |                 ravaszul késő éjszakáig húzta a vacsorát. Asztalbontás után,
 1516  2,5 |                     Andreuccio távozni akart, a leány azt mondta, hogy ezt
 1517  2,5 |                      mivel kedve szerint volt a nővel együtt lenni (áldozatul
 1518  2,5 |                     nélkül nyújtotta hosszúra a beszélgetést, s mikor már
 1519  2,5 |                    egy más szobába. Nagy volt a hőség; miért is Andreuccio,
 1520  2,5 |                    fejéhez helyezte, és mivel a természetes szükség úgy
 1521  2,5 |                   hasának terhén, megkérdezte a kis inast, hová kell kimennie;
 1522  2,5 |                       kell kimennie; az pedig a szobának egyik sarkában
 1523  2,5 |                     az ellenkező végén elvált a gerendától, mire ő a deszkával
 1524  2,5 |                   elvált a gerendától, mire ő a deszkával együtt lezuhant:
 1525  2,5 |                   egészen beszennyez­te magát a piszokkal, mellyel teli
 1526  2,5 |                gerendára, melyek egyik háztól a másikig nyúltak, néhány
 1527  2,5 |                 fölött volt az ülőke; ezeknek a deszkáknak egyike szakadt
 1528  2,5 |              Andreuccio, hogy ott lelte magát a kis közben, dühöngött az
 1529  2,5 |                       az inas, mikor hallotta a zuhanást, azon nyomban úrnőjéhez
 1530  2,5 |                     körülnézett, ott vannak-e a ruhái; mikor ott lelte ruháit
 1531  2,5 |                     ott lelte ruháit s bennök a pénzt, melyet Andreuccio
 1532  2,5 |                       hazudta magát, s amiért a csapdát felállította, többé
 1533  2,5 |                      egy alacsony falra, mely a kis közt az utcától elválasztotta,
 1534  2,5 |                     az utcára, és előrekerült a ház kapujához, melyet jól
 1535  2,5 |                       aztán újra verni kezdte a kaput és ordítozott; addig-addig,
 1536  2,5 |                 ordítozott; addig-addig, hogy a közeli szomszédok közül
 1537  2,5 |                      nem bírták elviselni ezt a dörömbözést és felkeltek;
 1538  2,5 |                     dörömbözést és felkeltek; a hölgynek egyik szolgálóleánya
 1539  2,5 |                    egyik szolgálóleánya pedig a látszat szerint álomtól
 1540  2,5 |               Fiordaliso bátyja.~Felelte erre a leány:~- Jóember, ha felöntöttél
 1541  2,5 |                       Jóember, ha felöntöttél a garatra, menj, aludd ki
 1542  2,5 |                       de ha Szicíliában olyan a rokonság, hogy ily hirtelenében
 1543  2,5 |                   hírével.~Elmosolyodott erre a leány és mondá:~- Jóember,
 1544  2,5 |                      Ennyit mondott, és abban a pillanatban becsukta az
 1545  2,5 |                  kezdte rettenetesen döngetni a kaput. Emiatt a szom­szédok
 1546  2,5 |                      döngetni a kaput. Emiatt a szom­szédok közül sokan,
 1547  2,5 |                felébredtek és felkeltek abban a hiszemben, hogy valami kötekedő
 1548  2,5 |                  kötekedő ember koholmánya ez a beszéd, hogy megbosszantsa
 1549  2,5 |                     mivel felháborította őket a dörömbölés, amit csapott,
 1550  2,5 |                      idegen kutyát megugatnak a környéknek többi kutyái,
 1551  2,5 |                idejönni ebben az órában ehhez a házhoz, s a derék nőknek
 1552  2,5 |                      órában ehhez a házhoz, s a derék nőknek ilyen ostobaságokat
 1553  2,5 |                       bent volt ama házban, s a finom nőcske kerítője volt,
 1554  2,5 |                      odalent?~Andreuccio erre a hangra felkapta a fejét,
 1555  2,5 |             Andreuccio erre a hangra felkapta a fejét, látott egy embert,
 1556  2,5 |                       némiképpen inába szállt a bátorsága, és így felelt
 1557  2,5 |                      és így felelt neki:~- Én a bátyja vagyok ama hölgynek,
 1558  2,5 |                     hogy Andreuccio befejezze a mondókáját, hanem még nyersebben,
 1559  2,5 |                     ismerte ennek az embernek a minéműségét, meghunyászkodva,
 1560  2,5 |                Andreuccio, ki megrémült annak a fickónak hangjától és ábrázatától,
 1561  2,5 |                   hangjától és ábrázatától, s a szomszédok biztatásától
 1562  2,5 |                       arrafelé, amerre nappal a szolgáló nyomában jött,
 1563  2,5 |                       tájékozódni, visszafelé a fogadónak vette útját. És
 1564  2,5 |                      És oly igen áradt belőle a bűz, hogy maga is megundorodott
 1565  2,5 |                      fordult tehát, mivelhogy a tengerhez kívánt jutni,
 1566  2,5 |                      tartott, hogy ezek talán a rendőrség emberei, vagy
 1567  2,5 |                    düledező házba, melyet ott a közelben megpillantott.
 1568  2,5 |                    azok, mintha csak épp arra a helyre igyekeztek volna,
 1569  2,5 |                  ottan pedig egyikök lerakott a hátáról egy csomó vasszerszámot,
 1570  2,5 |                        szólott az egyik:~- Mi a csuda ez? Világéletemben
 1571  2,5 |                      lámpáját, mire meglátták a szerencsétlen Andreucciót,
 1572  2,5 |                       de azok odamentek hozzá a lámpával, s megkérdezték,
 1573  2,5 |              kitalálták, hol eshetett vele ez a dolog, s mondották egymásnak:~-
 1574  2,5 |                 mondották egymásnak:~- Ez biz a Scarabone Buttafuoco házában
 1575  2,5 |                    adj hálát az Istennek, bár a pénzedet elveszítetted,
 1576  2,5 |                       álmodban agyonvernek, s a pénzeddel együtt az életedet
 1577  2,5 |                       mi hasznod van most már a siránkozásból? Valamint
 1578  2,5 |                       siránkozásból? Valamint a csillagokat nem szedheted
 1579  2,5 |                      de agyonverhetnek, ha az a fickó neszét veszi, hogy
 1580  2,5 |                     neszét veszi, hogy eljárt a szád.~És ezt mondván, rövid
 1581  2,5 |                   aranyforintnál; tehát ennek a hulláját akarták azok a
 1582  2,5 |                       a hulláját akarták azok a fickók kifosztani, és eme
 1583  2,5 |                      indult velük, s miközben a székesegyház felé haladtak,
 1584  2,5 |                    éktelenül büdös?~Mondta rá a másik:~- Épp itt a közelben
 1585  2,5 |                  Mondta rá a másik:~- Épp itt a közelben van egy kút, ennél
 1586  2,5 |                  egykettőre mossuk meg.~Ahogy a kúthoz érkeztek, látták,
 1587  2,5 |                 kúthoz érkeztek, látták, hogy a kötél ugyan ott van, de
 1588  2,5 |                       kötél ugyan ott van, de a vödröt elvitték: annak okáért
 1589  2,5 |                elhatározták, hogy Andreucciót a kötélre kötik, leeresztik
 1590  2,5 |                     kötélre kötik, leeresztik a kútba, ő pedig odalent megmosakodik,
 1591  2,5 |                      megmosakodott, megrántja a kötelet, ők pedig felhúzzák,
 1592  2,5 |                     hogy miután leeresztették a kútba, a városi rendőrség
 1593  2,5 |                 miután leeresztették a kútba, a városi rendőrség néhány
 1594  2,5 |                       rendőrség néhány embere a hőség miatt és mivel valakit
 1595  2,5 |                odajött inni ama kúthoz. Mikor a két cimbora meglátta őket,
 1596  2,5 |                       nyomban futásnak eredt, a rendőrök azonban, kik inni
 1597  2,5 |              Minekutána pedig Andreuccio lent a kútban megmosakodott, megrántotta
 1598  2,5 |                    megmosakodott, megrántotta a kötelet. A szomjas rendőrök
 1599  2,5 |                        megrántotta a kötelet. A szomjas rendőrök letették
 1600  2,5 |                páncéljaikat, és kezdték húzni a kötelet, abban a hiszemben,
 1601  2,5 |                kezdték húzni a kötelet, abban a hiszemben, hogy a vízzel
 1602  2,5 |                       abban a hiszemben, hogy a vízzel teli vödör lóg rajta.
 1603  2,5 |                     látta, hogy már közel van a kút kávájához, elengedte
 1604  2,5 |                      kút kávájához, elengedte a kötelet, és kezeivel fellendítette
 1605  2,5 |                     fellendítette magát arra. A rendőröket pedig ennek láttára
 1606  2,5 |                  láttára hirtelen úgy elfogta a rémület, hogy szó nélkül
 1607  2,5 |                    hogy szó nélkül elengedték a kötelet s elinaltak, ahogy
 1608  2,5 |                       s elinaltak, ahogy csak a lábuk bírta őket. Andreuccio
 1609  2,5 |                        bizony beleesett volna a kútba, és talán összetörte
 1610  2,5 |                  kimászott, s ahogy ott látta a fegyvereket, amelyekről
 1611  2,5 |                    amelyekről tudta, hogy nem a cimborái hozták magukkal,
 1612  2,5 |                    már jöttek, hogy felhúzzák a kútból, és mikor meglátták,
 1613  2,5 |                    megkérdezték, ki húzta fel a kútból. Andreuccio azt felelte,
 1614  2,5 |                     történt s hogy mit talált a kút mellett. Azok ketten
 1615  2,5 |               kitalálták, hogyan történhetett a dolog, s nevetve elmondták
 1616  2,5 |                       kik voltak azok, kik őt a kútból kihúzták, és nem
 1617  2,5 |                       nem vesztegették tovább a szót, mivelhogy már éjfél
 1618  2,5 |                       volt, hanem megindultak a székesegyház felé, hová
 1619  2,5 |               bejutottak, és máris ott voltak a márványból rakott ormótlan
 1620  2,5 |                    Hát ki megy be?~Felelte rá a másik:~- Én bizony nem.~-
 1621  2,5 |                     rá Andreuccio.~Most aztán a másik kettő feléje fordult
 1622  2,5 |                  fordult és rárivallt:~- Hogy a csudába ne mennél be, az
 1623  2,5 |                    kiadogattam nekik, s magam a kikecmer­géssel bajmolódom,
 1624  2,5 |               elhatározta, hogy mindenekelőtt a maga zsákmányáról gondoskodik,
 1625  2,5 |            gondoskodik, s mivel eszébe jutott a drága gyűrű, melyről azok
 1626  2,5 |                       azt az érsek ujjáról, s a maga ujjára vonta, azután
 1627  2,5 |                    vonta, azután pedig kiadta a pásztorbotot és a püspöksüveget
 1628  2,5 |                      kiadta a pásztorbotot és a püspöksüveget és a kesztyűket,
 1629  2,5 |            pásztorbotot és a püspöksüveget és a kesztyűket, végezetül pedig
 1630  2,5 |                       hagy ott kell lenni még a gyűrűnek, s biztatták, hogy
 1631  2,5 |                    pillanatot, és kirántották a támasztékot, mely a sír
 1632  2,5 |               kirántották a támasztékot, mely a sír fedelét tartotta, s
 1633  2,5 |                      pedig otthagyták bezárva a sírban. Ki-ki elképzelheti,
 1634  2,5 |                  vállaival fel tudná-e emelni a fedelet, de minden fáradsága
 1635  2,5 |                   nyilván látta: vagy az lesz a vége, hogy senki sem jön
 1636  2,5 |                   hogy senki sem jön kinyitni a sírboltot, és ő ott pusztul
 1637  2,5 |                    ott pusztul az éhségtől és a bűztől, a holttesten nyüzsgő
 1638  2,5 |                      az éhségtől és a bűztől, a holttesten nyüzsgő férgek
 1639  2,5 |                 egyszerre csak hallotta, hogy a templomban emberek járkálnak,
 1640  2,5 |                      aztán még jobban elfogta a rémület. De minekutána azok
 1641  2,5 |                  minekutána azok felnyitották a sírt, és fedelét feltámasztották,
 1642  2,5 |                     hiszitek tán, hogy harap? A halottak nem esznek embereket!
 1643  2,5 |                Ekképpen szólván, hasra feküdt a sírbolt szélén, úgyhogy
 1644  2,5 |                      láttára felállt, elkapta a papnak egyik lábát, s úgy
 1645  2,5 |                      le akarná rántani. Ahogy a pap ezt megérezte, irtózatosan
 1646  2,5 |                      és azon nyomban kiugrott a sírból. Ettől aztán mind
 1647  2,5 |                      sírból. Ettől aztán mind a többiek oly igen megrémültek,
 1648  2,5 |                  megrémültek, hogy otthagyták a nyitott sírt, és úgy kereket
 1649  2,5 |                   úton, melyen jött, távozott a székesegyházból. És mivel
 1650  2,5 |                      bizonyos gyűrűvel, kiért a tengerpartra, s onnan aztán
 1651  2,5 |                      onnan aztán visszatalált a fogadójába, hol barátai
 1652  2,5 |                    fogadójába, hol barátai és a fogadós egész éjjel nagy
 1653  2,5 |               barátainak elmesélte kalandját, a fogadósuk tanácsára jónak
 1654  2,6 |             Lunigianába megy; ottan egyik fia a házigazdájának szolgálatában
 1655  2,6 |                       Károly király ellen, és a fiú, miután anyja felismeri, ~
 1656  2,6 |                   fölleli, ~ismét jómódba jut~A hölgyek s mindazonképpen
 1657  2,6 |                     midőn Emilia látván, hogy a novellának vége, a Királynő
 1658  2,6 |                       hogy a novellának vége, a Királynő parancsára ekképpen
 1659  2,6 |                         Kemények és gyászosak a szerencse különb-különbféle
 1660  2,6 |               csendesen elszenderedik, hahogy a szerencse simogatja; annak
 1661  2,6 |                      és oly tartós volt benne a keserűség, miképpen magam
 1662  2,6 |                      is alig hiszem, hogy azt a rákövetkező öröm meg tudta
 1663  2,6 |                     Midőn emez Arrighetto, ki a szigetnek kormányzója volt,
 1664  2,6 |                  mivelhogy nemigen bízott meg a hitszegő Szicília-beliekben,
 1665  2,6 |                     készülődött. De mikor ezt a szicíliaiak megneszelték,
 1666  2,6 |                  foglyokul, annak utána pedig a szigetet is birtokába juttatták.~
 1667  2,6 |                   juttatták.~Madonna Beritola a dolgok ilyetén változásában
 1668  2,6 |                    szüntelen rettegésben élt, a gyalázattól való félelmében
 1669  2,6 |                  második fiúgyer­mekét, kinek a Scacciato nevet adta; annak
 1670  2,6 |                    Nápolyba. De nem úgy esett a dolog, ahogy gondolta, mivelhogy
 1671  2,6 |                     ahogy gondolta, mivelhogy a szél ereje a kis hajót,
 1672  2,6 |                        mivelhogy a szél ereje a kis hajót, melynek Nápolyba
 1673  2,6 |                       tengeröbölben, s várták a kedvező időt, hogy továbbmehessenek.
 1674  2,6 |                      Madonna Beritola, miként a többiek, partra szállt a
 1675  2,6 |                      a többiek, partra szállt a szigeten, hol is valamely
 1676  2,6 |                      siránkozását, visszajött a partra, hogy megnézze fiacskáit,
 1677  2,6 |                    gyanakodásában kitekintett a tengerre, és látta, hogy
 1678  2,6 |                      tengerre, és látta, hogy a gálya, mely még nem volt
 1679  2,6 |                  messze, maga mögött vontatja a kis hajót: ebből aztán megbizonyosodott,
 1680  2,6 |                      eszméletlenül összeesett a parton, férjét és gyermekeit
 1681  2,6 |                       tartotta: de minekutána a könnyek­kel és a zokogással
 1682  2,6 |                   minekutána a könnyek­kel és a zokogással visszatértek
 1683  2,6 |                     aggódni kezdett, távozott a parttól, és visszatért abba
 1684  2,6 |                   parttól, és visszatért abba a barlangba, melyben siránkozni
 1685  2,6 |                    fájdalomban eltöltötte, és a reggel felvirradt, végre
 1686  2,6 |                      reggel felvirradt, végre a reggelnek harmadik órájában,
 1687  2,6 |                     közeledik felé, és bemegy a tőszomszédságában valamely
 1688  2,6 |                        és bement oda, ahonnét a suta kijött, és két gidát
 1689  2,6 |                        s melyek az ő szemében a világ legédesebb és legkedvesebb
 1690  2,6 |                  szülése óta még nem apadt el a tej mellében, gyöngéden
 1691  2,6 |                  mellében, gyöngéden fölfogta a gidákat, és mellére vonta.
 1692  2,6 |                    anyjok között. Mivel pedig a nemes hölgy úgy látta, hogy
 1693  2,6 |                  meghalni; nem sok idő múltán a sutával is éppolyan jó barátságba
 1694  2,6 |                       barátságba került, mint a gidákkal.~Minekutána ekképpen
 1695  2,6 |                 gidákkal.~Minekutána ekképpen a nemes hölgy szinte elvadult,
 1696  2,6 |                  tartózkodott. Volt ama hajón a Malespini őrgrófok családjába
 1697  2,6 |                      kutyáival bement sétálni a szigetre, és nemigen messzire
 1698  2,6 |                Currado kutyái hajtani kezdték a két gidát, melyek már nagyocskára
 1699  2,6 |               növekedtek, és ott legelésztek; a gidák pedig, hogy a kutyák
 1700  2,6 |              legelésztek; a gidák pedig, hogy a kutyák meghajtották őket,
 1701  2,6 |           meghajtották őket, éppenséggel abba a barlangba menekültek, melyben
 1702  2,6 |                   ragadott, és visszakergette a kutyákat: mikor pedig Currado
 1703  2,6 |               minekutána könyörgésére Currado a kutyáit visszaszó­lította,
 1704  2,6 |                  sorsra juttatja. Mivel pedig a hölgy emez ajánlatára nem
 1705  2,6 |                      hozasson oda ennivalót s a hölgyet, kinek ruhája csupa
 1706  2,6 |                     hogy magával hozza onnét. A nemes hölgy ott is maradt
 1707  2,6 |                       vele menjen Lunigianába a két gidával és az őzsutával
 1708  2,6 |                    mely időközben hazatért, s a nemes hölgy nagy csodálkozására
 1709  2,6 |                 hajójára, s vele az őzsuta és a két gida (melyekről, mivelhogy
 1710  2,6 |               mivelhogy nem tudták mindnyájan a nevét, őt magát is Őzike
 1711  2,6 |                 széllel hamarosan megérkeztek a Magra torkolatához, hol
 1712  2,6 |                      szállottak, és felmentek a kastélyba. Ottan éldegélt
 1713  2,6 |                     őzikéiről és etette őket.~A kalózok, kik Ponzánál elfogták
 1714  2,6 |                       ottan pedig, minekutána a gálya gazdái között felosztották
 1715  2,6 |                    gazdái között felosztották a zsákmányt, a sors véletlenül
 1716  2,6 |                     felosztották a zsákmányt, a sors véletlenül úgy hozta,
 1717  2,6 |                       Beritola dajkája s vele a két gyermek bizonyos Guasparrino
 1718  2,6 |                  nevezetű úrnak jutott, ki is a dajkát a gyermekekkel együtt
 1719  2,6 |                  úrnak jutott, ki is a dajkát a gyermekekkel együtt házába
 1720  2,6 |                    hogy ottan szolgák gyanánt a házi munkákban használja
 1721  2,6 |                     munkákban használja őket. A dajka módfelett bánkódott
 1722  2,6 |                       és sokat-sokat zokogott a nyomorult sorson, melyre
 1723  2,6 |                       sorson, melyre ő maga s a két gyermek jutott. De minekutána
 1724  2,6 |                     De minekutána látta, hogy a sírás mit sem használ, és
 1725  2,6 |                   hogy ő is csak szolga, mint a többiek, ámbátor, hogy szegény
 1726  2,6 |               megfontolván, mire jutottak, az a gondolata támadt, hogy ha
 1727  2,6 |                     gondolata támadt, hogy ha a két gyermekről megtudják,
 1728  2,6 |                      valamikor csak fordulhat a sors kereke, s azok, ha
 1729  2,6 |                      Giannotto di Procidának; a kisebbik fiú nevének megváltoztatására
 1730  2,6 |                     nem látott semmi okot, és a legnagyobb igyekezettel
 1731  2,6 |           útmutatásához.~Ottan éldegélt tehát a két fiú rossz ruhában és
 1732  2,6 |             mindennémű alacsony szolgálatban, a dajkával együtt türelmesen,
 1733  2,6 |                   szolgára; megundorodott hát a szolgai állapot alacsonyságától,
 1734  2,6 |                       és sűrű erdőben jártak, a menyecske Giannottóval előrement,
 1735  2,6 |                      maga mögött hagyván mind a társaságot; mivel pedig
 1736  2,6 |                       hogy jócskán megelőzték a többieket, valamely fáktól
 1737  2,6 |                    kezdték elhalmozni egymást a szerelem gyönyörűségeivel.~
 1738  2,6 |                       ideje kettesben voltak, a nagy élvezet miatt oly igen
 1739  2,6 |                      nekik az idő, hogy előbb a menyecske anyja, annak utána
 1740  2,6 |                  Currado ottan lepte őket. Ez a dolog láttán éktelen haragra
 1741  2,6 |                     halállal elveszejti őket. A menyecske anyja, ámbár fölöttébb
 1742  2,6 |                      mi szándéka vagyon annak a bűnösökkel, ezt már nem
 1743  2,6 |                      ne hamarkodja el dühében a dolgot, és ne váljék öreg
 1744  2,6 |                     vesse őket börtönre, hogy a tömlöcben sínylődjenek és
 1745  2,6 |                      addig-addig puhította őt a jólelkű asszony, mígnem
 1746  2,6 |              elképzelheti, milyen volt életök a fogságban és a szüntelen
 1747  2,6 |                    volt életök a fogságban és a szüntelen könnyhullajtásban
 1748  2,6 |                szüntelen könnyhullajtásban és a kedvök ellenére való igen-igen
 1749  2,6 |                      Giannotto és Spina ebben a siralmas életben sínylődtek,
 1750  2,6 |                   valami jót, s engem itt lel a börtönben, melyből hahogy
 1751  2,6 |                  jövök!~- Hogyhogy - kérdezte a porkoláb -, mi közöd neked
 1752  2,6 |                     mi közöd neked ahhoz, mit a nagyhatalmú királyok művelnek?
 1753  2,6 |                     Azt hiszem, hogy meghasad a szívem, ha arra gondolok,
 1754  2,6 |                     őt ottan.~Kérdezte tovább a porkoláb:~- Hát ki volt
 1755  2,6 |                       porkoláb:~- Hát ki volt a te atyád?~- Az én atyámat
 1756  2,6 |                  mivelhogy úgyis benne vagyok a veszedelemben, mely miatt
 1757  2,6 |                    igen magas rangot nyernék.~A derék ember tovább nem firtatta
 1758  2,6 |                     ember tovább nem firtatta a dolgot, és mihelyt alkalma
 1759  2,6 |                 Currado ennek hallatára - bár a porkoláb előtt úgy mutatta,
 1760  2,6 |                 mutatta, mintha nem érdekelné a dolog - elment madonna Beritolához,
 1761  2,6 |                       Giusfredi nevezetű fia. A hölgy sírva felelte, hogy
 1762  2,6 |             megismerte, hogy bizonyosan ez az a fiú, s felötlött lelkében,
 1763  2,6 |                     lelkében, hogy ha így van a dolog, akkor ő eltörölheti
 1764  2,6 |                    dolog, akkor ő eltörölheti a maga és leánya szégyenét,
 1765  2,6 |                    élete felől. És minekutána a nyilvánvaló bizonyosságokból
 1766  2,6 |                    meg. Most pedig, mivelhogy a dolog úgy van, mint nekem
 1767  2,6 |                     és ki akarlak vonni téged a nyomorúságból és a fogságból,
 1768  2,6 |                      téged a nyomorúságból és a fogságból, melyben sínylődöl,
 1769  2,6 |                       becsületedet s egyúttal a magam becsületét méltóképpen
 1770  2,6 |                      itt maradj fiam gyanánt.~A börtön meggyötörte ugyan
 1771  2,6 |                       az uraskodás vágya, sem a pénz sóvárgása, sem más
 1772  2,6 |            szerelmemre méltónak tartom; és ha a tömeg véleménye szerint
 1773  2,6 |              reménységgel, hanem küldj vissza a tömlöcbe, és ottan gyötörtess
 1774  2,6 |                      és tovább nem halogatván a dolgot, parancsot adott
 1775  2,6 |                 vezessék elő Spinát. Az pedig a börtönben lesoványkodott,
 1776  2,6 |                     elgyengült, mintha nem is a régi asszony lett volna
 1777  2,6 |                    megtartották az eljegyzést a mi szokásaink szerint. Azután
 1778  2,6 |                     az ideje megörvendeztetni a két anyát is, maga elé szólította
 1779  2,6 |                visszaadtál, kedvesebb nekem e a tulajdon életemnél is; ha
 1780  2,6 |             elhallgatott.~Mondá ekkor Currado a feleségének:~- Hát te mit
 1781  2,6 |               benneteket.~S mikor látta, hogy a két fiatal teremtés régi
 1782  2,6 |                  volna; de ha mégis így volna a dolog, kimondhatatlanul
 1783  2,6 |                       Currado előhívatta mind a két asszonyt. Azok pedig
 1784  2,6 |                      többször is megcsókolta, a fiú pedig tisztelettel fogadta
 1785  2,6 |                 tisztes és vidám kedveskedést a körülállók nagy örömére
 1786  2,6 |               ekképpen szólván, megvendégelte a derék embert, nagy titokban
 1787  2,6 |                      nagy titokban felhívatta a dajkát, és óvatosan kikérdezte
 1788  2,6 |                  kikérdezte eme dolgok felől. A dajka pedig, mikor hallotta
 1789  2,6 |                       uram, mikor látta, hogy a dajka elbeszélése hajszálnyira
 1790  2,6 |                      nagy ünnepséget csapott, a fiúval és leányával és Currado
 1791  2,6 |                       és Currado követével és a dajkával felszállott egy
 1792  2,6 |               viszontlátta fiát, mekkora volt a két testvér öröme, mekkora
 1793  2,6 |                 mekkora volt mindhármuk öröme a hűséges dajkán, mennyire
 1794  2,6 |                      akarta, hogy megérkezett a jó hír, miképpen Arrighetto
 1795  2,6 |                  javában állt az ünnepség, és a meghívottak (hölgyek és
 1796  2,6 |                       meghívottak (hölgyek és a férfiak) a lakomának még
 1797  2,6 |            meghívottak (hölgyek és a férfiak) a lakomának még csak első
 1798  2,6 |                egyszerre csak lázadás tört ki a király ellen abban az országban,
 1799  2,6 |                     ellen abban az országban, a nép dühében megrohanta a
 1800  2,6 |                      a nép dühében megrohanta a börtönt, levágta az őrséget,
 1801  2,6 |                       elkergette és leöldöste a franciákat. Annak okáért
 1802  2,6 |                 néhány barátjával elébök ment a nemes embereknek, kik madonna
 1803  2,6 |             lakomájára, melynek még csak alig a közepe táján tartottak.
 1804  2,6 |                Giusfredi és rajtok kívül mind a többiek oly nagy örömmel
 1805  2,6 |                   mondani neki.~Mindezek után a két új menyasszony lakodalmán
 1806  2,6 |                      Beritola és Giusfredi és a többiek elérkezettnek látták
 1807  2,6 |          könnyhullajtása közben felszállottak a hajóra, és Spinát is magukkal
 1808  2,6 |                 boldogan éltek, hálás szívvel a nyert jótéteményért, kedvességben
 1809  2,7 |                    leányát Garbo királyához, ~a leány különb-különbféle
 1810  2,7 |                      bevégződött, parancsolta a Királynő, hogy Pamfilo következzék,
 1811  2,7 |               többször bebizonyosodott, abban a hiszemben, hogy ha meggazdagodnak,
 1812  2,7 |                      imáikban kérték Istentől a gazdagságot, hanem nem riadtak
 1813  2,7 |                      rangra emelkedtek, abban a hiszemben, hogy ez a legnagyobb
 1814  2,7 |                    abban a hiszemben, hogy ez a legnagyobb boldogság, és
 1815  2,7 |          aggodalmakról és félelmekről, melyek a magas rangban lépten-nyomon
 1816  2,7 |                haláluk árán megismerték, hogy a királyi asztaloknál aranyserlegekből
 1817  2,7 |                      ittak. Sokan voltak, kik a testi erőt és szépséget,
 1818  2,7 |                     emlegessem fel sorra mind a többi emberi sóvárgásokat,
 1819  2,7 |                   nincs köztök egy is, melyet a halandók azzal a bizonyossággal
 1820  2,7 |                       melyet a halandók azzal a bizonyossággal választhatnának,
 1821  2,7 |                     választhatnának, hogy azt a sorsnak semminémű csapása
 1822  2,7 |                  válik. Mivelhogy azonban míg a férfiak abban vétkeznek,
 1823  2,7 |                       szépségekkel, melyekkel a természet megáldott benneteket,
 1824  2,7 |                 mindenki mondotta, aki látta, a legszebb nő volt, ki amaz
 1825  2,7 |                      nő volt, ki amaz időkben a föld hátán élt; mivel pedig
 1826  2,7 |                   föld hátán élt; mivel pedig a szultánt az arabok ellen,
 1827  2,7 |                    ajánlotta, útnak indította a királyhoz. A tengerészek,
 1828  2,7 |                  útnak indította a királyhoz. A tengerészek, mikor látták,
 1829  2,7 |                     oly igen hányták-vetették a hajót, melyen a leány és
 1830  2,7 |              hányták-vetették a hajót, melyen a leány és a tengerészek voltak,
 1831  2,7 |                      hajót, melyen a leány és a tengerészek voltak, hogy
 1832  2,7 |                   napon által ostromolta őket a tenger, bizony kitartottak;
 1833  2,7 |                  bizony kitartottak; és mikor a vihar kitörésétől kezdve
 1834  2,7 |                  vihar kitörésétől kezdve már a harmadik éjszaka szállott
 1835  2,7 |                 éjszaka szállott le rájok, és a vihar csak nem szűnt, hanem
 1836  2,7 |                     tudtak tájékozódni, mivel a mennybolt koromfekete volt
 1837  2,7 |                    mennybolt koromfekete volt a fellegektől és az éjszaka
 1838  2,7 |                     jártak, észrevették, hogy a hajó léket kapott. Mivel
 1839  2,7 |                   pedig nem látták más módját a menekülésnek, s mivel ki-ki
 1840  2,7 |                    magával gondolt, nem pedig a többiekkel, leeresztettek
 1841  2,7 |                     többiekkel, leeresztettek a tengerre egy csónakot, amelybe
 1842  2,7 |                csónakot, amelybe beleugrottak a hajó gazdái, mivel feltett
 1843  2,7 |                   szándékok volt, hogy inkább a csónakra bízzák életöket,
 1844  2,7 |                csónakra bízzák életöket, mint a lyukas hajóra; utánuk azonban
 1845  2,7 |                      sorjában mind leugrottak a férfiak, kik csak a hajón
 1846  2,7 |                leugrottak a férfiak, kik csak a hajón voltak, ámbár azok,
 1847  2,7 |                   azok, akik előbb lejutottak a csónakba, tőrrel a kezökben
 1848  2,7 |                 lejutottak a csónakba, tőrrel a kezökben iparkodtak őket
 1849  2,7 |                    hitték, hogy megmenekültek a haláltól, egyenesen beléje
 1850  2,7 |                        Olyannyira, hogy mivel a csónak a dühöngő viharban
 1851  2,7 |               Olyannyira, hogy mivel a csónak a dühöngő viharban ennyi embert
 1852  2,7 |                      valamennyien ottvesztek; a hajó pedig, melyet a tomboló
 1853  2,7 |              ottvesztek; a hajó pedig, melyet a tomboló vihar hajtott, ámbár
 1854  2,7 |                 melyen nem maradt más, csupán a hölgy és cselédei, kiket
 1855  2,7 |                      hölgy és cselédei, kiket a tenger tombolása és a rettegés
 1856  2,7 |                   kiket a tenger tombolása és a rettegés oly igen megtört,
 1857  2,7 |                   szinte élettelenül hevertek a fedélzeten), roppant iramban
 1858  2,7 |                   valamely partjára vetődött; a vihar pedig oly rettenetes
 1859  2,7 |                      kőhajításnyira felfutott a partra, és ott megfeneklett
 1860  2,7 |                   partra, és ott megfeneklett a homokban, ottan pedig egész
 1861  2,7 |                    egész éjszakán által verte a tenger, de a vihar többé
 1862  2,7 |                      által verte a tenger, de a vihar többé meg sem tudta
 1863  2,7 |                    sem tudta mozdítani.~Mikor a nap felvirradott, és a vihar
 1864  2,7 |                  Mikor a nap felvirradott, és a vihar némiképpen elnyugodott,
 1865  2,7 |                       némiképpen elnyugodott, a hölgy, ki félig halott volt,
 1866  2,7 |           cselédségéből majd az egyiket, majd a másikat kezdte szólongatni;
 1867  2,7 |                szólongatni; de hiábavaló volt a kiabálás, mivelhogy messzi
 1868  2,7 |                feltápászkodott és látta, hogy a kíséretében levő hölgyek
 1869  2,7 |              kíséretében levő hölgyek és mind a többi nők sorjában ott fekszenek;
 1870  2,7 |                 életjelt adtak, mivel részben a borzalmas tengeri betegségben,
 1871  2,7 |                  megnövekedett: mindazonáltal a szükség kényszerítette,
 1872  2,7 |                       sem tudják, hová lettek a férfiak, s látta, hogy a
 1873  2,7 |                      a férfiak, s látta, hogy a hajó a partra vetődött,
 1874  2,7 |                 férfiak, s látta, hogy a hajó a partra vetődött, és megtelt
 1875  2,7 |               zokogásra fakadt.~És elérkezett a délutáni három óra, s még
 1876  2,7 |                   láttak egy lelket sem, akár a parton, akár másfelé, kinek
 1877  2,7 |                       több szolgájával, ki is a hajó láttán tüstént kitalálta,
 1878  2,7 |                  nyomban igyekezzék felmászni a hajóra, és jelentse meg
 1879  2,7 |                       neki, mit ottan látott. A szolga nagy üggyel-bajjal
 1880  2,7 |                       mászott, és ott találta a nemes leányzót megfogyatkozott
 1881  2,7 |            kíséretével, amint remegve megbújt a hajó orrának hajlata alatt.
 1882  2,7 |                  orrának hajlata alatt. Mikor a nők meglátták ezt az embert,
 1883  2,7 |                    adni szerencsétlenségüket. A szolga tőle telhetőleg alaposan
 1884  2,7 |                  pedig azon nyomban lehozatta a nőket és a legbecsesebb
 1885  2,7 |                  nyomban lehozatta a nőket és a legbecsesebb dolgokat, mik
 1886  2,7 |                    legbecsesebb dolgokat, mik a hajón voltak, s mikhez hozzá
 1887  2,7 |                     és pihenéssel felüdítette a hölgyeket, a drága holmikból
 1888  2,7 |                      felüdítette a hölgyeket, a drága holmikból pedig megértette,
 1889  2,7 |              holmikból pedig megértette, hogy a leány, kire ilyképpen bukkant,
 1890  2,7 |                      tiszteletadásból, melyet a többi nők irányában mutattak.
 1891  2,7 |                irányában mutattak. És ámbátor a hölgy sápadt volt, és igen-igen
 1892  2,7 |                       és igen-igen megviselte a tengeren kiállott félelem,
 1893  2,7 |                 minekutána néhány napon által a leányt gondosan ápoltatta,
 1894  2,7 |                        hogy sem ő nem értette a szavát, sem a leány az övét,
 1895  2,7 |                     nem értette a szavát, sem a leány az övét, s ekképpen
 1896  2,7 |                  magát neki; de bizony hiába; a leány kereken visszautasította
 1897  2,7 |                     magasabbra csapott.~Midőn a leány ezt látta, mivelhogy
 1898  2,7 |                   napja ottan tartózkodott, s a szokásaikból észrevette,
 1899  2,7 |                  imitt-amott észrevette, hogy a leánynak ízlik a bor, hiszen
 1900  2,7 |             észrevette, hogy a leánynak ízlik a bor, hiszen nem szokta meg
 1901  2,7 |                    bor, hiszen nem szokta meg a borivást, mit törvénye tiltott,
 1902  2,7 |                   tiltott, úgy gondolta, hogy a borral, Venus emez szolgáló­
 1903  2,7 |                    nagyobb volna annál, mitől a leány oly igen vonakodott,
 1904  2,7 |                      vacsorát csapott, melyen a leány is megjelent; a vacsorán,
 1905  2,7 |                  melyen a leány is megjelent; a vacsorán, melyet sok mulatságos
 1906  2,7 |             vidámított, parancsolta annak, ki a leányt kiszolgálta, hogy
 1907  2,7 |                       keverten többféle bort. A szolga híven meg is cselekedte;
 1908  2,7 |                      híven meg is cselekedte; a leány pedig, ki nem ügyelt
 1909  2,7 |                     ki nem ügyelt erre, s kit a pompás ital megszédített,
 1910  2,7 |                ételeket és italokat, úgy hogy a vacsora messzire benyúlt
 1911  2,7 |                    éjszakába.~Végezetül, hogy a vendégek távoztak, a leánnyal
 1912  2,7 |                     hogy a vendégek távoztak, a leánnyal együtt bement szobájába;
 1913  2,7 |                      együtt bement szobájába; a leányt inkább a bor hevítette,
 1914  2,7 |                    szobájába; a leányt inkább a bor hevítette, mintsem,
 1915  2,7 |             tisztességérzete fékezte volna, s a legcsekélyebb szégyenkezés
 1916  2,7 |                     minden gyertyát eloltott, a maga helyéről nyomban odalopakodott
 1917  2,7 |                    karjaiba ölelte - miközben a leány semmit nem ellenkezett -,
 1918  2,7 |                     vele; mikor ezt megérezte a leány, ki annak előtte soha
 1919  2,7 |                        miféle szarvval döfnek a férfiak, szinte megbánta,
 1920  2,7 |                     hanem gyakorta maga hívta a férfit, nem ugyan szavakkal,
 1921  2,7 |                      egymást, hanem jelekkel.~A sors azonban nem nyugodott
 1922  2,7 |                     várúr szeretője legyen, s a kettejük nagy gyönyörűsége
 1923  2,7 |              kegyetlenebb szerelmet készített a leány számára. Volt Periconénak
 1924  2,7 |                    öccse, szép és friss, mint a rózsa, bizonyos Marato nevezetű;
 1925  2,7 |                   nevezetű; midőn ez meglátta a leányt, ki fölöttébb megtetszett
 1926  2,7 |                   szívvel van hozzá, és abban a hiszemben, hogy annak, mit
 1927  2,7 |                      őrizet, melyben Pericone a leányt tartja, elvetemedett
 1928  2,7 |                       fogamzott meg benne, és a gondolatot nyomon követte
 1929  2,7 |                    megvalósítása. Éppen akkor a város kikötőjében vesztegelt
 1930  2,7 |                   menjen, déli Görögországba; a hajónak két genovai ifjú
 1931  2,7 |                 hajónak két genovai ifjú volt a gazdája; és már felvonták
 1932  2,7 |                     gazdája; és már felvonták a vitorlákat, hogy mihelyt
 1933  2,7 |                    ezekkel Marato összeszűrte a levet, és megegyezett abban,
 1934  2,7 |                       megegyezett abban, hogy a következő éjszakán őt és
 1935  2,7 |                      következő éjszakán őt és a leányt felveszik a hajóra.
 1936  2,7 |                      őt és a leányt felveszik a hajóra. Minekutána ezt elintézte,
 1937  2,7 |       megállapodásukhoz híven elrejtőz­ködött a házban. És midőn már az
 1938  2,7 |                        melyben Pericone aludt a leánnyal, s azt is kinyitván,
 1939  2,7 |                   Periconét álmában megölték, a felriadt és jajveszékelő
 1940  2,7 |                    java részével azon nyomban a tengerpartra siettek, miközben
 1941  2,7 |                       őket, s ottan Marato és a leány haladéktalanul felszálltak
 1942  2,7 |                    haladéktalanul felszálltak a hajóra, cimborái pedig visszatértek.
 1943  2,7 |                  cimborái pedig visszatértek. A tengerészek, mivel kedvező
 1944  2,7 |                    szél támadt, kifeszítették a vitorlákat és megindultak.~
 1945  2,7 |                    vitorlákat és megindultak.~A leány keservesen búslakodott
 1946  2,7 |                       azonban Marato, kezében a Szent Dagadóval, mellyel
 1947  2,7 |                       megvigasztalta őt, hogy a leány összemelegedett vele,
 1948  2,7 |                   ismét jól ment dolga, midőn a sors új szomorúságot készített
 1949  2,7 |                     már ismételten mondottam, a leány oly szépséges volt,
 1950  2,7 |                     oly igen dicséretes, hogy a hajónak két ifjú gazdája
 1951  2,7 |                 kölcsönösen észrevették, hogy a másik is szerelmes a leányba,
 1952  2,7 |                     hogy a másik is szerelmes a leányba, nagy titokban meghányták-vetették
 1953  2,7 |               meghányták-vetették egymás közt a dolgot, és megállapodtak
 1954  2,7 |                     hogy közösen hódítják meg a leány szerelmét, mintha
 1955  2,7 |                  leány szerelmét, mintha csak a szerelemben is éppúgy lehetne
 1956  2,7 |                   mint az árucikkekben, avagy a nyerészkedésben. Hogy pedig
 1957  2,7 |                    szöges gonddal őrzi Marato a leányt, ez pedig tervöknek
 1958  2,7 |                útjában volt, egy napon, midőn a hajó dagadó vitorlákkal
 1959  2,7 |            vitorlákkal röpült, s Marato éppen a hajó farán állt, és kifelé
 1960  2,7 |                  farán állt, és kifelé nézett a tengerre, tőlük pedig semmiben
 1961  2,7 |                    semmiben nem tartott, mind a ketten odamentek hozzá,
 1962  2,7 |                      hirtelen megragadták, és a tengerbe vetették; és már
 1963  2,7 |                      észre senki, hogy Marato a tengerbe esett; midőn a
 1964  2,7 |                       a tengerbe esett; midőn a leány észbe kapott, és látta,
 1965  2,7 |                   keserves zokogásban tört ki a fedélzeten.~A két szerelmes
 1966  2,7 |              zokogásban tört ki a fedélzeten.~A két szerelmes tüstént odament
 1967  2,7 |                       igyekeztek megnyugtatni a leányt, ki nem is annyira
 1968  2,7 |                     urát siratta, mint inkább a maga szerencsétlenségét.
 1969  2,7 |                       ismételten és hosszasan a lelkére beszéltek, abban
 1970  2,7 |                      lelkére beszéltek, abban a hiszemben, hogy most már
 1971  2,7 |                      melyiküké legyen először a leány. Mivel pedig mindegyik
 1972  2,7 |                     és semmiképpen nem tudtak a dologban megegyezni, előbb
 1973  2,7 |                     igen belelovalták magukat a dühöngésbe, hogy előkapták
 1974  2,7 |                     egymáson (mivel azok, kik a fedélzeten voltak, sehogyan
 1975  2,7 |                    nyomban holtan összeesett, a másik pedig, bár ugyancsak
 1976  2,7 |                    pedig fölöttébb lehangolta a leányt, mivelhogy itt maradt
 1977  2,7 |                  rettegett, hogy fejére zúdul a két hajótulajdonos szüleinek
 1978  2,7 |                     és barátainak haragja; de a sebesült könyörgései és
 1979  2,7 |                    sebesült könyörgései és az a körülmény, hogy hamarosan
 1980  2,7 |                      érkeztek, megmentette őt a halálos veszedelemtől.~Ott
 1981  2,7 |                      veszedelemtől.~Ott aztán a sebesülttel együtt partra
 1982  2,7 |                      megkaparinthatja. És még a módozatokon törte fejét,
 1983  2,7 |                módozatokon törte fejét, midőn a sebesültnek szülei tudomást
 1984  2,7 |                     nyomban elküldötték hozzá a leányt: ezen a fejedelem
 1985  2,7 |              elküldötték hozzá a leányt: ezen a fejedelem fölöttébb megörvendezett,
 1986  2,7 |            megörvendezett, de meg­örvendezett a leány is, mivel úgy érezte,
 1987  2,7 |                veszedelemből szabadult. Mikor a fejedelem látta, hogy szépségén
 1988  2,7 |                 felesége gyanánt. Mivel pedig a leány az elszenvedett sanyargattatásokhoz
 1989  2,7 |                        csinos és daliás ifjú, a fejedelem barátja és rokona,
 1990  2,7 |                   leánynak szépsége, kérdezte a herceg, ha vajon csakugyan
 1991  2,7 |                   mint beszélik. Felelte neki a fejedelem:~- Még annál is
 1992  2,7 |                      tulajdon szemeddel.~Erre a herceg szüntelenül nógatta
 1993  2,7 |                    herceg szüntelenül nógatta a fejedelmet, miért is együtt
 1994  2,7 |                      miért is együtt elmentek a leány szobájába; az pedig,
 1995  2,7 |                   csodát, különösképpen pedig a herceg, ki alig tudta elhinni,
 1996  2,7 |             sóvárgását, nem vette észre, hogy a szerelemnek mérge, melyet
 1997  2,7 |                       halálosan beleszeretett a leányba.~Minekutána pedig
 1998  2,7 |                     leányba.~Minekutána pedig a fejedelemmel együtt távozott
 1999  2,7 |                       meghányni-vetni magában a dolgot, úgy vélte, hogy
 2000  2,7 |                       dolgot, úgy vélte, hogy a fejedelem kimondhatatlanul