Nap,  Novella

1  4,1|          mikor az asszony, kinek Ghismonda volt neve, éppen a kertben
2  4,1|       elaludt. S miközben aludt, Ghismonda, ki szerencsétlenségére
3  4,1|     cselekedtek. Reggelre kelvén Ghismonda semmit nem tudott eme dolgok­
4  4,1|         ekképpen fogott szóba:~- Ghismonda, mivel abban a hiszemben
5  4,1|          irgalmatlanul elvertek. Ghismonda atyjának szavaiból megtudta
6  4,1|       mit ő legjobban szeretett.~Ghismonda, ki nem tett le zordon szándokáról,
7  4,1|   gyászos véget ért Guiscardo és Ghismonda szerelme, miként hallottátok;
8  4,2|         a gyönyörűségnek, melyet Ghismonda élvezett Guiscardóval; de
9  4,2| felvidámítsam szíveteket, melyek Ghismonda halálán oly igen megteltek