Nap,  Novella

1  3,7| jóvátenném ama módon, melyet mondottál, de hogyan lehetséges ez?
2  3,8|  neked, mit gyötrelmed felől mondottál. De ebben a tárgyban, hogy
3  7,5|     csak azért is tudom, mit mondottál neki; és mindenáron meg
4  7,8|   elkövetted azt, mit nekünk mondottál; és valóban nem tudjuk,
5  8,7|     számára elegendő az, mit mondottál. Miért is, ámbár én nem
6  8,7|       minek az imént engemet mondottál, kinek az élete egyetlen
7  8,9|  kedvem szerint vagyon, amit mondottál; s ha ő olyan ember, ki
8 10,6|  csodálkozom azon, mit nékem mondottál, és senki nem is csodál­
9 10,9| érdemeltem; abban pedig, mit mondottál, még ha nem is mondottad