Nap,  Novella

1  3,3|  felháborodással felvette ama holmit és mondá:~- Leányom, cseppet
2  3,3| vannak ni, ő maga hozta ide e holmit nagy sírással; nézd csak
3  5,9|    nem lelt, sem zálogba való holmit, az idő pedig későre járt,
4  7,1|   megjött, és vigye haza emez holmit a kertből. Maga pedig Giannival
5  8,2| valami dol­­­­gom van, és eme holmit Bonaccorri da Ginestreto
6 10,6|       mindegyik felvette amaz holmit, melyet magával hozott,
7 10,9|       s apróra megszemlélte a holmit, mely körülötte hevert,