Nap, Novella
1 1,1 | Ciappelletto:~- Ó, jaj, uram, ó te, kit Isten szíve szerint
2 1,1 | akaratja ellenére?~- De igen, uram, igenis - felelte Ser Ciappelletto -,
3 1,1 | szerint?~- Becsületemre, uram, igenis - felelte Ser Ciappelletto -,
4 1,1 | megszólalt Ser Ciappelletto:~- Uram, van még egy vétkem, amelyet
5 1,1 | még egyéb valamit?~- Igen, uram - felelte Ser Ciappelletto -,
6 1,1 | elmentek oda, hol Ciappelletto uram holtteste feküdt, fölötte
7 1,3 | mondania, és így szólt:~- Uram, a kérdés, melyet nekem
8 1,3 | És azért mondom neked, uram, ama három Törvény felől,
9 1,4 | ábrázattal így szólott:~- Uram, ma reggel nem tudtam hazahozatni
10 1,4 | a barát azon nyomban:~- Uram, én még nem vagyok oly rég
11 1,5 | felelt:~- Nem, Felséges Uram; de az asszonyok, ha ugyan
12 1,6 | ekképpen felelt rá: - Igenis, uram.~Mondá neki akkor az inkvizítor:~-
13 1,6 | Felelte a derék ember:~- Uram, amaz igéje volt ez az evangéliumnak,
14 1,6 | szánakozást e mondás?~- Uram - felelte a derék ember -,
15 1,7 | hirdeti, Cane della Scala uram, kinek minden dolgában igen
16 1,7 | valamiképpen hasznára válik. Cane uram azonban fejébe vette, hogy
17 1,7 | ábrázattal megállott Cane uram színe előtt, ki éppen ebédelt.
18 1,7 | éppen ebédelt. Mire Cane uram meglátta, inkább azért,
19 1,7 | következő elbeszélésbe.~- Uram, bizonyára tudod, hogy Primasso
20 1,7 | a szolga: „Nem ment el, uram, s mi több, kenyeret eszik,
21 1,7 | mondott neki mindenért.~Cane uram, ki eszes úriember volt,
22 1,8 | hozzá:~- Nos, Guiglielmo uram, ki már annyi mindent láttál
23 1,8 | hallatára ekképpen válaszolt:~- Uram, nemigen hinném, hogy olyasmit
24 1,8 | láttál volna valaha.~Ermino uram így szólt:~- Ejnye, kérlek,
25 1,8 | így szólott:~- Guiglielmo uram, én bizony le is festetem
26 1,9 | szólott hozzá:~- Felséges Uram, nem azért járulok színed
27 2,1 | volna, ekképpen felelt:~- Uram, én kész vagyok megvallani
28 2,1 | ezeknek hallatára így szólt:~- Uram, mind hazudnak, mintha csak
29 2,2 | Rinaldóhoz:~- És te, nemes uram, mely imádságokat szoktál
30 2,5 | félrevonta és így szólt hozzá:~- Uram, városunknak egyik nemes
31 2,5 | hölgy. Felelte a leányzó:~- Uram, akkor jössz, amikor kedved
32 2,6 | esztendőkig, Guasparrino uram házában. De Giannotto, midőn
33 2,6 | s otthagyta Guasparrino uram szolgálatját, és sokfelé
34 2,6 | képében Guasparrino d’Oria uram házában tartózkodik, ki,
35 2,6 | anyjáért tett. Guasparrino uram ennek hallatára fölöttébb
36 2,6 | cselekedett. Guasparrino uram, mikor látta, hogy a dajka
37 2,7 | szólott hozzá:~- Felséges Uram, ha kedvedre vagyon, magadnak
38 2,7 | ekképpen szólott:~- Felséges Uram, leányod mindent úgy mondott
39 2,8 | Drága és édes barátom és uram, okos ember lévén bizonnyal
40 2,8 | ekképpen szólt:~- Felséges uram, íme, itt az apa és fia;
41 2,9 | és mosolyogván mondta:~- Uram, eme holmi enyém, de nem
42 2,9 | Mondta rá Ambrogiuolo:~- Uram, nem ezen mosolygok, hanem
43 2,9 | nem valami illetlenség.~- Uram - felelte Ambrogiuolo -,
44 2,9 | neki Sicurano:~- Felséges uram, nyilván megismerheted,
45 2,9 | ekképpen szólott:~- Felséges uram, én vagyok ama szegény szerencsétlen
46 2,10| mivelhogy Lotto Gualandi uram feleségül adta hozzá egyik
47 2,10| verni magába.~Nos hát, bíró uram most már nagyobb gonddal
48 2,10| őt akarta, és Ricciardo uram szeme láttára, ki már a
49 2,10| igen megszomorodott bíró uram, ki is oly féltékeny volt,
50 2,10| Bizonyos idő múltán Ricciardo uram hírét vette, hol vagyon
51 2,10| másnap reggel Ricciardo uram megpillantotta Paganinót,
52 2,10| Paganino derűs ábrázattal:~- Uram, Isten hozott. Hogy rövidre
53 2,10| elmosolyodott és mondá:~- Uram, hozzám beszélsz? Vigyázz,
54 2,10| Chinzica.~Felelte az asszony:~- Uram, bocsáss meg, talán nem
55 2,10| nem láttalak.~Ricciardo uram gondolta magában, hogy az
56 2,10| alighogy leültek, Ricciardo uram ekképpen adta fel a szót:~-
57 2,10| elkövetni rajtam.~Ricciardo uram látta, hogy dolga balul
58 2,10| úgy, hogy most szeretnék~Uram, veled dalolni Róla szépen.~
59 3,2 | jókedvén és mondá:~- Ó, uram, mely, fura dolog ez ma
60 3,2 | az asszony:~- Dehogynem, uram; de mindenesetre kérlek,
61 3,3 | kapzsiságát, ekképpen szólott:~- Uram, némely múlt éjszakámban
62 3,3 | való ez a nagy mérgelődés, uram? Talán én feszítettem meg
63 3,4 | megkezdette penitenciáját, barát uram pedig az asszonnyal össze
64 3,4 | az asszony pedig és barát uram ím ez éjszakától fogva a
65 3,4 | tartott abban, mit barát uram könyörületes szívvel nagy
66 3,5 | ugyan hiába, Francesco uram feleségét, ki gyönyörű szép
67 3,5 | csiripelték, hogy ő Francesco uram felesége után sóvárog, akadt
68 3,5 | a feleségébe. Francesco uram, kit a fukarság ösztökélt,
69 3,5 | s felelte a lovagnak:~- Uram, ha nekem adnád a világ
70 3,5 | reménységgel, mivelhogy Francesco uram kevés napok múltán Milánóba
71 3,5 | megtartottam ígéretemet?~- Nem, uram - felelte Zima -, mivelhogy
72 3,5 | paripád.~Felelte Zima:~- Igen, uram, de ha sejtettem volna,
73 3,7 | Mondta akkor az asszony:~- Uram, nekem oly igen sok bűnöm
74 3,7 | ekképpen felelt:~- Ismerem, uram, valamikor én adtam ezt
75 3,7 | titokban ezeket mondotta:~- Uram, mindenkinek buzgón fáradoznia
76 3,9 | szólott ekképpen:~- Felséges uram, ha nincs ellenedre, én
77 3,9 | akkor a leány:~- Felséges uram, te kigúnyolod művészetemet,
78 3,9 | Akkor tehát Felséges Uram, Beltramo di Rossiglionét
79 3,9 | Szólott Beltramo:~- Felséges Uram, vajon kicsoda ama kisasszony?~
80 3,9 | méltatlankodva, szólott:~- Felséges Uram, hát javasasszonyt akarsz-e
81 3,9 | férje gyanánt?~- Felséges Uram - felelte Beltramo -, elveheted
82 3,9 | zokogván, szólott ekképpen:~- Uram, én a te szerencsétlen feleséged
83 3,10| dalt. Az pedig szólott:~- Uram, másoktól szerzett dalokat
84 4,2 | felcsattant:~- Ejnye, barát uram, hát nincs szemed? Hát azt
85 4,2 | hogy Gábriel arkangyal. „Ó, uram, szólottam én, könyörgök,
86 4,6 | szájjal szólott:~- Ó, édes uram, mi bajod?~Gabriotto nem
87 4,6 | szólott ekképpen:~- Édes uram, ha te lelked mostan látja
88 4,9 | férjének:~- Hogy van az, uram, hogy Guardastagno nem jött
89 4,9 | Felelte az asszony:~- Hitemre, uram, pompásan ízlett.~- Isten
90 4,10| ekképpen szólott hozzá:~- Uram, bocsánatodat kell kérnem
91 4,10| könnyhullajtás közben szólott:~- Uram, te tudod, kicsoda Ruggieri
92 4,10| a köpülésből, szólott:~- Uram, te tolvaj gyanánt elfogattad
93 4,10| vigasztalan e kín s kegyetlen,~Uram, érezheted: oly fájdalommal~
94 4,10| várom bizodalommal.~Várom, Uram, szünetlen,~Hogy végre már
95 5,2 | ekképpen felelt:~- Felséges Uram, ha a régebbi időben, mikor
96 5,2 | erre Martuccio:~- Felséges Uram, ha akarod, bizony ki lehet
97 5,4 | cselekszünk.~Mikor Lizio uram meghallotta a dolgot feleségétől,
98 5,4 | hozzájok hasonlatosak.~Lizio uram ennek hallatára szólott:~-
99 5,4 | az ágyban és szólott:~- Uram, kegyelmezz, az Isten szerelmére.
100 5,6 | tengernagyot, felelt ekképpen:~- Uram, bizony hogy az voltam,
101 5,6 | hozzá ekképpen:~- Ugyan uram, ha módodban vagyon, eszközölj
102 5,7 | szólott hozzá ekképpen:~- Uram, az, kit szolga gyanánt
103 5,10| éppen.~Ezért kérlek hát, én uram, s reményem,~Közöld s éreztesd
104 6 | Felelte erre a hölgy:~- Uram, magam is nagyon kérlek
105 6 | örülni fogok neki.~Lovag uram tehát, kinek talán a kard
106 6 | kedvesen megszólalt:~- Uram, a lovad bizony nagyon rázós;
107 6,1 | azok megszállottak Geri uram házában, s miközben ő velök
108 6,1 | mikor tudta, hogy Geri uram a követekkel arra megy,
109 6,1 | ültéből és szólott:~- Igenis, uram, de hogy mily jó, azt nem
110 6,1 | ha meg nem kóstolod.~Geri uram, ki akár a forróság, akár
111 6,1 | mondá:~- Fiacskám, Geri uram nem énhozzám küldött téged.~
112 6,1 | Mondotta akkor neki Geri uram:~- Menj vissza és mondd
113 6,1 | Cisti, de bizony, hogy Geri uram csak hozzád küldött.~Felelte
114 6,1 | vigyázatosan elvitte Geri uram házába, nyomában pedig maga
115 6,1 | szólott hozzá ekképpen:~- Uram, nem szeretném, ha azt hinnéd,
116 6,1 | vele kedved szerint.~Geri uram igen megbecsülte Cisti ajándokát,
117 6,2 | Midőn Antonio d’Orso uram volt Firenze városának püspöke,
118 6,2 | de’Pulci, Alessio Rinucci uram unokahúga, kit bizonyára
119 6,2 | visszavágás, nyomban így felelt:~- Uram, meglehet, hogy ő nem bírna
120 6,3 | velencei nyomban megfelelt:~- Uram, a darvaknak csak egy combjok
121 6,3 | erősködött:~- De bizony úgy van, uram, amint én mondom, és ha
122 6,3 | Most nyilván láthatod, uram, mely igazat szólottam tegnap
123 6,3 | ekképpen felelt:~- Igen, uram, de tegnap este nem kiáltottál
124 6,4 | NOVELLA~Forese da Rabatta uram és Giotto mester, a festő,
125 6,4 | és midőn egyszer Forese uram kiment, hogy körülnézzen
126 6,4 | beszédbe ereszkedtek. És Forese uram, lovagolván és hallgatván
127 6,4 | Felelt erre nyomban Giotto:~- Uram, azt hiszem, hogy elhinné,
128 6,4 | ismered az ábécét.~Forese uram ennek hallatára megismerte
129 6,5 | mondotta Pamfilo, mikor Forese uram arcának rútságát jellemezni
130 6,6 | hangon ekképpen felelt:~- Uram, igaz, hogy férjem, Rinaldo,
131 6,6 | asszony -, kérdezem én, bíró uram, hogy ha mindig megkapta
132 6,8 | bezárt ajtaja között, Betto uram lóháton éppen arra ment
133 6,8 | akármelyiköknek. Akkor tehát Betto uram feléjök fordulván szólott
134 6,9 | halált óhajtja.~Szánj meg, Uram, és cselekedd szavamra,~
135 6,9 | hogy reméljem!~Engedd, Uram, hisz már egyebem sincsen,~
136 7,1 | mire a kopogás megszűnik~Uram Királyom, fölöttébb örvendeztem
137 7,2 | füstbe a vásár; majd az uram kitisztogatja.~Szólott a
138 7,2 | gyönyörűsége, amikor férj uram készen lett a kaparással;
139 7,2 | kivonta fejét a hordóból, férj uram pedig kibújt.~Miért is Peronella
140 7,3 | fiacskánkat.~Tökkelütött uram ennek hallatára egészen
141 7,3 | odakint?~Felelte Tökfilkó uram:~- De igen, uram.~- Hát
142 7,3 | Tökfilkó uram:~- De igen, uram.~- Hát akkor gyere be -
143 7,3 | Rinaldo barát.~Tökfilkó uram bement, Rinaldo barát pedig
144 7,3 | meghallotta, hogy Tökfilkó uram ott kiabál feleségének szobája
145 7,3 | meggyógyult.~Tökkelütött uram finom borokat és csemegéket
146 7,5 | Felelte az asszony:~- De igen, uram.~- Akkor hát - mondta a
147 7,5 | feküdhet ottan a pap is?~- Uram - felelte az asszony -,
148 7,5 | Felelte erre az asszony:~- Uram, nem hiszem, hogy megtehetném,
149 7,5 | Mondotta erre az asszony:~- Uram, ne tégy olyasmit, hogy
150 7,5 | a misét. Féltékeny férj uram fújt veszett dühében, kiment,
151 7,6 | mondotta Lambertucciónak:~- Uram, ha egy kicsit szeretsz,
152 7,6 | állj vele.~Lambertuccio uram azt felelte, hogy szívesen;
153 7,6 | arcától, és szólott:~- Mi az, uram?~Lambertuccio felhágott
154 7,6 | Kit fenyeget Lambertuccio uram ilyen dühösen?~Az asszony
155 7,6 | meghallja szavait és felelte:~- Uram, így még életemben nem ijedtem
156 7,6 | ifjú. Felelte az asszony:~- Uram, én nem tudom, hová rejtezkedett.~
157 7,6 | Lambertuccióval?~Felelte az ifjú:~- Uram, nincs nekem semmi a világon:
158 7,7 | valaha is ilyen árulást uram ellen? Ezt ugyan holtod
159 7,8 | Hát ez meg már micsoda? Uram, ne hagyj el!~És felkelvén
160 7,9 | mégis szívből üzenné, az én uram érdememen felül megbecsül
161 7,9 | csak megszólalt:~- Ejnye, uram, mit művelsz? Hát te, madonna,
162 7,9 | álmodol.~Felelte Pirro:~- Uram, cseppet sem álmodom, de
163 7,10| Higgyek-é a csodában?~Szólj, ó, Uram, ugyé az Isten jót ad,~S
164 8,2 | szomszédja; miért is plébános uram oly bolondul beleszeretett,
165 8,2 | őkegyelmét; miért is a plébános uram sehogyan sem tudta nyélbe
166 8,2 | ekképpen:~- Hát, tisztelendő uram, hogy ne kerülgessem a dolgot,
167 8,2 | ide csak előbb.~Plébános uram, kinek íja már feszült,
168 8,2 | cselekedtek. Ottan pedig plébános uram előbb kimondhatatlan gyönyörűséggel
169 8,2 | cserében az öt líráért plébános uram behúzatta az asszonynak
170 8,4 | felelt néki ekképpen:~- Uram, fölöttébb nagy tisztesség
171 8,4 | sóhajtván szólott ekképpen:~- Uram, gyakorta hallottam emlegetni,
172 8,4 | Felelte erre a hölgy:~- Édes uram, a „mikor” lehet akármikor,
173 8,4 | házadban.~Felelte a hölgy:~- Uram, te tudod, hogy két öcsém
174 8,4 | nyugalomban.~Mondotta a hölgy:~- Uram, csak rajtad áll; de arra
175 8,4 | szerint megérkezett prépost uram, az ifjak pedig, miként
176 8,4 | teendője felől. Prépost uram abban a hiszemben, hogy
177 8,4 | közben szólottak az ifjak:~- Uram, mivel oly kegyes voltál
178 8,4 | vezette őket, melyben prépost uram feküdt Leokádiával. Ki is,
179 8,4 | Leokádiát. Ezenközben a prépost uram felébredt, s mikor látta
180 8,5 | odapillantott, hol ama Nicola uram ült, s észrevette, mely
181 8,5 | dobogóhoz, melyen a bíró uram ült, látták, hogy könnyűszerrel
182 8,5 | hogy a deszka, melyen bíró uram lába nyugodott, el van törve,
183 8,5 | ekképpen fogott szóba:~- Uram, ó, uram, az Istenre kérlek,
184 8,5 | fogott szóba:~- Uram, ó, uram, az Istenre kérlek, rendeld,
185 8,5 | Ribi kiabált nagy hangon:~- Uram, ne higgy neki, mivelhogy
186 8,5 | s hangosan ordítoztak:~- Uram, méltatlanul bánsz vélem,
187 8,5 | a lábok bírta őket. Bíró uram mindeneknek szeme láttára
188 8,7 | téged választani kedvesem és uram gyanánt, ámbátor ugyan fitymálod
189 8,7 | szolgáló felelt imigyen:~- Uram, nem tudom: ma reggel azt
190 8,7 | bánkódás emészt; ám te, uram, talán tudnál valamit mondani
191 8,9 | csatáját festette. Doktor uram úgy vélte, hogy már eléggé
192 8,9 | Guasparruolo da Saliceto uram végzett az időben, midőn
193 8,9 | észrevette, hogy doktor uram ott van, elkezdett rettenetesen
194 8,9 | bedagasztott doktor. Doktor uram, mikor észrevette, mely
195 8,10| ekképpen:~- Jajjaj, édes uram, azt sem tudom, mit mondjak,
196 9,7 | tudott ennyit mondani: „Uram, segíts!”, mikor a farkas
197 9,8 | elérkezettnek vélte, elment Corso uram házába, és nála lelte néhány
198 9,8 | vagyon, felelt ekképpen: - Uram, azért jöttem, hogy veled
199 9,8 | vacsorázzam.~Mondotta néki Corso uram: - Isten hozott. Mivel pedig
200 9,8 | megkérdezte, hogyan ízlettek Corso uram orsóhalai; Ciacco pedig
201 9,8 | a történendőket. Filippo uram nem tudván utolérni a fickót,
202 9,8 | öklével az arcába.~- Jajjaj, uram - kiáltotta Biondello -,
203 9,8 | Biondello -, mi ez?~Filippo uram megragadta a hajánál fogva,
204 9,9 | atyafi felelt ekképpen:~- Uram, ennek a neve Libahíd.~Józsefnek
205 9,10| mosolyogván, szólott ekképpen:~- Uram, kemény feladat vár reád,
206 10,1 | tekintettel:~- Felséges uram, azért hasonlítottam hozzád,
207 10,1 | néki Ruggieri:~- Felséges uram, nem azért háborgok én,
208 10,1 | balszerencséd.~Ruggieri uram, mikor látta, hogy a király
209 10,2 | alázatos hangon mondotta:~- Uram, te olyan helyre kerültél,
210 10,2 | apátúrhoz, és mondotta néki:~- Uram, Ghino, kinek vendége vagy,
211 10,2 | az apátúrhoz imigyen:~- Uram, Ghino ifjabb éveiben orvostudománnyal
212 10,2 | hozzá, szólott ekképpen:~- Uram, mivel immár jól érzed magadat,
213 10,2 | szólott hozzá imigyen:~- Apát uram, tudnod kell, hogy Ghino
214 10,4 | egyik a vendégek közül:~- Uram, gyönyörű teremtés a hölgyed,
215 10,5 | szégyellősen felelte:~- Uram, nem irántad való szerelmem
216 10,6 | hol is hírét vette Neri uram gyönyörű kertjének, s igen
217 10,6 | felelt ekképpen:~- Felséges uram, ez az én két ikerlányom,
218 10,6 | néki ekképpen:~- Felséges uram, fölöttébb csodálkozom azon,
219 10,7 | s merészség:~Kérésemet, Uram, meg ne tagadd hát,~Eredj
220 10,7 | nem hallotta.~- Felséges Uram - felelte Minuccio -, nincs
221 10,7 | királynak ekképpen:~- Felséges Uram, csekély erőmmel fölöttébb
222 10,7 | szólott ekképpen:~- Felséges Uram, bizonyosra veszem: ha megtudnák,
223 10,8 | szólott ekképpen:~- Bíró uram, miként látod, ez ember
224 10,8 | szólott ekképpen:~- Bíró uram, sorsom vezérelt engemet
225 10,9 | viszonozván szólott ekképpen:~- Uram, ha szabad volna panaszkodni
226 10,9 | és szólottak:~- Torello uram, nem ezt kértük tőled; eleget
227 10,9 | felelte néki mondván:~- Uram, megeshetik még, hogy megmutatjuk
228 10,9 | sírt és felelte:~- Torello uram, nem tudom, hogyan fogom
229 10,9 | országából való vagy?~- Felséges uram - felelte Torello -, lombardiai
230 10,9 | felelt ekképpen:~- Felséges uram, egyiket sem ismerem; igaz,
231 10,9 | mondotta néki:~- Torello uram, mivel Isten ide vezérelt
232 10,9 | pedig felelt imigyen:~- Uram, istentelen útja volt a
233 10,9 | hozzá ekképpen:~- Torello uram. Isten látja lelkemet, nem
234 10,9 | erre Torello:~- Felséges uram, szavaid nélkül is bőségesen
235 10,9 | fogott szóba:~- Torello uram, közeledik az óra, melyben
236 10,9 | elrohantak, kiáltozván: „Uram, segíts!” Torello kinyitotta
237 10,9 | kiáltott imigyen:~- Ez az én uram, ez valóban Torello.~És
238 10,10| szemérmetesen felelte:~- Uram, bent vagyon a házban.~Akkor
239 10,10| felelt ekképpen:~- Igen, uram.~Akkor szólott Gualtieri:~-
240 10,10| semmiben, hanem szólott:~- Uram, cselekedd vélem azt, mi
241 10,10| meg kell cselekednem, mit uram parancsolt. Ő pedig parancsolta,
242 10,10| cselekedd hűségesen, mit urad és uram néked parancsolt; de ne
243 10,10| csupán ennyit felelt:~- Uram, legyen gondod, hogy megnyugodjál
244 10,10| visszafojtotta könnyeit és felelte:~- Uram, mindig tudtam, hogy alacsony
245 10,10| felelt mégis ekképpen:~- Uram, szívesen és készségesen
246 10,10| tetszik néked jegyesünk?~- Uram - felelte Griselda -, nékem
|