Nap,  Novella

7001 10,9 |                       készülődését bevégezte, és már indulófélben volt, feleségéhez,
7002 10,9 |                    ajánlom minden vagyonunkat és becsületün­ket; mivel pedig
7003 10,9 |                  fogva, melyen útnak indulok, és előbb ne menj férjhez.~Az
7004 10,9 |                       asszony keservesen sírt és felelte:~- Torello uram,
7005 10,9 |                    véled valami történik, élj és halj abban a bizonyosságban,
7006 10,9 |                   felesége gyanánt fogok élni és meghalni, szüntelenül rája
7007 10,9 |                    kell törődnöd akaratjokba; és semmi másért, csak ez okból
7008 10,9 |                     Torello átvette a gyűrűt, és lóra szállt, s minekutána
7009 10,9 |                    búcsút vett, útnak indult; és csapatjával Genovába érkezvén
7010 10,9 |                 gályára szállott s útra kelt, és hamar idő múltán megérkezett
7011 10,9 |                    múltán megérkezett Acriba, és csatlakozott a keresztények
7012 10,9 |                   pusztító nyavalya ütött ki, és hullottak az emberek. Miközben
7013 10,9 |                     különb-különb városaiban, és börtönre vettette; eme foglyok
7014 10,9 |                     Paviában járt gondolatja, és többször is próbát tett
7015 10,9 |                  kiváltsák némely földijöket, és már indulóban voltak visszafelé,
7016 10,9 |              feleségének, hogy életben vagyon és hamarosan, mihelyt csak
7017 10,9 |                   hozzá, miért is várjon reá; és ekképpen cselekedett; és
7018 10,9 |                      és ekképpen cselekedett; és rimánkodva megkérte az egyik
7019 10,9 |                        Torello elmosolyodott, és száját oly módon húzta el,
7020 10,9 |                       városból, szegény ember és alacsony rangú.~Amint Szaladin
7021 10,9 |                      hozzám való szívessége.” És többet nem szólván, összehordatta
7022 10,9 |                        Torellót bevezette oda és szólott:~- Nézd csak meg,
7023 10,9 |                    láttál?~Torello nézelődött és megpillantotta ama ruhákat,
7024 10,9 |                    magát, gyengéden megölelte és szólott:~- Te vagy Torello
7025 10,9 |                 vagyok az úr, hanem te magad.~És minekutána nagy ujjongással
7026 10,9 |                      fogságába estek, meghalt és eltemettetett bizonyos jelentéktelen
7027 10,9 |                      hírt, bizony mérhetetlen és kimondhatatlan fájdalmat
7028 10,9 |                     volt feleségének fájdalma és szomorúsága és sírása; minek­
7029 10,9 |                       fájdalma és szomorúsága és sírása; minek­utána tehát
7030 10,9 |                   feleségül kívánták, bátyjai és egyéb atyjafiai nógatni
7031 10,9 |                    hogy újból férjhez menjen. És bár keserves zokogás közben
7032 10,9 |                 folytak az asszonynak dolgai, és már csak nyolc nap hiányzott
7033 10,9 |                    melyet feleségének szabott és meggondolta, hogy bizonyára
7034 10,9 |                   után kifaggatta fájdalmának és nyavalyájának oka felől,
7035 10,9 |                   hogy az ilyesmi lehetséges, és már nemegyszer meg is történt,
7036 10,9 |                    történt, megvigasztalódott és kezdette sürgetni Szaladint,
7037 10,9 |             elrendezte, visszatért Torellóhoz és látta, miképpen az erősen
7038 10,9 |                  forrón szereted feleségedet, és oly igen félsz, hogy másé
7039 10,9 |                       a legnagyobb dicséretet és megbecsülést érdemli. Fölöt­
7040 10,9 |                       idő alatt, melyet nékem és néked még élnünk adatik,
7041 10,9 |                     volna egyenlő hatalommal; és ha már úgy esett, hogy Isten
7042 10,9 |                   tisztességgel, ama pompával és ama kísérettel küldhettelek
7043 10,9 |                    minden bizonnyal megteszi; és másnap Szaladin, ama szándokkal,
7044 10,9 |                  egyik nagy teremben gyönyörű és dús ágyat vetett derékaljakból,
7045 10,9 |                      szerint csupa bársonyból és aranyszövetekből készültek,
7046 10,9 |                   aranyszövetekből készültek, és teríttetett rája roppant
7047 10,9 |                       roppant gyöngyszemekkel és kincset érő drágakövekkel
7048 10,9 |                       pompás ágyhoz illettek. És ezt elvégezvén parancsolta,
7049 10,9 |                     ruhába, melynél drágábbat és gyönyörűbbet még senki a
7050 10,9 |                   ment, melyben Torello volt, és melléje ülvén szinte sírva
7051 10,9 |                     közöttünk való szeretetre és barátságra kérlek, ne feledkezzél
7052 10,9 |                  minekelőtte még időnk lejár, és te rendbe hoztad Lombardiában
7053 10,9 |                       leveleiddel fölkeresni, és kérj tőlem bármit, amit
7054 10,9 |                 emlékezetéből sok jótéteménye és nemessége, és hogy mind
7055 10,9 |                     jótéteménye és nemessége, és hogy mind élete fogytáig
7056 10,9 |                  Szaladin gyöngéden megölelte és megcsókolta, és sűrű könnyhullajtás
7057 10,9 |                     megölelte és megcsókolta, és sűrű könnyhullajtás közben
7058 10,9 |                     néki: - Isten vezéreljen.~És kiment a szobából, s annak
7059 10,9 |                    rendre búcsút vettek tőle, és Szaladinnal ama terembe
7060 10,9 |                       az idő már későre járt, és a varázslómester már várakozott,
7061 10,9 |                varázslómester már várakozott, és sürgette, hogy dolgát végezhesse,
7062 10,9 |                    erősítő gyanánt adja néki; és nem sok időbe telt, s elaludt
7063 10,9 |                  ágyra, melyre a szultán nagy és ékes és sokat érő koszorút
7064 10,9 |                 melyre a szultán nagy és ékes és sokat érő koszorút helyezett
7065 10,9 |                  sokat érő koszorút helyezett és olyan jelet tett rá, melyből
7066 10,9 |                       gyöngysorokat, gyűrűket és egyéb drágaságokat, melyeket
7067 10,9 |             vége-hossza nem volna felsorolni. És ennek végeztével még egyszer
7068 10,9 |                 egyszer megcsókolta Torellót, és mondotta a varázslómesternek,
7069 10,9 |                    fent mondott drágaságokkal és ékességekkel egyetemben,
7070 10,9 |                    nyomban a dús ágyra esett; és nem csupán szeme-szája elállt,
7071 10,9 |                     hanem szörnyen megrémült, és hanyatt-homlok visszaszaladt;
7072 10,9 |          visszaszaladt; mikor pedig az apátúr és a barátok szaladni látták,
7073 10,9 |                   megpillantotta a káprázatos és dús ágyat, rajta pedig a
7074 10,9 |                     aludt; s miközben riadtan és félénken szemlélték a fejedelmi
7075 10,9 |                       fejedelmi drágaságokat, és nem mertek közelebb lépni,
7076 10,9 |                     szűnt, Torello felébredt, és nagyot sóhajtott. A barátok
7077 10,9 |                     Torello kinyitotta szemét és körültekintvén nyilván megismerte,
7078 10,9 |                        mely körülötte hevert, és ámbátor már annak előtte
7079 10,9 |                     most még nagyobbnak látta és még inkább megismerte azt.
7080 10,9 |                 felbátorodván megfogta kezét, és szólott ekképpen:~- Fiacskám,
7081 10,9 |                       atyjafiainak kéréseitől és fenyegetéseitől, s bár akaratja
7082 10,9 |                   napon költözik új férjéhez, és előkészítették már a menyegzőt
7083 10,9 |                 apátúr szívesen beleegyezett, és midőn a nap felvirradt,
7084 10,9 |                     de senki meg nem ismerte, és az apátúr mindenkinek mondotta,
7085 10,9 |                      gyönyörűséggel szemlélt, és úgy vette észre, hogy a
7086 10,9 |                        hiszen hosszú szakálla és furcsa öltözete és ama biztos
7087 10,9 |                   szakálla és furcsa öltözete és ama biztos meggyő­ződése
7088 10,9 |                       fiút, ki őt kiszolgálta és mondotta néki:~- Mondd meg
7089 10,9 |                       hölgynek, ki illedelmes és okos asszony lévén, abban
7090 10,9 |              aranyserleget, mely előtte volt, és töltsék meg borral, s vigyék
7091 10,9 |                     vigyék oda a nemes úrnak; és azok ekképpen cselekedtek.
7092 10,9 |                       az asszonynak gyűrűjét, és úgy intézte, hogy ivás közben
7093 10,9 |                     mit senki nem vett észre; és kevés bort hagyván a serlegben,
7094 10,9 |                  némán reámeresztette szemét; és megismervén, hogy ez ama
7095 10,9 |                        kit idegennek gondolt, és most megismervén, mint ki
7096 10,9 |                     uram, ez valóban Torello.~És odaszaladt az asztalnak
7097 10,9 |                      asszony fölegyenesedett; és ámbár a lakodalom már füstbe
7098 10,9 |                  röstelkedett, mégis szívesen és baráti módon felelte, hogy
7099 10,9 |             visszaadta az új férjnek a gyűrűt és a koszorút, melyet tőle
7100 10,9 |                     melyet a szultán küldött; és távozván ama házból, melyben
7101 10,9 |                   általmentek Torello házába; és ottan mind vigasztalan barátai
7102 10,9 |                      mind vigasztalan barátai és atyjafiai s mind a polgárok,
7103 10,9 |                      valamely csodára, hosszú és vidám mulatozásban megvigasztalódtak.~
7104 10,9 |                      ért, s örökre barátjának és szolgájának tekinti magát;
7105 10,9 |                       volt tehát vége Torello és imádott felesége gyötrelmeinek
7106 10,9 |                imádott felesége gyötrelmeinek és jutalma nyájas és szíves
7107 10,9 |               gyötrelmeinek és jutalma nyájas és szíves vendéglátásuknak.
7108 10,10|                     hogy megbánta házasságát, és azzal a szesszel, hogy mást
7109 10,10|                    őrgrófné gyanánt tiszteli, és tiszteletet szerez néki~
7110 10,10|                    mai nap mind a királyoknak és szultánoknak és efféle nagy
7111 10,10|                   királyoknak és szultánoknak és efféle nagy uraknak volt
7112 10,10|                   minden idejét madarászásban és vadászásban töltötte, és
7113 10,10|                      és vadászásban töltötte, és meg sem fordult fejében,
7114 10,10|                     keresnek néki oly atyától és anyától származó s oly jeles
7115 10,10|                    nem illő asszonyba botlik. És ostobaság azt hinni, mit
7116 10,10|               mondotok, hogy a leányok atyjok és anyjok erkölcseiről megismerszenek,
7117 10,10|                   ismerhetnétek meg atyjoknak és anyjoknak titkait; ámbátor
7118 10,10|                    gyakorta elütnek atyjoktól és anyjoktól. De mivel mindenáron
7119 10,10|                    mind környékbeli barátait, és szólott hozzájok ekképpen:~-
7120 10,10|                      hogy szívesen fogadjátok és úrasszo­nyotok gyanánt tisztelitek,
7121 10,10|                  menyegzői ünnep szép legyen, és nagy tisztességgel fogadjátok
7122 10,10|                 láttak, hogy az ünnepség szép és vidám legyen, és Gualtieri
7123 10,10|                ünnepség szép és vidám legyen, és Gualtieri hasonlatosképpen
7124 10,10|                   cselekedett. Maga is pompás és szép menyegzőre tett készületeket,
7125 10,10|                      meghívta számos barátját és atyjafiát és fő nemes urakat
7126 10,10|                  számos barátját és atyjafiát és fő nemes urakat és másokat
7127 10,10|                  atyjafiát és fő nemes urakat és másokat a környékből; ezenfelül
7128 10,10|                      pedig parancsára szabtak és varrtak számos gyönyörű
7129 10,10|                       varrtak számos gyönyörű és ékes ruhát egy leánynak
7130 10,10|                 feleségül venni szándékozott; és ezenfelül készített néki
7131 10,10|               ezenfelül készített néki öveket és gyűrűket és gyönyörű ékes
7132 10,10|                       néki öveket és gyűrűket és gyönyörű ékes koszorút és
7133 10,10|                     és gyönyörű ékes koszorút és mindent, mire új asszonynak
7134 10,10|                   hogy elmenjünk jegyesemért.~És útnak indulván mind egész
7135 10,10|                 megérkeztek a kicsiny faluba, és odaérvén a leány atyjának
7136 10,10|               szólította mondván: „Griselda”, és megkérdezte, hol időzik
7137 10,10|                   kinek neve volt Giannucolo, és mondotta néki:~- Azért jöttem,
7138 10,10|                       s mást füled hallatára.~És akkor megkérdezte a leányt,
7139 10,10|                    mindenkoron kedvében járni és semmin meg nem háborodni,
7140 10,10|                       ő mond vagy cselekszik, és vajon engedelmes leszen-e
7141 10,10|                     vajon engedelmes leszen-e és sok más effélét, mikre a
7142 10,10|                  melyet számára készíttetett, és nyomban felöltöztette, sarukat
7143 10,10|           felöltöztette, sarukat adatott reá, és borzas fejére azonmód feltétette
7144 10,10|                   akar engemet férje gyanánt.~És akkor a leányhoz fordulván,
7145 10,10|                  sütött szemmel, zavarodottan és szégyellősen ottan állott,
7146 10,10|                    pedig akarlak feleségemül.~És mind valamennyiök szeme
7147 10,10|                     szeme láttára eljegyezte, és akkor paripára ültette,
7148 10,10|                       akkor paripára ültette, és nagy tisztes kísérettel
7149 10,10|                  házába vezette. Ottan pompás és nagy lakodalmat és oly ünnepséget
7150 10,10|                     pompás és nagy lakodalmat és oly ünnepséget csapott,
7151 10,10|                leányát vette volna feleségül. És akkor nyilván megtetszett,
7152 10,10|                    ruháival együtt más lelket és más szokásokat is váltott.
7153 10,10|                    fentebb mondatott, termete és arca gyönyörű volt, és szépségéhez
7154 10,10|                termete és arca gyönyörű volt, és szépségéhez méltó módon
7155 10,10|                  módon oly kedves, oly nyájas és oly előkelő lett, mintha
7156 10,10|                       az a világ legboldogabb és leginkább megelégedett emberének
7157 10,10|                   alattvalóihoz is oly kegyes és jóságos volt, hogy mind
7158 10,10|               szerették a tulajdon életöknél, és készséges hajlandósággal
7159 10,10|                     hajlandósággal tisztelték és imádkoztak javáért és szerencséjéért
7160 10,10|              tisztelték és imádkoztak javáért és szerencséjéért és felmagasztaltatásáért;
7161 10,10|                     javáért és szerencséjéért és felmagasztaltatásáért; s
7162 10,10|                    hogy ő a világ legbölcsebb és legnagyobb elméjű férfia;
7163 10,10|                ismerte volna a szegényes ruha és a paraszti külső alatt e
7164 10,10|                  leánynak nagyságos virtusát. És egy szó, mint száz, olyképpen
7165 10,10|             mindenfelé csak az ő jelességéről és illendő élete módjáról beszéltek,
7166 10,10|                     midőn őt feleségül vette. És nem volt még nagy ideje
7167 10,10|                      áldott állapotba jutott, és mikor ideje eljött, leánygyermeket
7168 10,10|                   hogy hosszú tapasztalatával és kemény gyötrelmekkel próbára
7169 10,10|                      feleségének béketűrését; és mindenekelőtt szavakkal
7170 10,10|           mindenekelőtt szavakkal sértegette, és felháborodást színlelvén
7171 10,10|                     hogy gyermekei születnek; és hogy igen elbúsultak a leányka
7172 10,10|                   miatt, ki mostan született, és egyebet sem tesznek, csak
7173 10,10|                      leginkább tisztességedre és megnyug­vásodra vagyon,
7174 10,10|                    csekélyebb vagyok nálatok, és nem vagyok méltó ama tisztességre,
7175 10,10|                   tisztesség miatt, melyben ő és a többiek részesítették.
7176 10,10|                       fogjam kisded leányodat és...~Ezzel elhallgatott. Az
7177 10,10|                     mikor hallotta e szavakat és látta a szolgának arcát,
7178 10,10|                      látta a szolgának arcát, és meghányta-vetette magában
7179 10,10|                       a csecsemőt a bölcsőből és megcsókolta és megáldotta,
7180 10,10|                      bölcsőből és megcsókolta és megáldotta, és ámbátor szörnyű
7181 10,10|                    megcsókolta és megáldotta, és ámbátor szörnyű fájdalmat
7182 10,10|                      szolgának karjaiba adta, és szólott imigyen:~- Íme,
7183 10,10|                 cselekedd hűségesen, mit urad és uram néked parancsolt; de
7184 10,10|                     szolga fogta a gyermeket, és Gualtierinek megjelentvén,
7185 10,10|                    hogy szöges gonddal ápolja és nevelje, de soha ne mondja
7186 10,10|                      áldott állapotba jutott, és a kellő időben fiúgyermeket
7187 10,10|             gyötrelmekkel sebezte az asszonyt és felháborodást színlelvén
7188 10,10|               végezetül el kell válnom tőled, és más feleséget vennem.~Az
7189 10,10|                   béketűrő szívvel hallgatta, és csupán ennyit felelt:~-
7190 10,10|                     gondod, hogy megnyugodjál és cselekedj kedved szerint;
7191 10,10|                    küldött, elküldött fiáért, és hasonlatosképpen úgy tett,
7192 10,10|                   fölöttébb álmélkodott ezen, és magában bizonykodott, hogy
7193 10,10|                    volna ekképpen cselekedni; és ha nem látta volna, hogyan
7194 10,10|               gyermekeit, keményen megrótták, és kegyetlen embernek bélyegezték,
7195 10,10|                    Griseldát felesé­geképpen, és mostan megismeri, mely oktalan
7196 10,10|                       megismeri, mely oktalan és ifjonti elmével cselekedett,
7197 10,10|                       térnie atyjának házába, és talán ismét birkákat őriznie,
7198 10,10|                      elé hívatta az asszonyt, és sokaknak füle hallatára
7199 10,10|                  őseim főnemes emberek voltak és urai eme tartománynak, holott
7200 10,10|                       visszafojtotta könnyeit és felelte:~- Uram, mindig
7201 10,10|                  élhettem, hálás vagyok néked és Istennek, s ezt sohasem
7202 10,10|                       asszony egy szál ingben és mezítláb és födetlen fejjel
7203 10,10|                       szál ingben és mezítláb és födetlen fejjel Istennek
7204 10,10|                     atyjához, miközben sírtak és zokogtak mind, kik csak
7205 10,10|                     asszony pedig felöltötte, és nekilátott az alacsony munkának
7206 10,10|                      leányát veszi feleségül; és nagy menyegzői készülődést
7207 10,10|                 hölgyeket, kiket jónak vélsz, és fogadd őket olyképpen, miként
7208 10,10|                    ekképpen:~- Uram, szívesen és készségesen megteszem.~És
7209 10,10|                     és készségesen megteszem.~És durva s parasztos rongyaiban
7210 10,10|                      távozott, kezdte söpörni és rendbe tenni a szobákat,
7211 10,10|                      rendbe tenni a szobákat, és kárpitokat és szőnyegeket
7212 10,10|                       szobákat, és kárpitokat és szőnyegeket terített a termekbe,
7213 10,10|                    illendőképpen felékesített és rendbe tett. Ennek utána
7214 10,10|                      a környékbeli hölgyeket, és várta az ünnepséget; midőn
7215 10,10|                        de méltóságos lélekkel és viselkedéssel és vidám arccal
7216 10,10|                     lélekkel és viselkedéssel és vidám arccal fogadta ama
7217 10,10|                    tizenkettedik esztendejét, és oly gyönyörűséges volt,
7218 10,10|               terheltessék eljönnie leányával és fiával Saluzzóba és gondoskodni,
7219 10,10|                 leányával és fiával Saluzzóba és gondoskodni, hogy pompás
7220 10,10|                      gondoskodni, hogy pompás és tisztes kíséretet hozzon
7221 10,10|                       napok múltán a leánnyal és annak öccsével, előkelő
7222 10,10|                 Saluzzóba, hol mind a lakosok és számosan a környékből egybegyülekez­
7223 10,10|                 környékből egybegyülekez­tek, és várták Gualtieri menyasszonyát.
7224 10,10|                      elé) asztalhoz ültették, és kezdték felhordani a fogásokat.
7225 10,10|                    Griselda dicsérte a leányt és kisöccsét. Gualtieri, ki
7226 10,10|                fordulása nem változtatta meg, és bizonyosra vette, hogy ez
7227 10,10|                      nékem fölöttébb tetszik, és ha, miként hiszem, oly okos,
7228 10,10|                egyebet, maga mellé ültette őt és szólott:~- Griselda, ideje
7229 10,10|                      kik engemet kegyetlennek és igaztalannak és bolondnak
7230 10,10|                  kegyetlennek és igaztalannak és bolondnak véltek, megismerjék,
7231 10,10|                  miképpen kell asszonyt venni és tartani; és akartam, hogy
7232 10,10|                    asszonyt venni és tartani; és akartam, hogy míg veled
7233 10,10|                      annak okáért gyötörtelek és kínoztalak ama módokon,
7234 10,10|                 leányt, kit jegyesemnek vélsz és öccsét, miképpen magad és
7235 10,10|                     és öccsét, miképpen magad és magam gyermekeit; ők azok,
7236 10,10|                gyermekeit; ők azok, kikről te és mások nagy ideje azt hittétek,
7237 10,10|                    feleségében, mint jómagam.~És ekképpen szólván megölelte
7238 10,10|                      ült ott ennek hallatára, és gyöngéden megölelvén őt
7239 10,10|                       gyöngéden megölelvén őt és öccsét, mind az asszony,
7240 10,10|                 előkelő ruhájába öltöztették, és visszavezet­ték a terembe
7241 10,10|                megtetszett rajta úri mivolta. És ottan Griselda boldog örömben
7242 10,10|                       fordulatján, a vigasság és öröm pedig megsokszorozódott,
7243 10,10|                      pedig megsokszorozódott, és a mulatság számos napokon
7244 10,10|                ámbátor fölöttébb kegyetlennek és keménynek ítélték ama próbákért,
7245 10,10|                    feleségül, s ő maga hosszú és boldog életet élt Griseldával,
7246 10,10|                   viselni Gualtieri kegyetlen és újfajta próbatételeit? Ki
7247 10,10|                   Dioneo novellája véget ért, és a hölgyek sokat beszéltek
7248 10,10|                      a nap már alacsonyan jár és estére hajol, azon mód ültében
7249 10,10|                  bölcsességnek ítélik amabból és emebből előre meglátni a
7250 10,10|                       Firenzéből, egészségünk és életünk megóvása céljából
7251 10,10|                       búskomorság, a fájdalom és a szorongás elől, melyek
7252 10,10|            cselekedtük; mivelhogy ámbár vidám és néha-néha talán gerjedelmekre
7253 10,10|                     novellák mondattak itten, és szüntelenül bőségesen ettünk
7254 10,10|                  szüntelenül bőségesen ettünk és ittunk, muzsikáltunk és
7255 10,10|                       és ittunk, muzsikáltunk és táncoltunk, mi mind alkalmatos
7256 10,10|                 testvéries együttélést láttam és hallottam. Ez pedig bizony
7257 10,10|                 magatok s magam tisztességére és becsületére. Miért is, hogy
7258 10,10|                    tegyem holnapra.~A hölgyek és az ifjak jól meghányták-vetették
7259 10,10|                       de végezetül hasznosnak és tisztesnek ítélték a Király
7260 10,10|                    ítélték a Király tanácsát, és elhatározták, hogy olyképpen
7261 10,10|                     vele a holnapi teendőket, és elbocsátván a társaságot
7262 10,10|                    felkelt ültéből. A hölgyek és az ifjak is felkeltek, és
7263 10,10|                     és az ifjak is felkeltek, és rendes szokásuk szerint
7264 10,10|               elkezdték az éneket, a muzsikát és a táncot; s miközben Lauretta
7265 10,10|                       Száll bús sóhajtozásom,~És sajgó szívvel gondolok reája.~
7266 10,10|                       visszatértek Firenzébe. És a három ifjú búcsút vett
7267 Veg  |                késztettem őket, miket mondani és hallgatni tisztességes hölgyeknek
7268 Veg  |             megkívánta a novellák minéműsége, és ha értelmes emberek igazságos
7269 Veg  |                  lehetett ezeket elbeszélnem. És ha talán van is némelyikben
7270 Veg  |              becstelenség általában férfiakra és nőkre, hogy lépten-nyomon
7271 Veg  |               használnak: lyuk, cövek, mozsár és mozsártörő, kolbász, hurka
7272 Veg  |                    mozsártörő, kolbász, hurka és sok más effélét. Nem is
7273 Veg  |                      Mihályt, amint a kígyót, és Szent Györgyöt, amint a
7274 Veg  |                    férfinak, Évát nőnek festi és Annak, ki az emberi nem
7275 Veg  |               mindenekfelett tisztes lélekkel és szavakkal illendő szólani (
7276 Veg  |                      is e novellák, árthatnak és használhatnak, mint minden
7277 Veg  |                        hogy a bor Cinciglione és Scolaio és még sokak szerint
7278 Veg  |                    bor Cinciglione és Scolaio és még sokak szerint pompás
7279 Veg  |                    mert felperzseli a házakat és falvakat és városokat? Hasonlatosképpen
7280 Veg  |             felperzseli a házakat és falvakat és városokat? Hasonlatosképpen
7281 Veg  |                      mint a Szentírás szavai? És mégis sokan voltak már,
7282 Veg  |                  értelmét kiforgatván magokat és másokat kárhozatba rántottak.
7283 Veg  |                     fölöttébb ártalmas lehet; és ezt mondom novelláimról
7284 Veg  |          csűrik-csavarják őket; ha ki hasznát és javát keresi bennök, azt
7285 Veg  |                   tőle, s mindig hasznosaknak és tisztességeseknek fogják
7286 Veg  |              tisztességeseknek fogják mondani és ítélni őket, ha oly időben
7287 Veg  |                emberek olvassák, amely időnek és embereknek az elbeszélő
7288 Veg  |                    kinek minden alkotása szép és tökéletes; s még Nagy Károly,
7289 Veg  |                  fogva előrángatott dolgokat, és nagy gondot vetni a kényesen
7290 Veg  |                       ha rövidek volnának is. És ámbár nagy idő múlt már
7291 Veg  |              használtok szerelmi élvezetekre; és ezenfelül, mivel egyitek
7292 Veg  |                    tudományokban élesítették.~És bizonyosra veszem azt is,
7293 Veg  |                    sok a tréfa meg a léhaság, és nemigen illik súlyos és
7294 Veg  |                       és nemigen illik súlyos és megfontolt emberhez, hogy
7295 Veg  |                     az Üdvözítő kínszenvedése és Magdolna bűnbánata.~Végezetül
7296 Veg  |                       kik azt mondják: gonosz és mérges nyelvem vagyon, mivel
7297 Veg  |                  kerülik a kényelmetlenséget, és pihent erővel munkálkodnak,
7298 Veg  |                   pihent erővel munkálkodnak, és semmit ki nem fecsegnek;
7299 Veg  |             történhetett az én nyelvemmel is; és bár nem bízom magam ítéletében (
7300 Veg  |                     hogy nincs a világon jobb és édesebb a nyelvemnél; és
7301 Veg  |                      és édesebb a nyelvemnél; és valóban, midőn ez történt,
7302 Veg  |                       legyen nékik feleletül. És immár mondjon vagy higgyen