1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7302
Nap, Novella
501 1,4 | beszédbe elegyedett vele, és többről többre, szóról szóra,
502 1,4 | végezetül is megegyezett vele, és magával vitte cellájába
503 1,4 | egy lélek sem vette észre, és miközben gerjedelmes izgalmában
504 1,4 | fölébredt szendergéséből, és szép csöndesen odalopódzkodott
505 1,4 | odasompolygott a cella ajtajához és hallgatódzott, és nyilván
506 1,4 | ajtajához és hallgatódzott, és nyilván megismerte, hogy
507 1,4 | belül nőszemély vagyon, és már-már kísértésbe esett,
508 1,4 | utána más gondolatra tért; és visszatérvén cellájába,
509 1,4 | kimondhatatlan élvezettel és gyönyörűséggel foglalatoskodott
510 1,4 | keskeny ajtóhasadékhoz, és napnál világosabban látta,
511 1,4 | hogy az apátúr ottan áll és hallgatózik; azon nyomban
512 1,4 | találna valami kibúvót, és ekkor újabb huncutság ötlött
513 1,4 | mulatságát ama leánnyal és mondá:~- Én most kimegyek,
514 1,4 | mondá:~- Én most kimegyek, és megnézem, hogyan juthatnál
515 1,4 | csöndesen, mígnem visszatérek.~És kiment és kulccsal bezárta
516 1,4 | mígnem visszatérek.~És kiment és kulccsal bezárta az ajtót,
517 1,4 | az apátúr szobájába ment, és átadta neki a kulcsot, miként
518 1,4 | szeretnék kimenni az erdőre és elhozatni.~Az apátúr, hogy
519 1,4 | megörvendett eme véletlen eseten, és szívesen átvette a kulcsot,
520 1,4 | felnyissa-e annak celláját, és megismertesse velük az ő
521 1,4 | hogyan is történt a dolog. És meggondolván magában, hogy
522 1,4 | mindenekelőtt megnézi, ki ija-fija, és azután dönt; tehát vigyázatosan
523 1,4 | odament a cellához, kinyitotta és belépett, az ajtót pedig
524 1,4 | látta, igen megriadott, és oly igen rettegett a megszégyení
525 1,4 | látta, mely igen szépséges és friss, hirtelen éppen olyan
526 1,4 | mint amaz ifjú barát, és ekképpen dörmögött magában: „
527 1,4 | úgyis több kellemetlenségben és bosszúságban van részem,
528 1,4 | volna. Ez csinos leányzó, és itt van, olyképpen, hogy
529 1,4 | melyet az Úristen küldött.” És ekképpen okoskodván, egészen
530 1,4 | szép csöndesen vigasztalni és kérlelni, hogy szüntesse
531 1,4 | hogy szüntesse könnyeit: és egy szót a másba fűzvén,
532 1,4 | ki is karjaiba ölelte, és összevissza csókolta, majd
533 1,4 | befeküdt a barátnak ágyába: és tekintettel talán méltóságának
534 1,4 | méltóságának fölöttébb nagy súlyára és a leányzó zsenge fiatalságára,
535 1,4 | leányzót vonta maga kebelére, és jó darab ideig ekképpen
536 1,4 | cellájába, egészen megnyugodott, és tudta, hogy terve bizonyosan
537 1,4 | melyen által mindazt látta és hallotta, mit az apátúr
538 1,4 | pedig meglátta a barátot, és abban a hiszemben, hogy
539 1,4 | hogy keményen megpirongatja és börtönbe vetteti, hogy az
540 1,4 | hívatta tehát, keményen és szigorúan ráförmedt, és
541 1,4 | és szigorúan ráförmedt, és parancsot adott, hogy börtönbe
542 1,4 | venniök, miként a böjtöket és virrasztásokat; mostan azonban,
543 1,4 | Megbocsájtott hát neki, és lelkére kötötte, hogy egy
544 1,4 | kibocsátották a leányzót és utóbb bizonyára több ízben
545 1,5 | őrgrófjának felesége tyúklakomával és néhány találó~szóval lelohasztja
546 1,5 | keltett a hölgyek lelkében, és erről bizonyságot tett az
547 1,5 | azután egymásra kacsingattak, és alig tudván magukba fojtani
548 1,5 | Minekutána pedig véget ért, és az elbeszélőt néhány ingerkedő
549 1,5 | ki mellette ült a fűben, és parancsot adott neki, hogy
550 1,5 | a szót. Ez pedig bájosan és sugárzó arccal így kezdte:~-
551 1,5 | nagy erejök vagyon a szép és találó visszavágásoknak,
552 1,5 | egy nemes hölgy szavaival és cselekedeteivel, és hogyan
553 1,5 | szavaival és cselekedeteivel, és hogyan térítette el szándokától
554 1,5 | föld hátán az őrgrófhoz és feleségéhez fogható pár;
555 1,5 | minden asszonyánál szebb és derekabb volt. Eme szavak
556 1,5 | soha életében nem látta, és feltette magában, hogy amaz
557 1,5 | őrgróf nem volt otthon.~És amit gondolt, végre is hajtotta:
558 1,5 | társaságában útnak indult: és midőn már közel járt az
559 1,5 | várja őt ebéddel. Az okos és eszes asszony vidáman azt
560 1,5 | tisztesség nem érhetné őt, és hogy szívesen várja a királyt.
561 1,5 | holott férje nincs itthon: és feltevéséhén nem is tévedett,
562 1,5 | embereit, kik vele maradtak, és minden illendő intézkedést
563 1,5 | szerint: azonban a lakomát és a fogásokat ő egymaga kívánta
564 1,5 | minden tyúkot a környékről, és meghagyta szakácsainak,
565 1,5 | király, s nagy szívességgel és tisztességgel fogadta őt
566 1,5 | király meglátta, szebbnek és derekabbnak és kedvesebbnek
567 1,5 | szebbnek és derekabbnak és kedvesebbnek ítélte, mint
568 1,5 | szerint gondolta volna, és fölöttébb elálmélkodott
569 1,5 | fölöttébb elálmélkodott és igen magasztalta, és sóvárgása
570 1,5 | elálmélkodott és igen magasztalta, és sóvárgása annál nagyobb
571 1,5 | órája, s akkor a király és az őrgrófné egy asztalhoz
572 1,5 | szép sorjában számos fogást és pompás és drága borokat
573 1,5 | számos fogást és pompás és drága borokat szolgáltak
574 1,5 | tyúkhúsból volt valamennyi. És ámbátor a király jól tudta,
575 1,5 | mint csupán a tyúkokról, és mosolygós arccal feléje
576 1,5 | bátran feléje fordult hát, és ekképpen felelt:~- Nem,
577 1,5 | asszonyok, ha ugyan ruházatban és ékességben némiképpen különböznek
578 1,5 | rejtett értelmök e szavaknak; és mivel belátta, hogy az ilyen
579 1,5 | mivel félt visszavágásaitól, és reményevesztetten ette végig
580 1,6 | az őrgrófné derékségét, és ama talpraesett rendreutasítást,
581 1,6 | barátnak, bizonyos mulatságos és egyúttal dicséretes mondással.~ ~
582 1,6 | gyalázatos eretnekséget nyomozta, és ámbátor minden erejével
583 1,6 | hogy a keresztény hit szent és odaadó hívének tartsák,
584 1,6 | illetőnek nagy birtokai vannak, és duzzadt az erszénye, cum
585 1,6 | firenzei aranyak ütik markát; és csakugyan így is történt.
586 1,6 | Magához idéztette tehát és megkérdezte, vajon igaz-e
587 1,6 | ember igennel válaszolt, és elmondotta, hogyan történt.
588 1,6 | részeges kocsmatöltelék? És mostan alázatosan szólván
589 1,6 | lélek halhatatlanságát. És hamarosan oly igen ráijesztett,
590 1,6 | hasznos orvosság a papok és kiváltképpen a ferences
591 1,6 | kegyelemből keresztre változott; és mintha csak keresztesháborúba
592 1,6 | által maga mellett tartotta, és penitenciaképpen szabta
593 1,6 | Százszorosan kaptok vissza mindent, és bírni fogjátok az örök életet.
594 1,6 | megtartotta emlékezetében, és a kapott parancs szerint
595 1,6 | hallottam valamit, ami irántad és a többi barátok iránt fölöttébb
596 1,6 | nagy szánakozást ébresztett és ébreszt bennem, midőn meggondoltam,
597 1,6 | Kérdezte akkor az inkvizítor:~- És mi volt amaz ige, mely akkora
598 1,6 | küldötök ki, ami a tiétek és a kolostor szerzeteseié,
599 1,6 | levesosztogatására célzott; és ha nem lett volna már az
600 1,6 | mondása miatt, mellyel beléje és a többi semmirekellőbe belecsípett:
601 1,6 | semmirekellőbe belecsípett: és bosszúságában parancsolta
602 1,6 | cselekedje azt, amit akar és többé ne kerüljön a szeme
603 1,7 | NOVELLA~Bergamino, Primassóról és Clugny apátjáról mondott
604 1,7 | elbeszélése a Királynőt és mind a többieket kacagásra
605 1,7 | többieket kacagásra fakasztotta, és dicsérgették a keresztes
606 1,7 | azonban a kacagás elült, és valamennyien elcsendesedtek,
607 1,7 | valamibe, ami váratlanul és hirtelen felbukkan. A papok
608 1,7 | felbukkan. A papok bűnös és gyalázatos élete sok tekintetben
609 1,7 | beszélni róla, gúnyolni és feddeni mindenkit, ki erre
610 1,7 | az életmódra vágyakozik. És ezért, bár ama derék ember
611 1,7 | bőkezű férfiút, kit hirtelen és szokatlanul elfogott a fösvénység,
612 1,7 | egyike volt a legjelesebb és legdicsőbb uraknak, kiket
613 1,7 | elhatározta, hogy nevezetes és pompázatos ünnepséget rendez
614 1,7 | mi okból) mást gondolt, és azokat, kik már odajöttek,
615 1,7 | nevezetű - aki ékesszavú és visszavágni kész szónok
616 1,7 | vetette volna; de nem mondott és nem is üzent semmit e véleménye
617 1,7 | ezenfelül pedig a maga és lovai és szolgái költségei
618 1,7 | ezenfelül pedig a maga és lovai és szolgái költségei a fogadóban
619 1,7 | javallotta az elutazást. És minthogy három pompás és
620 1,7 | És minthogy három pompás és díszes öltözetet hozott
621 1,7 | továbbat is gazdájával; és már a harmadikat kezdte
622 1,7 | ott marad, míg abban tart, és csak azután ered útnak.
623 1,7 | pedig mindenkinél különb és ügyesebb verselő is, s eme
624 1,7 | dolgok oly nagy tisztességet és hírnevet szereztek neki,
625 1,7 | mindenütt ismerték, neve és híre szerint szinte senki
626 1,7 | után Istennek egyházában; és csodálatos és nagyszerű
627 1,7 | egyházában; és csodálatos és nagyszerű dolgokat hallott
628 1,7 | hogy nagy udvart tart, és hogy ételt-italt meg nem
629 1,7 | benne hatalmas férfiakat és urakat látnia, feltette
630 1,7 | emez apátúr bőkezűségét és megkérdezte: mennyire esik
631 1,7 | szerencsétlenségére eltéved, és olyan helyen lyukad ki,
632 1,7 | Kebelébe dugta hát a kenyereket és útnak eredt, és oly szerencsével
633 1,7 | kenyereket és útnak eredt, és oly szerencsével járt, hogy
634 1,7 | oda, hol az apátúr lakott. És belépvén, mindent végigjárt
635 1,7 | belépvén, mindent végigjárt és megtekintett, és látta a
636 1,7 | végigjárt és megtekintett, és látta a rengeteg megterített
637 1,7 | rengeteg megterített asztalt és a nagy sürgés-forgást a
638 1,7 | sürgés-forgást a konyhán és a sok mindenfélét, amit
639 1,7 | az ebédhez készítettek, és így szólott magában: csakugyan,
640 1,7 | nagyszerű, amint beszélik. És kevés ideig figyelmesen
641 1,7 | hogy a terembe lépjen, és mivel bejövet előrenézett,
642 1,7 | mivel bejövet előrenézett, és véletlenül az első ember,
643 1,7 | soha abban nem támadott, és így szólt magában: Nézze
644 1,7 | ember, kit etetek én itten! És visszafordulván, parancsolta,
645 1,7 | hogy csukják be az ajtót, és kérdezte azokat, kik a környezetében
646 1,7 | minekutána valamelyest várt, és látta, hogy az apát csak
647 1,7 | háromból, amit magával hozott, és falatozni kezdett. Kisvártatva
648 1,7 | fösvénység? Miféle gyalázatosság? És miért? Én már hosszú évek
649 1,7 | kereskedő-e avagy csaló, és megszámlálhatatlanul sok
650 1,7 | lelkem megvendégelni őt. És ekként szólván, tudni akarta,
651 1,7 | fáradozott, hogy megtisztelje. És ebéd után, miként a híres-neves
652 1,7 | megajándékozta pénzzel és paripával, és tetszésére
653 1,7 | megajándékozta pénzzel és paripával, és tetszésére hagyta, hogy
654 1,7 | ezzel mondani Bergamino, és mosolyogva így szólt hozzá:~-
655 1,7 | ínségedet, jelességedet és az én fösvénységemet, valamint
656 1,7 | hogy mit kívánsz tőlem: és valóban soha úgy, mint most
657 1,7 | magad megismertettél velem.~És parancsolta, hogy kifizessék
658 1,7 | öltözetével, ellátta pénzzel és paripával, s tetszésére
659 1,8 | ügyességének dicséretét és tudta, hogy most neki kell
660 1,8 | kereskedőt fösvénysége miatt; és ámbár a vége ennek is olyan,
661 1,8 | mindenki) rengeteg földbirtok és vagyon ura lévén, sokkal-sokkal
662 1,8 | tájt Itáliában ismertek, és valamint gazdagságban minden
663 1,8 | felülmúlt, akként fösvénységben és garasoskodásban a világ
664 1,8 | világ minden más fösvény és garasos emberét jócskán
665 1,8 | dolgokban is, éppúgy az evésben és ivásban, gyalázatosan szűkmarkú
666 1,8 | ment Grimaldi vezetékneve, és már mindenki csak így nevezte:
667 1,8 | érkezett egy jó erkölcsű és ékes szavú udvari mulattató,
668 1,8 | az afféle emberek romlott és gyalázatos erkölcseinek
669 1,8 | arra, hogy nemes embereknek és uraknak nevezzék és tartsák
670 1,8 | embereknek és uraknak nevezzék és tartsák őket, inkább a szamár
671 1,8 | leghitványabb emberek szennyében és aljasságában növekedtek,
672 1,8 | házasságokat, rokonságokat és barátságokat, avagy hogy
673 1,8 | barátságokat, avagy hogy kedves és tréfás mondásokkal felüdítsék
674 1,8 | megfáradott emberek lelkét, és felvidámítsák az udvarokat,
675 1,8 | felvidámítsák az udvarokat, és kemény, atyai feddésekkel
676 1,8 | ostorozzák a gonoszok bűneit, és mindezt ugyan csekély jutalomért;
677 1,8 | konkolyt hintenek, gyalázatos és becstelen dolgokat mondanak,
678 1,8 | szeme láttára cselekszik, és egymásnak gonoszságokat,
679 1,8 | gonoszságokat, szégyelletes és förtelmes dolgokat vetnek
680 1,8 | hízelkedésekkel hitvány és becstelen dolgokra csábítják;
681 1,8 | jutalmakkal a mai nyomorult és elfajzott urak: nagy szégyene
682 1,8 | elfajzott urak: nagy szégyene és gyalázata bizony ez a mai
683 1,8 | nemes embere megbecsülte és szívesen látta. Midőn tehát
684 1,8 | napot eme városban töltött, és sok mindenfélét hallott
685 1,8 | Ermino úr fösvénységéről és garasoskodásáról, látni
686 1,8 | eléggé barátságos szavakkal és vidám arccal fogadta, és
687 1,8 | és vidám arccal fogadta, és különb-különbféle dolgokról
688 1,8 | dolgokról elbeszélgetett vele, és beszélgetés közben a társaságában
689 1,8 | már annyi mindent láttál és hallottál, tudnál-e valami
690 1,8 | amilyen mindeddig volt, és így szólott:~- Guiglielmo
691 1,8 | sohasem láttam s nem ismertem.~És Guiglielmo mondásának oly
692 1,8 | lett a világ legbőkezűbb és legelőzékenyebb embere,
693 1,8 | legelőzékenyebb embere, és senki azok közül, kik amaz
694 1,8 | hasonlóan az idegeneket és polgártársait.~
695 1,9 | hogy amit minden feddés és sok büntetés sem tudott
696 1,9 | volna, mivel a király gyenge és gyáva ember, és nemcsak
697 1,9 | király gyenge és gyáva ember, és nemcsak nem torolja meg
698 1,9 | megcsúfolja gyávaságáért; és zokogva eléje járult, s
699 1,9 | király, ki mindaddig pipogya és renyhe ember volt, mintha
700 1,10| ékesítik az égboltozatot, és tavasszal virágok ékesítik
701 1,10| a dicséretes erkölcsöket és a kellemes beszélgetéseket.
702 1,10| mivel e mondások rövidek és csattanósok, sokkalta inkább
703 1,10| férfiakhoz, mivel a sok és hosszadalmas beszéd, ha
704 1,10| közös szégyenünk ez nekünk és e világon minden nőnek.
705 1,10| ékességére fordították; és minél tulitarkább és minél
706 1,10| fordították; és minél tulitarkább és minél sallangosabb és minél
707 1,10| tulitarkább és minél sallangosabb és minél piperésebb ruhákat
708 1,10| különbnek kell tartani, és nagyobb tiszteletre tarthat
709 1,10| sallangos nők vagy szótlanul és érzéketlenül állnak, mint
710 1,10| lett volna hallgatniok; és elhitetik magokkal, hogy
711 1,10| körében nem tudnak beszélni; és ügyefogyottságokat szemérmetességnek
712 1,10| is ügyelni kell az időre és a helyre, és arra, hogy
713 1,10| kell az időre és a helyre, és arra, hogy kivel beszél
714 1,10| fölöttébb nagy tudományú és úgyszólván világszerte jeles
715 1,10| asszonynak elragadó, finom arcát. És ezért innen kezdve hol gyalogszerrel,
716 1,10| hogy mindig arra jár-kel; és hogy együtt voltak, többször
717 1,10| bohó lelkeiben ver fészket és vesz szállást, másutt pedig
718 1,10| egyetemben ott ült háza előtt, és messziről maguk felé közeledni
719 1,10| hogy üdvözölni fogják őt, és tisztelettel fogadják, és
720 1,10| és tisztelettel fogadják, és annak utána megcsipkedik
721 1,10| megcsipkedik szerelméért; és csakugyan ekként cselekedtek.
722 1,10| helyükből, meghívták őt, és bevezették egy hűvös udvarba,
723 1,10| udvarba, hová pompás borokat és csemegéket hozattak; végezetül
724 1,10| végezetül pedig édeskés és tetszetős szavakkal megkérdezték,
725 1,10| tudja, mily sok csinos nemes és szemrevaló ifjú legyeskedik
726 1,10| csipkedik, derűs arcot vágott, és így felelt:~- Madonna, hogy
727 1,10| mivelhogy megérdemled. És ámbár a vénemberekben a
728 1,10| veszett ki belőlük a jóakarat és annak megismerése, mi szerelemre
729 1,10| amint a hölgyek édes babot és hagymát esznek; és ámbár
730 1,10| babot és hagymát esznek; és ámbár a hagymán ugyan nincs
731 1,10| mégis a legkevésbé utálatos és a szájnak legkellemesebb
732 1,10| benneteket, a fejét fogjátok meg, és a leveleit eszitek, amelyek
733 1,10| némiképp elszégyellte magát és szólott: - Mester, alaposan
734 1,10| szólott: - Mester, alaposan és udvariasan ránk pirítottál
735 1,10| kedves nekem, ily bölcs és derék ember szerelme: és
736 1,10| és derék ember szerelme: és ezért, hahogy tisztességem
737 1,10| köszönetet mondott a hölgynek, és nagy szívességgel elbúcsúzván
738 1,10| nap már nyugovóra hajolt, és jobban csillapodott a hőség,
739 1,10| hőség, midőn az ifjú hölgyek és a három ifjú befejezték
740 1,10| mulatozásunk irányában intézze, és ámbátor nyilvánvaló, hogy
741 1,10| királynő gyanánt birodalmunkat.~És ekként szólván felemelkedett
742 1,10| levette babérkoszorúját, és tisztelettel Filoména fejére
743 1,10| Filoména fejére illesztette; és elsőnek ő maga, utána pedig
744 1,10| pedig mind a többi hölgyek és ifjak hasonlatosképpen
745 1,10| Királynőjüknek üdvözölték, és készségesen hatalma alá
746 1,10| hogy Királynőül koronázták, és emlékezetébe idézte ama
747 1,10| lássék, megemberelte magát, és mindenekelőtt mindenkit
748 1,10| kit Pampinea kinevezett, és rendelkezett a másnapi teendők
749 1,10| rendelkezett a másnapi teendők és a holnapi lakoma dolgában
750 1,10| mit tartanék én helyesnek, és ennek következtében kedvetek
751 1,10| magatartását dicséretesnek és egyúttal kedvesnek ismertem
752 1,10| kedvesnek ismertem meg, és éppen ezért, mindaddig,
753 1,10| vacsorázunk, azután dalokkal és egyéb mulatságokkal szórako
754 1,10| ki-ki ahogyan kedve tartja, és miként ma tettük, ugyanúgy
755 1,10| szerint csoda nagy gyönyörűség és egyúttal hasznos okulás
756 1,10| tárgyakról mondjunk novellákat, és ezt jó eleve tudomásotokra
757 1,10| különb-különb változásai vezérelik, és vezérelni fogják, míg a
758 1,10| javallották ím ez rendelkezést, és fogadták annak megtartását.
759 1,10| hogy fölöttébb tetszetős és dicséretes ama rendelkezés,
760 1,10| kegyelemképpen egy kiváltságot kérek, és szeretném, ha abban mindaddig
761 1,10| Királynő, aki mulatságos és kellemes embernek ismerte
762 1,10| kellemes embernek ismerte őt, és nyilván kitalálta, hogy
763 1,10| neki ím ez kiváltságot.~És felkelvén, lassú léptekkel
764 1,10| folydogált lefelé kősziklák és zöldfüvek között a völgybe,
765 1,10| árnyékoltak. Ottan mezítláb és meztelen karokkal pacskoltak
766 1,10| karokkal pacskoltak a vízben, és különb-különbféle módokon
767 1,10| módokon mulatták magukat. És midőn elközelgett a vacsora
768 1,10| visszatértek a palotába, és jó hangulatban megvacsoráztak.
769 1,10| előhozatta a hangszereket, és parancsolta, hogy menjenek
770 1,10| parancsolta, hogy menjenek táncba, és Lauretta vezesse a táncot,
771 1,10| azon nyomban táncba kezdett és vezette azt, Emilia pedig
772 1,10| boldogságot, mely betölti lelkem,~És már sem új eset, sem régi
773 1,10| Oly édes örömet fakaszt és ápol,~Mely testet-lelket
774 1,10| hevesebben égek;~Betölti lelkem, és átjárja testem,~Mint valami
775 1,10| első napnak végét vessék; és meggyújtatta a fáklyákat,
776 1,10| parancsa szerint cselekedett, és szobájába vonult.~ ~Végződik
777 2 | mindenütt új nappalt fakasztott, és a madárkák édes dalokat
778 2 | füleinek, midőn mind a hölgyek és a három ifjak fölserkentek,
779 2 | szép koszorúkat fontak, és messzire elkószáltak. S
780 2 | cselekedtek a mai napon is: és minekutána a hűvösben ettek,
781 2 | kimentek a friss rétre, és körülötte letelepedtek.
782 2 | letelepedtek. A Királynő, ki formás és szépséges-bájos arcú leányzó
783 2,1 | megverik, azután elfogják, ~és ámbátor már-már ama vesedelembe
784 2,1 | fejére vonta a csúfságot, és gyakran maga itta meg a
785 2,1 | a Királynő parancsának, és egy novellával megkezdjem
786 2,1 | kinek-kinek, aki kívánta, és eme foglalkozásában fölöttébb
787 2,1 | foglalkozásában fölöttébb szent életű és derék embernek tartotta
788 2,1 | szentnek mondotta mindenki, és miután a városnak egész
789 2,1 | odavezettek hozzá sántákat és bénákat és vakokat és más
790 2,1 | hozzá sántákat és bénákat és vakokat és más mindennemű
791 2,1 | sántákat és bénákat és vakokat és más mindennemű nyomorúságban
792 2,1 | udvaraiban forgolódtak, és a nézőket azzal szórakoztatták,
793 2,1 | hogy eltorzították magukat, és mindenféle mókákkal majmolták
794 2,1 | piac teli vagyon németekkel és más fegyveres népséggel,
795 2,1 | magamat, te pedig egyfelől és Stecchi másfelől, mintha
796 2,1 | láttunkra ne adna helyet, és ne engedne előre.~Marchesének
797 2,1 | engedne előre.~Marchesének és Stecchinek tetszett ez a
798 2,1 | Stecchinek tetszett ez a terv, és késedelem nélkül távoztak
799 2,1 | kifacsarta kezeit, ujjait és karjait és lábszárait és
800 2,1 | kezeit, ujjait és karjait és lábszárait és ezenfelül
801 2,1 | és karjait és lábszárait és ezenfelül száját és szemeit
802 2,1 | lábszárait és ezenfelül száját és szemeit és egész ábrázatát,
803 2,1 | ezenfelül száját és szemeit és egész ábrázatát, hogy szörnyű
804 2,1 | tönkrement nyomorék ember. És ilyen állapotban Marchese
805 2,1 | ilyen állapotban Marchese és Stecchi közrefogta, s megindult
806 2,1 | vele a székesegyház felé, és szemlátomást nagy szánalmasan,
807 2,1 | szánalmasan, alázatosan és Isten szerelmére könyörögtek
808 2,1 | könnyűszerrel meg is nyerték, és miközben mindenek szeme
809 2,1 | mindenek szeme rajtuk függött, és mindenki azt kiabálta: „
810 2,1 | Szent Arrigo teste feküdt, és néhány mellette álldogáló
811 2,1 | nyomban felkapta Martellinót, és ráfektette a holttestre,
812 2,1 | a kezét, aztán a karját és így sorjában valamennyi
813 2,1 | nyomban elkacagta magát és felkiáltott:~- Átkozott
814 2,1 | nekik: előrefurakodtak, és elkezdtek kiabálni:~- Ez
815 2,1 | aki megcsúfolta Istent és a szenteket, holott nem
816 2,1 | gúnyt űzzön a mi szentünkből és belőlünk.~És ekképpen szólván,
817 2,1 | szentünkből és belőlünk.~És ekképpen szólván, megragadták
818 2,1 | ekképpen szólván, megragadták és lehúzták onnan, ahol volt,
819 2,1 | volt, megcibálták haját, és ronggyá tépték ruháit, és
820 2,1 | és ronggyá tépték ruháit, és kezdték öklözni és rugdosni;
821 2,1 | ruháit, és kezdték öklözni és rugdosni; ebből pedig mindenki
822 2,1 | Az Isten szerelméért!” és tőle telhetőleg védekezett,
823 2,1 | sűrűbben rohantak rá. Stecchi és Marchese ennek láttára észbe
824 2,1 | odarohant a polgármesterhez és mondá:~- Az Isten szerelmére,
825 2,1 | Martellinót agyabugyálták, és nagy üggyel-bajjal átverekedte
826 2,1 | szerencsétlent félholtan és agyontaposottan kimentette
827 2,1 | kimentette azoknak kezéből, és elvitte a palotába; sokan
828 2,1 | félrevonta a vádlottat, és kihallgatásához fogott.
829 2,1 | vádol, mondja meg, mikor és hol loptam el erszényét,
830 2,1 | megmondom neked, mit követtem el és mit nem.~Mondá erre a bíró:~-
831 2,1 | erre a bíró:~- Jól vagyon.~És előszólított néhány embert,
832 2,1 | ideje, hogy itt vagyok, és alighogy megérkeztem, szerencsétlenségemre
833 2,1 | idegeneket számon tartja, és az ő lajstroma s ezenfelül
834 2,1 | követelése miatt kínpadra és hóhér kezére.~Miközben a
835 2,1 | ilyeténképpen állottak, Marchese és Stecchi, kik hallották,
836 2,1 | Martellinót maga elébe vezettesse. És így is történt. Azok pedig,
837 2,1 | bíró előtt, nagy kábultan és szörnyű rémületben, mivelhogy
838 2,1 | hogy mindenáron felkötteti, és semmiképpen nem akarta kiadni
839 2,1 | a fejedelem elé került, és mindent rendre elmondott
840 2,1 | hahotázott a furcsa eseten, és megajándékozta ruhával az
841 2,1 | reményükön felül, épségben és egészségben megtértek otthonukba.~
842 2,2 | Castel Guiglielmóba érkezik, ~és szállást nyer valamely özvegyasszonynál,
843 2,2 | kára megtérül, ~épségben és egészségben megtér otthonába~
844 2,2 | novellát, melyben jámborság és balsors és szerelem keveredik,
845 2,2 | melyben jámborság és balsors és szerelem keveredik, s melyet
846 2,2 | szolgál meghallgatnotok nektek és különösképpen azoknak,
847 2,2 | minekutána ügyeit elvégezte, és hazafelé ment, történt,
848 2,2 | de valójában útonállók és elvetemedett hitvány gonosztevők
849 2,2 | pedig csatlakozott hozzájok, és beszédbe elegyedett velök.
850 2,2 | kínálkozó alkalommal kirabolják; és ezért, nehogy valamiképpen
851 2,2 | valamiképpen gyanút fogjon, derék és tisztességes emberek módjára
852 2,2 | módjára mindvégig tisztes és illendő beszélgetést folytattak
853 2,2 | tőlök telhetőleg szíves és barátságos indulatot mutattak
854 2,2 | így szólott Rinaldóhoz:~- És te, nemes uram, mely imádságokat
855 2,2 | én eme dolgokban anyagias és faragatlan ember vagyok,
856 2,2 | faragatlan ember vagyok, és kevés imádságot tudok, mert
857 2,2 | régimódi életet folytatok, és nálam két soldo ma is huszonnégy
858 2,2 | elmondani egy Miatyánkot és egy Üdvözlégymáriát Szent
859 2,2 | Szent Julianus atyjának és anyjának lelkéért, annak
860 2,2 | annak utána pedig kérem őt és Istent, hogy a következő
861 2,2 | adjanak jó szállást nekem. És már számtalanszor megesett
862 2,2 | éjszakára jó helyre kerültem, és jó szállást nyertem, miért
863 2,2 | kihez imádkozni szoktam; és úgy érzem, hogy nem utazhatom
864 2,2 | utazhatom szerencsésen nappal, és nem érkezhetem meg szerencsésen
865 2,2 | Magam is sokat jártam úton, és soha nem mondtam el amaz
866 2,2 | rossz szállásom lett volna; és ma estére bizonyára megláthatod
867 2,2 | különb-különbféle dolgokról, és haladtak útjokban, és várták
868 2,2 | dolgokról, és haladtak útjokban, és várták az alkalmas helyet
869 2,2 | várták az alkalmas helyet és időt, hogy gonosz tervüket
870 2,2 | gazfickó, látván a magányos és elhagyatott helyet és az
871 2,2 | magányos és elhagyatott helyet és az előrehaladott időt, megtámadta
872 2,2 | előrehaladott időt, megtámadta őt, és kirabolta, és gyalogosan
873 2,2 | megtámadta őt, és kirabolta, és gyalogosan egy szál ingben
874 2,2 | odaszóltak neki:~- Menj és majd meglátod, vajon a mai
875 2,2 | mienk jót fog adni nekünk.~És átkelvén a folyón, továbbálltak.
876 2,2 | farkasordító hideg volt, és szakadatlanul sűrűn hullott
877 2,2 | éri az éjszaka, remegve és fogvacogva kezdett szétnézni,
878 2,2 | háború dúlt ama vidéken, és mindent felperzseltek),
879 2,2 | Ennek okáért fájdalmában és vigasztalan állapotában
880 2,2 | legalább a hó el ne temesse; és véletlenül megpillantott
881 2,2 | annak az eresze alá megy, és ott marad, mígnem megvirrad;
882 2,2 | marad, mígnem megvirrad; és mikor odament, az eresz
883 2,2 | nagy titokban pompás fürdőt és fejedelmi vacsorát készíttetett
884 2,2 | már minden készen volt, és már csupán az őrgróf érkezését
885 2,2 | készíttetett, aztán megvacsorázik és nyugovóra tér; azért tehát
886 2,2 | szólította szolgálóleányát, és mondá neki:~- Menj csak
887 2,2 | mondá neki:~- Menj csak fel és nézz ki a falon, ki van
888 2,2 | küszöbénél, ki ija-fija, és mit csinál ottan.~A szolgálóleány
889 2,2 | A szolgálóleány felment, és mivel az éjszaka világos
890 2,2 | volt, látta Rinaldót ingben és mezítláb ottan üldögélni,
891 2,2 | mint fentebb mondatott, és szörnyen reszketni: megkérdezte
892 2,2 | megkérdezte hát, kicsoda. És Rinaldo, ki oly igen vacogott,
893 2,2 | visszament asszonyához, és mindent elmondott neki.
894 2,2 | rajta. Szólott tehát:~- Menj és halkan nyisd ki; itt a vacsora,
895 2,2 | nyisd ki; itt a vacsora, és nincs ki megegye, és hely
896 2,2 | vacsora, és nincs ki megegye, és hely is van bőven, hogy
897 2,2 | emberséges jóságáért, ment és kinyitotta az ajtót, s Rinaldót
898 2,2 | hanem szívesen megtette, és miután a meleg egészen felüdítette,
899 2,2 | kezdett hálát adni Istennek és Szent Julianusnak, hogy
900 2,2 | szobájában, maga is odament és megkérdezte, mi van a jövevénnyel.
901 2,2 | tehát - mondá a hölgy -, és hívjad és mondd meg neki,
902 2,2 | mondá a hölgy -, és hívjad és mondd meg neki, hogy jöjjön
903 2,2 | hogy jöjjön ide a tűz mellé és vacsorázzék, mivelhogy bizonyosan
904 2,2 | Rinaldo belépett a szobába, és meglátta a hölgyet, ki igen
905 2,2 | tisztelettel köszöntötte, és kifejezte előtte legforróbb
906 2,2 | jóságáért. A hölgy, mikor látta és hallotta, úgy vette észre,
907 2,2 | mellé ültette a tűzhöz, és megkérdezte, miféle kaland
908 2,2 | adott, amit most mondott; és a hölgy is elmondott neki
909 2,2 | mit a szolgájáról tudott, és hogy reggelre kelvén hogyan
910 2,2 | együtt megmosta kezeit, és vacsorához ült. Szép szál
911 2,2 | szál ember volt, csinos és szemrevaló, viselkedése
912 2,2 | viselkedése pedig szeretetre méltó és kedves, azonfelül java férfikorában
913 2,2 | után rávetette a szemét, és fölöttébb megtetszett neki,
914 2,2 | vágy, hogy megöleljelek és megcsókoljalak; és ha nem
915 2,2 | megöleljelek és megcsókoljalak; és ha nem tartottam volna attól,
916 2,2 | Rinaldo e szavak hallatára és az asszony csillogó szemei
917 2,2 | tárta karjait, hozzálépett, és így szólott:~- Madonna,
918 2,2 | tölteni; annak okáért ölelj és csókolj engem kedved szerint,
919 2,2 | gyönyörűséggel foglak ölelni és csókolni téged.~Erre aztán
920 2,2 | karjaiba vetette magát, és epedőn magához szorítván
921 2,2 | ezerszer összevissza csókolta, és ugyanannyi csókot kapott
922 2,2 | annak utána pedig fölkeltek és visszavonultak a szobába,
923 2,2 | visszavonultak a szobába, és azon nyomban lefeküdvén,
924 2,2 | felvirradt volna, tökéletesen és számtalanszor csillapították
925 2,2 | hogy bejusson a városba, és megtalálja legényét, kibocsátotta
926 2,2 | kinyitották, bement a várba, és megkereste legényét; akkor
927 2,2 | visszakapta lovát, ruháit és pénzét, s nem veszett oda
928 2,2 | tehát hálát adott Istennek és Szent Julianusnak, lóra
929 2,2 | Julianusnak, lóra szállt és épségben és egészségben
930 2,2 | lóra szállt és épségben és egészségben megtért otthonába;
931 2,3 | Rinaldo d’Asti történetét, és magasztalták jámborságát,
932 2,3 | magasztalták jámborságát, és hálát adtak Istennek és
933 2,3 | és hálát adtak Istennek és Szent Julianusnak, hogy
934 2,3 | sora; magába mélyedt tehát és elkezdett gondolkodni azon,
935 2,3 | parancsa elhangzott, bátran és vidáman ekképpen kezdett
936 2,3 | helyesen vizsgálja dolgait; és ezen senkinek sem szabad
937 2,3 | törvényét nem ismerjük. És ámbátor ez minden dolgokban
938 2,3 | nap nyilván megmutatkozik és ezenfelül néhány előbb mondott
939 2,3 | az Agolantiak folytattak és folytatnak ma is. Azonban
940 2,3 | Agolante nevezetű, daliás és kedves ifjak, bár a legidősebbik
941 2,3 | meghalálozott, s minden ingó és ingatlan vagyonát fiaira
942 2,3 | mikor látták, mekkora vagyon és birtok maradt reájuk, nem
943 2,3 | csak a maguk élvezeteivel, és féktelenül és korlátlanul
944 2,3 | élvezeteivel, és féktelenül és korlátlanul kezdtek tékozolni.
945 2,3 | sok pompás lovat, kutyákat és vadászsólymokat, szakadatlanul
946 2,3 | szakadatlanul folyt a dáridó és a vendégeskedés, és nem
947 2,3 | dáridó és a vendégeskedés, és nem csupán olyan dolgokat
948 2,3 | jövedelmeikből, kezdték eladogatni és elzálogosítani birtokaikat.
949 2,3 | adták el, holnap a másikat és szinte csak akkor kaptak
950 2,3 | mikor már semmijök sem volt, és a szegénység felnyitotta
951 2,3 | becstelenségben élnek ők maguk és hogy mekkora volt annak
952 2,3 | eszeveszett tékozlások miatt, és tőle telhetőleg biztatta
953 2,3 | keveset, amijök még megmaradt, és költözzenek el innét. És
954 2,3 | és költözzenek el innét. És ekképpen cselekedtek. És
955 2,3 | És ekképpen cselekedtek. És nem jelentették be senkinek,
956 2,3 | hanem eltávoztak Firenzéből, és meg sem álltak Angolországig;
957 2,3 | birtokot is vásároltak hozzá és megházasodtak; Angolországban
958 2,3 | családos emberek voltak; és már minden kereskedőnél
959 2,3 | kölcsönözgetett kastélyaikra és egyéb jövedelmeikre, amiből
960 2,3 | busás hasznot söpört be.~És miközben a három testvér
961 2,3 | háború tört ki a király és egyik fia között, melynek
962 2,3 | kicsúsztak Alessandro kezéből, és semmi más jövedelme sem
963 2,3 | reményben, hogy az atya és a fiú között egyik napról
964 2,3 | mégiscsak helyreáll a békesség, és ennek következtében mindenét
965 2,3 | korlátozták roppant kiadásaikat, és napról napra jobban eladósodtak.
966 2,3 | börtönbe vetették őket, és feleségeik és kicsiny gyermekeik
967 2,3 | vetették őket, és feleségeik és kicsiny gyermekeik vidékre
968 2,3 | onnan rengeteg szerzetes és nagy cselédség kíséretében
969 2,3 | cselédséggel ott előttük lovagolnak és hová mennek.~Felelte erre
970 2,3 | ifjú korát, s mentse fel őt és erősítse meg méltóságában:
971 2,3 | Alessandrót, ki sugár termetű és csinos arcú ifjú volt, és
972 2,3 | és csinos arcú ifjú volt, és erkölcsben, kedvességben
973 2,3 | erkölcsben, kedvességben és illedelmes viselkedésben
974 2,3 | életében még senki más, és magához szólította, és barátságos
975 2,3 | és magához szólította, és barátságos beszélgetésbe
976 2,3 | beszélgetésbe elegyedett vele, és megkérdezte, kicsoda, honnét
977 2,3 | megkérdezte, kicsoda, honnét jön és hová megyen. Erre Alessandro
978 2,3 | őszintén feltárta helyzetét, és megfelelt az apátúr kívánságának,
979 2,3 | az apátúr kívánságának, és felajánlotta magát minden
980 2,3 | Az apátúrban, választékos és illedelmes beszédének hallatára,
981 2,3 | egyre jobban megkedvelte; és már szíve mélyéig megindította
982 2,3 | szerencsétlensége s melegen biztatgatta, és azt mondta neki, hogy csak
983 2,3 | letaszította s még magasabbra; és megkérte, hogy mivel úgyis
984 2,3 | mondott neki a vigasztalásért, és azt felelte, hogy készséggel
985 2,3 | az apátúr továbbhaladt, és szívében ismeretlen érzelmek
986 2,3 | kivel jó ismeretségben volt, és a ház legnyugodalmasabb
987 2,3 | adatott szobát az apátnak; és mintha máris udvarmestere
988 2,3 | előrehaladt az éjszaka, és minden ember nyugovóra tért,
989 2,3 | gabonászsák; odavezethetlek, és megágyazhatok rajtuk, s
990 2,3 | hiszen tudod, milyen kicsiny és oly szűk, hogy már egyik
991 2,3 | fogadós:~- Márpedig így van, és ha akarsz, itt pompásan
992 2,3 | függönyök össze vannak húzva; és szép csendesen beteszek
993 2,3 | megzavarná, beleegyezett, és amilyen halkan csak tudott,
994 2,3 | meghallotta Alessandro és a fogadós beszédét, és azt
995 2,3 | Alessandro és a fogadós beszédét, és azt is ugyancsak észrevette,
996 2,3 | szólította Alessandrót, és azt mondta, hogy jöjjön,
997 2,3 | fölöttébb elcsodálkozott, és igen aggódott, hogy talán
998 2,3 | fajtalan gerjedelem vett erőt, és azért fogdossa őt ilyeténképpen.
999 2,3 | észrevette ezt az aggodalmat és elmosolyodott, és azon nyomban
1000 2,3 | aggodalmat és elmosolyodott, és azon nyomban ledobta magáról
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7302 |