Nap,  Novella

3001  4,1 |                    szerencse titkos utat lelt és mutatott számomra, melyen
3002  4,1 |                      ki mind a többiek közül, és gondos óvatossággal juttattam
3003  4,1 |                    maga, mind a magam hűséges és okos kitartása révén hosszú
3004  4,1 |                   mind egyformának születtünk és születünk; és azokat, kik
3005  4,1 |                      születtünk és születünk; és azokat, kik eme virtust
3006  4,1 |                      nagyobb mértékben bírták és használták, később nemeseknek
3007  4,1 |                    közrendű emberek maradtak. És ámbár eme törvényt később
3008  4,1 |                     törölte ki a természetből és nemesebb erkölcsökből; ennek
3009  4,1 |                   valamennyi nemes emberedet, és vizsgáld meg jeles­ségöket
3010  4,1 |                    vizsgáld meg jeles­ségöket és erkölcseiket és viselkedésöket,
3011  4,1 |                       ségöket és erkölcseiket és viselkedésöket, és másfelől
3012  4,1 |               erkölcseiket és viselkedésöket, és másfelől vedd szemügyre
3013  4,1 |                vallanod, hogy ő a legnemesebb és többi nemeseid mind csupa
3014  4,1 |                  emberek. Guiscardo jelessége és nemessége felől nem kell
3015  4,1 |                magamat, csupán a te szavaidra és tulajdon szememre. Vajon
3016  4,1 |                       férfiút dicséret illet? És bizony nem méltatlanul;
3017  4,1 |                       te szavaiddal tehettél; és ha ebben valamiképpen talán
3018  4,1 |                   közül, kik a földet túrják, és a barmokat őrzik, egykor
3019  4,1 |                      behozatott valamely szép és nagy aranyserleget, abba
3020  4,1 |             szolgájával elküldötte leányának, és meghagyta neki, hogy mikor
3021  4,1 |                   szándokáról, mérges füveket és gyökereket hozatott, s minekutána
3022  4,1 |                    távozott tőle, felforralta és vízben párolta azokat, hogy
3023  4,1 |                    arccal átvette a serleget, és leemelte födelét; mikor
3024  4,1 |                      pedig meglátta a szívet, és megértette az üzenetet,
3025  4,1 |                     szorosan tartott kezében, és a szívre függesztvén szemét,
3026  4,1 |                 hagytad e világ nyomorúságait és fáradalmait, és épp ellenségedtől
3027  4,1 |                 nyomorúságait és fáradalmait, és épp ellenségedtől nyerted
3028  4,1 |                 magamban, hogy száraz szemmel és rettenthetetlen arccal megyek
3029  4,1 |                      arccal megyek a halálba; és minekutána elsirattalak,
3030  4,1 |                     oly hűségesen megőriztél. És mely kísérettel indulhatnék
3031  4,1 |                      még mindig itt van benn, és szemléli mi kettőnk gyönyörűségeinek
3032  4,1 |                   mely oly forrón szereti őt.~És ekképpen szólván, asszonyos
3033  4,1 |                       a serleg fölébe hajolt, és sírva fakadt, s mintha csak
3034  4,1 |                        felszárogatta könnyeit és szólott:~- Ó, forrón szeretett
3035  4,1 |                   bőséges könnyeiben fürdött; és félelem nélkül ajkához illesztvén
3036  4,1 |              serleggel kezében ágyára feküdt, és amennyire csak bírta, tisztes
3037  4,1 |                 helyzetbe illesztette testét, és szívéhez szorította halott
3038  4,1 |                     halott kedvesének szívét, és némán várta a halált. Udvari
3039  4,1 |                      pedig eme dolgok láttára és hallatára, bár nem tudták,
3040  4,1 |                     midőn az lefeküdt ágyára; és holott már minden későn
3041  4,1 |                   kívántál annyira, mint ezt, és ne add nékem őket, mivel
3042  4,1 |                   volt ínyedre, hogy csendben és titokban élhessek Guiscardóval,
3043  4,1 |                      szorította a holt szívet és szólott:~- Isten véletek,
3044  4,1 |                   Isten véletek, én elmegyek.~És szeme immár megtört, öntudatát
3045  4,1 |                   gyászos véget ért Guiscardo és Ghismonda szerelme, miként
3046  4,1 |                  pedig nagy keserves sírással és kegyetlensége miatt késő
3047  4,2 |                 szerzetes testvérei megfogják és börtönbe vetik~A novella,
3048  4,2 |                     megnevetteti a többieket, és ekképpen fogott szóba:~-
3049  4,2 |                       bebizonyítanom, mekkora és minémű a barátok képmutatása,
3050  4,2 |                       képmutatása, kik hosszú és bő leber­nyegökben s mesterségesen
3051  4,2 |                    elsápasztott ábrázatjokkal és hangjokkal, mely szelíd
3052  4,2 |                       hangjokkal, mely szelíd és alázatos, hahogy a másét
3053  4,2 |                       másét kéri, de pökhendi és pimasz, hahogy másokban
3054  4,2 |                  viselkednek, mint annak urai és birtokosai, s ha ki meghal,
3055  4,2 |                      mesélni, hogy kacagással és mulatsággal némiképpen felvidámítsam
3056  4,2 |               városában valamely gonosz életű és romlott ember, bizonyos
3057  4,2 |                     minden szennye összefoly, és úgy gondolta, hogy ottan
3058  4,2 |                  máshol még nem koptatott el.~És mintha csak lelkiismeret
3059  4,2 |                   buzgó kereszténnyé vedlett, és beállott ferences barátnak,
3060  4,2 |                   beállott ferences barátnak, és felvette az Alberto da Imola
3061  4,2 |                       da Imola testvér nevet; és eme ruházatában látszatra
3062  4,2 |                    szigorú életet folytatott, és igen magasztalta a penitenciát,
3063  4,2 |            penitenciát, az önmegtartóztatást, és soha húst nem evett, bort
3064  4,2 |                       oltárnál misét mondott, és sokan látták, zokogott Üdvözítőnk
3065  4,2 |                     sírás, mikor csak akarta. És prédikációival és könnyeivel
3066  4,2 |                     akarta. És prédikációival és könnyeivel hamar idő múltán
3067  4,2 |                     volt a hites végrehajtója és letéteményese, sok emberek
3068  4,2 |                 pénzének őrizője, s a férfiak és nők java részének gyóntatója
3069  4,2 |                      java részének gyóntatója és tanácsadója; és ebbéli viselkedésével
3070  4,2 |                    gyóntatója és tanácsadója; és ebbéli viselkedésével farkasból
3071  4,2 |                  farkasból pásztorrá vedlett, és szentségének híre még az
3072  4,2 |                      pedig, hogy amaz együgyű és ostoba menyecske, kinek
3073  4,2 |                       még a Paradicsomban is?~És ezenfelül annyit összekarattyolt
3074  4,2 |                  ezúttal feddeni kezdette őt, és sok egyéb léhaságán kívül
3075  4,2 |                      az asszony leszamarazta, és azt mondta neki, hogy nem
3076  4,2 |                     együtt útjára bocsátotta. És kevés napok múltán valamely
3077  4,2 |                  térdre vetette magát előtte, és szólott ekképpen:~- Madonna,
3078  4,2 |                     Tökkelütött asszonyság:~- És hát ki fenyített meg ily
3079  4,2 |                     legelső utad hozzá viszen és megnyered bocsánatát; ha
3080  4,2 |               kiugrott bőréből nagy örömében, és mindent szentül elhitt,
3081  4,2 |                    látja lelkemet, sajnállak, és ebben a pillanatban megbocsátok
3082  4,2 |                       időzni; de mivel angyal és ha angyal képében jönne,
3083  4,2 |                  mikor akarod, hogy eljöjjön, és kinek a képében, s akkor
3084  4,2 |                       is igen nagyon szereti, és hahogy valahol festett képét
3085  4,2 |                  viaszgyertyát gyújtani néki; és jöjjön hozzá akkor, amikor
3086  4,2 |                      hogy azt nagyon szereti, és ezt maga is ekképpen véli,
3087  4,2 |                      testemben jöjjön hozzád. És hallgasd meg, miért volna
3088  4,2 |                    kivenné lelkemet testemből és a Paradi­csomba helyezné,
3089  4,2 |                     hogy majd kipukkadt belé, és ezer esztendőknek vélte,
3090  4,2 |               egykönnyen kiessen a nyeregből. És minekutána kimenőt kapott,
3091  4,2 |                      asszonynak házához ment, és belépvén, a magával hozott
3092  4,2 |                      angyal pedig megáldotta, és fölemelte és intett neki,
3093  4,2 |                      megáldotta, és fölemelte és intett neki, hogy feküdjék
3094  4,2 |                   szép szál izmos ember volt, és bizony legény a talpán;
3095  4,2 |             Lisettával mulatott, ki csintalan és tűzrőlpattant menyecske
3096  4,2 |                       hogy mikor jön el újra; és maskarájában eltávozott
3097  4,2 |                       maskarájában eltávozott és visszatért cimborájához,
3098  4,2 |                    elment Alberto testvérhez, és csuda dolgokat mesélt neki
3099  4,2 |                    neki Gábriel arkangyalról, és hogy mit hallott tőle az
3100  4,2 |                    örök élet dicsősége felől, és hogy milyen volt, és mindezt
3101  4,2 |                   felől, és hogy milyen volt, és mindezt megtoldotta elképesztő
3102  4,2 |                      elragadta, ezernyi virág és rózsa között, amennyit még
3103  4,2 |                       földi ember nem látott, és állított engem valamely
3104  4,2 |                   lássam, igazat szólottál-e.~És az asszony sok haszontalan
3105  4,2 |                      hozzá angyalnak képében, és soha semmi akadály nem került
3106  4,2 |                  komaasszonyával együtt volt, és a szépségről vitázott vele,
3107  4,2 |                   fúrta oldalát a kíváncsiság és szólott:~- Madonna, meglehet,
3108  4,2 |                       a legszebb asszony égen és földön, legalábbis így mondja.~
3109  4,2 |                  amabból még többet kicsaljon és szólott:~- Isten engem úgy
3110  4,2 |                     arkangyal a te szerelmed, és azt mondja neked, akkor
3111  4,2 |                   érti dolgát, mint a férjem, és azt mondja, hogy odafent
3112  4,2 |                  mennyekben, belém szeretett, és gyakorta eljön hozzám mulatni
3113  4,2 |               elbúcsúzott madonna Lisettától, és úgy érezte: ezer esztendőbe
3114  4,2 |                     aztán elmondták férjüknek és egyéb asszonyoknak, ezek
3115  4,2 |                   ezek ismét más asszonyoknak és ekképpen két nap sem telt
3116  4,2 |                     felkutatják emez angyalt, és próbát tesznek vele, ha
3117  4,2 |                       ha vajon tud-e repülni; és több éjszakákon által lesben
3118  4,2 |                     hallott e mendemondákról, és ezért valamely éjszaka elment
3119  4,2 |                      nagy csatornára nyílott, és onnan a vízbe vetette magát.
3120  4,2 |             szerelméért mentse meg az életét, és hazudott neki valamit, hogy
3121  4,2 |                    befektette őt maga ágyába, és mondotta néki, hogy ottan
3122  4,2 |                    maradjon mígnem visszatér; és rázárta az ajtót és elment
3123  4,2 |                visszatér; és rázárta az ajtót és elment dolgára.~Amint az
3124  4,2 |                     annak rokonai ott lepték, és most senki nem tudja, mi
3125  4,2 |                        kit házába befogadott. És minekutána hazament, és
3126  4,2 |                       És minekutána hazament, és megismerte őt, hosszas alkudozás
3127  4,2 |               hozasson számára ötven aranyat, és ekképpen történt. Ezek után
3128  4,2 |                emilyent, a negyedik amolyant, és akkor aztán a San Marco
3129  4,2 |                 efféle maskarában kivezetlek, és elvihetlek oda, hová kívánod;
3130  4,2 |              félelmében mégis rászánta magát, és azt mondta az atyafinak,
3131  4,2 |                     csak vigye, ahová akarja, és olyan maskarában, amint
3132  4,2 |                tetőtől talpig bekente mézzel, és teliragasztotta pihetollal,
3133  4,2 |                       valamely emel­kedettebb és magasabb helyen egyik oszlophoz
3134  4,2 |                 mézzel volt bekenve, a legyek és bögölyök rettenetesen megkínozták.
3135  4,2 |                   Alberto testvér maskaráját, és ekképpen szólott:~- Uraim,
3136  4,2 |                      legbecsmérlőbb szavakkal és a legszörnyűbb szidalmakkal
3137  4,2 |                       vetettek rá, eloldozták és a rikoltozó nép kíséretében
3138  4,3 |                  ennek szerelmesét vádolják; ~és elfogatván be is vallják
3139  4,3 |                megvesztegetik a porkolábokat, és szegényen Rhodos ~szigetére
3140  4,3 |                 keveset élvezték szerelmöket.~És ekképpen szólván, elkezdette:~-
3141  4,3 |                      nem egyéb, mint hirtelen és meggondolatlan izgalom,
3142  4,3 |                  pedig lángoló dühre gyújtja. És ámbár különösképpen a férfiakat
3143  4,3 |                       könnyebben gyullad fel, és féktelenebbül elharapódzik.
3144  4,3 |                   féktelenebbül elharapódzik. És nem is csoda, mivelhogy
3145  4,3 |                       inkább belekap a könnyű és puha, mint a kemény és rideg
3146  4,3 |                 könnyű és puha, mint a kemény és rideg tárgyakba: márpedig
3147  4,3 |                  finomabbak vagyunk, mint ők, és sokkal izgékonyabbak. Miért
3148  4,3 |                meggondolom, hogy szelídségünk és jóságunk nagy megnyugvás
3149  4,3 |                      jóságunk nagy megnyugvás és gyönyörűség a férfiaknak,
3150  4,3 |               életünket, míg ellenben a harag és a düh nagy bosszúságukra
3151  4,3 |                      a düh nagy bosszúságukra és veszedelmükre vagyon; hogy
3152  4,3 |                       ban, hogy három ifjúnak és ugyanannyi hölgynek szerelme
3153  4,3 |                     tengernek partján; ősrégi és nemes város, és hajdanában
3154  4,3 |                        ősrégi és nemes város, és hajdanában nagyobb bőségben
3155  4,3 |                   voltak benne gazdag emberek és nagykereskedők, mint mai
3156  4,3 |              származású, de igaz­lelkű férfiú és becsületes kereskedő, kinek
3157  4,3 |              mérhetetlen vagyona volt pénzben és birtokokban. Volt ennek
3158  4,3 |                    leánynak neve volt Ninetta és Maddalena, a harmadiknak
3159  4,3 |                      világon nem tudott róla, és már jó ideje élvezték szerelmöket,
3160  4,3 |                       napon házába hívta őket és mondotta nekik:~- Drága
3161  4,3 |                        s mindabból, mit éjjel és nappal cselekedtek, megértettem,
3162  4,3 |                     tudnék valamely édességes és kellemetes orvosságot, mely
3163  4,3 |                 egybetennétek gazdagságtokat, és nékem abban harmadrészt
3164  4,3 |                    abban harmadrészt adnátok, és megállapod­nánk, hogy a
3165  4,3 |                     hová mi menendők vagyunk, és ottan ki-ki párjával, három
3166  4,3 |                       az ifjakkal megbeszélt, és különb-különb okokkal igyekezett
3167  4,3 |                ládáját s abból rengeteg pénzt és drágaságot kivett, s ezzel
3168  4,3 |                        a megbeszélés szerint, és találkoztak kedveseikkel,
3169  4,3 |                   evezőket víznek feszítették és megindultak, és sehol ki
3170  4,3 |                   feszítették és megindultak, és sehol ki nem kötöttek, és
3171  4,3 |                     és sehol ki nem kötöttek, és másnap estére megérkeztek
3172  4,3 |                     élvezték szerelmök örömét és gyönyörűségeiket. És felfrissítvén
3173  4,3 |                   örömét és gyönyörűségeiket. És felfrissítvén magokat abban,
3174  4,3 |                      Krétába, hol is hatalmas és szép birtokot vásároltak,
3175  4,3 |                     Kandia közelében gyönyörű és barátságos házakat építettek,
3176  4,3 |                 barátságos házakat építettek, és ottan nagy cselédséggel,
3177  4,3 |                       cselédséggel, kutyákkal és sólymokkal és lovakkal,
3178  4,3 |                       kutyákkal és sólymokkal és lovakkal, lakomákban és
3179  4,3 |                       és lovakkal, lakomákban és ünnepségekben és örömökben
3180  4,3 |                   lakomákban és ünnepségekben és örömökben hölgyeikkel együtt
3181  4,3 |                       kezdték élni világukat.~És ekképpen folyt életük, midőn
3182  4,3 |                    egy odavalósi fiatal, szép és nemes hölgy, és ő nagy igyekezettel
3183  4,3 |                  fiatal, szép és nemes hölgy, és ő nagy igyekezettel annak
3184  4,3 |                       káprázatos ünnepségeket és mulatsá­gokat rendezett;
3185  4,3 |                     önmagát is civakodásokkal és heveskedésekkel gyötörte.~
3186  4,3 |               vágyakozás fokozza a sóvárgást, és így történt, hogy Ninetta
3187  4,3 |                      új szerelmének lángjait, és már akárhogy történt is
3188  4,3 |               elkeseredett gyűlöletté fajult, és elvakult haragjában feltette
3189  4,3 |                  méregkeverésben, ígéretekkel és ajándékokkal rávett, hogy
3190  4,3 |                 megölte az ifjút. Midőn Folco és Ughetto és kedveseik az
3191  4,3 |                        Midőn Folco és Ughetto és kedveseik az ő halálának
3192  4,3 |                 együtt keservesen elsiratták, és tisztességgel eltemették.~
3193  4,3 |                    között ezt is megvallotta, és apróra elmondotta, ki bujtotta
3194  4,3 |                   körülzárta Folco palotáját, és minden zaj és ellenállás
3195  4,3 |                      palotáját, és minden zaj és ellenállás nélkül elfogatta
3196  4,3 |                   ellenállás nélkül elfogatta és elhurcolta Ninettát. Ez
3197  4,3 |                Restagnone halála felől; Folco és Ughetto titokban megtudták
3198  4,3 |                     miért fogták el Ninettát, és ezen fölöttébb elbúslakodtak,
3199  4,3 |                      fölöttébb elbúslakodtak, és minden követ megmozgattak,
3200  4,3 |                először, hogy nővérét épségben és szabadon visszakapja, másodszor,
3201  4,3 |                     éjszakán elfogatta Folcót és Ughettót, azzal az ürüggyel,
3202  4,3 |                   vele szemben.~Másnap Folcót és Ughettót szabadon bocsátották,
3203  4,3 |                     fölöttébb elcsodálkozott, és hirtelen gyanút fogott (
3204  4,3 |                 rettegvén a herceg haragjától és ítéletétől, otthagyta a
3205  4,3 |                       maga elment Ninettához, és színlelt vidámsággal szólott
3206  4,3 |                   éjnek éjszakáján útra kelt, és búcsút sem vett nővérétől;
3207  4,3 |                    búcsút sem vett nővérétől; és azzal a kevéske pénzzel,
3208  4,3 |                Ughetto iránt való irigységből és gyűlöletből nyomban megjelentették
3209  4,3 |                    rohant, elfogatta Ughettót és kedvesét, kik akkor még
3210  4,3 |                      a dologról, vagyis Folco és Ninetta szökéséről, s őket
3211  4,3 |                   otthon rejtekben tartottak; és anélkül, hogy idejök lett
3212  4,3 |                      együtt bárkára szálltak, és éjnek idején elmenekültek
3213  4,3 |                Rhodosba, hol is szegénységben és nyomorúságban éltek, de
3214  4,3 |                     végre juttatta tehát őket és másokat Restagnone őrült
3215  4,3 |                     Restagnone őrült szerelme és Ninetta haragja.~
3216  4,4 |                     novelláját, elhallgatott, és a társaság tagjai közül
3217  4,4 |                     felriadván, felpillantott és intett Elisának, hogy kezdje
3218  4,4 |                      gyúltan lövi ki nyilait, és kigúnyolják azokat, kik
3219  4,4 |                     hírt szerzett bátorságban és derék­ségben. És híre nem
3220  4,4 |                  bátorságban és derék­ségben. És híre nem maradt meg Szicília
3221  4,4 |                eljutott Gerbino jeles­ségének és derékségének nagyszerű híre,
3222  4,4 |                  fölöttébb jó erkölcsű, nemes és bátor lelkű leányzó. Ez
3223  4,4 |               képzelni, milyen lehet Gerbino, és szenvedélyesen megszerette
3224  4,4 |                 szenvedélyesen megszerette őt és szívesebben emlegette, mint
3225  4,4 |                  emlegette, mint akárki mást, és szívesen hallgatta, ha mások
3226  4,4 |                    leány páratlan szépségének és derék­ségének híre, s nagy
3227  4,4 |                    híre, s nagy gyönyörűségül és nemhiába eljutott Gerbino
3228  4,4 |                tudtára a leánynak az ő titkos és nagy szerelmét, és hozzon
3229  4,4 |                     titkos és nagy szerelmét, és hozzon hírt felőle olyképpen,
3230  4,4 |                    kijelentette, hogy Gerbino és mindene kész hajlandósággal
3231  4,4 |                     arccal fogadta a hírhozót és az üzenetet, és felelte
3232  4,4 |                      hírhozót és az üzenetet, és felelte neki, hogy ő hasonlatos
3233  4,4 |                   nagyon drága kincset lehet, és ennek az embernek útján
3234  4,4 |                embernek útján többször is írt és drága ajándékokat küldött
3235  4,4 |                     nékik, miképpen láthatnák és ölelhetnék egymást.~De miközben
3236  4,4 |                      elhúzódtak a kelleténél, és egyfelől a leány, másfelől
3237  4,4 |                   egészen megfosztották tőle; és ha módot talált volna reá,
3238  4,4 |                     elmenekült volna atyjától és elment volna Gerbinóhoz,
3239  4,4 |             mérhetetlen szomorkodásnak esett, és gyakorta töprenkedett magában,
3240  4,4 |                     neszét vette szerelmöknek és Gerbino szándokának, s félt
3241  4,4 |            szándokának, s félt annak erejétől és hatalmától, mikor elérkezett
3242  4,4 |                       szándékozik cselekedni, és hogy ez csak akkor van szándokában,
3243  4,4 |                       ki már öreg ember volt, és mit sem hallott eleddig
3244  4,4 |                    zálogot megkapta, hatalmas és gyönyörű hajót szereltetett
3245  4,4 |                    utazott, szüksége lehetett és feldíszítette és felékesítette,
3246  4,4 |                     lehetett és feldíszítette és felékesítette, hogy azon
3247  4,4 |                     küldje leányát Granadába, és már csak kedvező időre várakozott.
3248  4,4 |                       leány, ki mindezt tudta és látta, titokban elküldötte
3249  4,4 |               hűségesen megvitte az üzenetet, és visszatért Tuniszba.~Minekutána
3250  4,4 |                    Gerbino az üzenetet vette, és megtudta, hogy nagyapja,
3251  4,4 |                  köztetek, ki ne érzett volna és ne érezne szerelmet, mivel
3252  4,4 |            sóvárgásomat. Én szerelmes vagyok, és a szerelem vitt reá, hogy
3253  4,4 |                      a tiétek. Menjünk tehát, és szerencse fel, keményen
3254  4,4 |                     kezdtek, hogy így legyen, és a kürtök megharsantak, és
3255  4,4 |                     és a kürtök megharsantak, és fegyvert ragadtak, vízbe
3256  4,4 |                       merítették az evezőket, és nekivágtak ama hajónak.
3257  4,4 |          megbizonyosodván, hogy kik a támadók és mit kívánnak, azt felelték,
3258  4,4 |                     ígéret ellenére éri őket; és ennek bizonyságául felmutatták
3259  4,4 |                 Guiglielmo király kesztyűjét, és kereken kijelentették, hogy
3260  4,4 |                       fél elkezdett nyilakkal és kövekkel lövöldözni, és
3261  4,4 |                       és kövekkel lövöldözni, és nagy ideig ekképpen harcoltak,
3262  4,4 |                      ezt a szaracénok látták, és megismerték, hogy nincs
3263  4,4 |                 orrára, szólították Gerbinót, és a leányt, ki kegyelemért
3264  4,4 |                      a leányt, ki kegyelemért és segítségért rimánkodott,
3265  4,4 |            meggyilkolták, a tengerbe vetették és szólottak:~- Vidd, neked
3266  4,4 |                     odafaroltatott a hajóhoz, és átugrott arra, s nem törődvén
3267  4,4 |                      barmokat, előbb fogaival és karmaival inkább dühét,
3268  4,4 |                holttestét a tengerből, sokáig és bőséges könnyekkel elsiratta,
3269  4,4 |                 bőséges könnyekkel elsiratta, és Szicíliába visszatérvén,
3270  4,4 |                   tisztességgel eltemettette, és mérhetetlen fájdalommal
3271  4,5 |                      a szerencsétlen Gerbinón és kedvesén, s fájdalmasat
3272  4,5 |                       éppoly megindító leszen és úgy jutott eszembe, hogy
3273  4,5 |                      nevezetű nővérük, csinos és jó erkölcsű leányzó, kit
3274  4,5 |                       minden ügyeiket vezette és intézte; mivel pedig csinos
3275  4,5 |                   intézte; mivel pedig csinos és fölöttébb kedves legény
3276  4,5 |                    Lorenzo is észrevette ezt, és ugyancsak ábrándozni kezdett
3277  4,5 |                       minden egyéb szerelmét; és ekképpen folyt kacérkodásuk,
3278  4,5 |                  ekképpen folyt kacérkodásuk, és mindketten egyformán tetszettek
3279  4,5 |               egyformán tetszettek egymásnak, és nem is telt bele sok idő,
3280  4,5 |                 mindketten forrón óhajtottak. És ekképpen folytatván, fölöttébb
3281  4,5 |                   fölöttébb nagy élvezetekben és gyönyörűségekben élték világukat,
3282  4,5 |                       múlt éjszaka Lisabettát és Lorenzót, s nehogy emiatt
3283  4,5 |                       jobban elfajul a dolog. És megmaradtak eme elhatározásukban,
3284  4,5 |             megmaradtak eme elhatározásukban, és Lorenzóval éppen úgy tréfálkoztak,
3285  4,5 |                       éppen úgy tréfálkoztak, és nevetgéltek, mint annak
3286  4,5 |                       pedig valamely magányos és elha­gyatott helyre érkeztek,
3287  4,5 |                     ki mit sem sejtett ebből, és eltemették olyképpen, hogy
3288  4,5 |                       vissza, Lisabetta sűrűn és aggodalmasan kérdezgette
3289  4,5 |                     hosszas elmaradása miatt; és történt egy napon, hogy
3290  4,5 |                    Miért is a leány bánatosan és szomorúan, bizonytalan rettegésben
3291  4,5 |                       rettegésben várakozott, és többé nem kérdezősködött,
3292  4,5 |               kedvesét, s kérte, hogy jöjjön, és sokszor sűrű könnyhullajtás
3293  4,5 |              kesergett hosszú távolmaradásán, és szüntelen csak őt leste-várta,
3294  4,5 |                szüntelen csak őt leste-várta, és jókedve többé vissza nem
3295  4,5 |              megjelent néki Lorenzo, sápadtan és dúlt ábrázattal, rongyos
3296  4,5 |                      dúlt ábrázattal, rongyos és vértől szennyezett ruházatban,
3297  4,5 |                       szennyezett ruházatban, és szólott hozzá ekképpen:~-
3298  4,5 |               szüntelenül csak hívsz engemet, és búslakodol hosszú távolmaradásomon,
3299  4,5 |                      hosszú távolmaradásomon, és könnyeiddel keményen vádolsz
3300  4,5 |                     testvéreid meggyilkoltak.~És megjelölte néki ama helyet,
3301  4,5 |                 mondotta, hogy többé ne hívja és ne várja, s eltűnt. Midőn
3302  4,5 |                 hitelt adott az álomlátásnak, és keservesen zokogott. Reggel
3303  4,5 |                      elmegy a mondott helyre, és megnézi, vajon igaz-e, mit
3304  4,5 |             sebbel-lobbal ama helyre sietett, és félrekaparván a száraz leveleket,
3305  4,5 |                       hogy a sírás hiábavaló; és ha tudta volna, szívesen
3306  4,5 |                     nem látta, távozott onnét és hazatért. Ottan pedig eme
3307  4,5 |                 fejjel bezárkózott szobájába, és arra ráborulván, nagy ideig
3308  4,5 |                    megfürösztötte könnyeiben, és ezerszer összevissza csókolta.
3309  4,5 |                    pedig fogott valamely nagy és szép virágcserepet, olyanfélét,
3310  4,5 |                 bazsalikomot szoktak ültetni, és ékes kendőbe burkolván a
3311  4,5 |                      maga könnyeivel öntözte; és szokásába vette, hogy mindig
3312  4,5 |                      ő Lorenzója volt rejtve; és minek utána sokáig nézegette,
3313  4,5 |                     hajolt, könnyekre fakadt, és nagy ideig siratta, mígnem
3314  4,5 |                       A bazsalikom eme hosszú és szüntelen ápolásban, másfelől
3315  4,5 |                      amint ebben művelkedett, és bátyjának, kik csodálkoztak,
3316  4,5 |                 vissza, a szüntelen zokogásba és könnyhullajtásba belebetegedett,
3317  4,5 |              könnyhullajtásba belebetegedett, és betegágyában szakadatlanul
3318  4,5 |                       tehát, mi vagyon abban. És kidöntvén belőle a földet,
3319  4,5 |                   kitudódik; elföldelték hát, és semmit nem szólván, nagy
3320  4,5 |                       csillapodott zokogá­sa, és szüntelen csak virágcserepét
3321  4,5 |                    múltán kitudódott az eset, és akkor valaki eme dalt szerkesztette,
3322  4,6 |                   pedig a holttetemet a leány és cselédje annak házába viszik, ~
3323  4,6 |                    tovább a világban maradni, és apácának áll~Ama novella,
3324  4,6 |                        melyeket ébren látnak; és álmaikon búslakodnak vagy
3325  4,6 |                   annak, ki tisztességesen él és cselekszik, semminémű baljóslatú
3326  4,6 |                       jó szándokait; az aljas és gonosz cselekedetekben senki
3327  4,6 |                    fiatal, igen szép hajadon, és ez történetesen bele­szeretett
3328  4,6 |                 tulajdonságokkal ékes, csinos és kedves ifjú volt; és szolgálójuk
3329  4,6 |                   csinos és kedves ifjú volt; és szolgálójuk közvetítésével
3330  4,6 |                    szolgálójuk közvetítésével és segítségével a fiatal leány
3331  4,6 |                  mindkettejök gyönyörűségére. És hogy eme gyönyörűséges szerelmöket
3332  4,6 |               titokban megesküdtek egymással; és ekképpen folytatván titkos
3333  4,6 |                       testéből valamely sötét és rettenetes árnyék válik
3334  4,6 |                 alakját nem bírta megismerni, és látta, hogy ez az árnyék
3335  4,6 |                 árnyék megragadja Gabriottót, és ő hiába viaskodik ellene,
3336  4,6 |                      erővel kitépi karjaiból, és eltűnik vele a föld alatt,
3337  4,6 |                    eltűnik vele a föld alatt, és soha többé nem látta sem
3338  4,6 |              nyilallott belé, hogy felébredt; és ámbár mikor felébredt, megörült,
3339  4,6 |                     minekutána rengeteg fehér és piros rózsát szedtek, melyek
3340  4,6 |               elsétált vele valamely gyönyörű és tiszta vizű szökőkúthoz,
3341  4,6 |             szökőkúthoz, mely a kertben volt. És minekutána ottan nagy ideig
3342  4,6 |                     az elmúlt éjjelen látott, és közölte vele, mely nagy
3343  4,6 |                    hallatára elnevette magát, és azt mondotta, hogy nagy
3344  4,6 |                      az éhség idézi fel őket, és naponta megtetszik, hogy
3345  4,6 |                    láttam, hogy valamely szép és kellemetes erdőben vagyok,
3346  4,6 |                    kellemetes erdőben vagyok, és abban vadászgatván elfogtam
3347  4,6 |            vadászgatván elfogtam egy oly szép és kedves őzikét, minőt még
3348  4,6 |                    még soha senki nem látott; és láttam, hogy fehérebb a
3349  4,6 |                      hogy el ne menjen tőlem, és aranyláncon vezettem kezemen.
3350  4,6 |                   egyszer ez az őzike pihent, és fejét ölemben nyugtatta,
3351  4,6 |                        mint a szén, kiéhezett és borzalmas egy állat, és
3352  4,6 |                       és borzalmas egy állat, és egyenesen felém rohant.
3353  4,6 |                  rágta, melyet aztán kitépett és elhurcolt. Erre oly szörnyű
3354  4,6 |                        hogy álmom megszakadt, és felébredvén, hirtelen odakaptam
3355  4,6 |               telhetőleg titkolta ijedel­mét. És ámbátor szüntelen ölelte
3356  4,6 |                      ámbátor szüntelen ölelte és csókolta, az pedig viszonozta
3357  4,6 |                    pedig viszonozta öleléseit és csókjait, s ekként megvigasztalódott,
3358  4,6 |                  holmi feketeséget közeledni. És ekképpen mulatták magokat,
3359  4,6 |                  magához szorította asszonyát és szólott:~- Jajjaj, lelkem,
3360  4,6 |                   segíts, mivelhogy meghalok.~És ekképpen szólván, lehanyatlott
3361  4,6 |                    lehanyatlott, ölébe vonta, és sírásra pityeredő szájjal
3362  4,6 |                     felelt, de erősen zihált, és egész teste izzadott, és
3363  4,6 |                      és egész teste izzadott, és nem sok idő múltán örökre
3364  4,6 |                     őt; keservesen elsiratta, és szüntelenül hiába szólogatta;
3365  4,6 |                       szóljon, azon könnyesen és rémülten elszaladt, és hívta
3366  4,6 |              könnyesen és rémülten elszaladt, és hívta szolgálóját, ki be
3367  4,6 |                     elmondotta néki fájdalmát és szerencsétlenségét. S minekutána
3368  4,6 |                      megóvjuk tisztességemet, és kettőnk titkos szerelmét,
3369  4,6 |                     kettőnk titkos szerelmét, és eltemessük e holttetemet,
3370  4,6 |                      s igyekszel imádságokkal és jócselekedetekkel segíteni
3371  4,6 |                  ottan; holnap majd meglelik, és elviszik házába, rokonai
3372  4,6 |                      volt szíve keserűséggel, és szakadatlanul zokogott,
3373  4,6 |                      szolgálójának tanácsait; és az elsőt ugyan elutasította,
3374  4,6 |                    fogják siratni rokonai is; és már eszembe is jutott, mit
3375  4,6 |                      cselekednünk e dologban.~És nyomban elküldötte a szolgálót
3376  4,6 |          könnyhullajtás közben lezárta szemét és száját, rózsakoszorút helyezett
3377  4,6 |                  rózsakoszorút helyezett reá, és egészen beborítván a rózsákkal,
3378  4,6 |                     telik már, s itt a reggel és meglelik; és ámbár ez ugyan
3379  4,6 |                     itt a reggel és meglelik; és ámbár ez ugyan semmi vigasztalás
3380  4,6 |                        megnyugvásomra leszen.~És ekképpen szólván újra patakzó
3381  4,6 |                sírással ráborult annak arcára és sokáig zokogott. Végezetül,
3382  4,6 |                   ráhúzta a halottnak ujjára, és sírván szólott ekképpen:~-
3383  4,6 |                 életedben oly igen szerettél.~És ekképpen szólván ájultan
3384  4,6 |                kisvártatva pedig magához tért és felkelt, s a szolgálóval
3385  4,6 |                   ekképpen kivitték a kertből és az ifjúnak háza felé vették
3386  4,6 |                 ügyben arra jártak, meglepték és a holttetemmel együtt feltartóztatták
3387  4,6 |                       a Signoria elébe menni, és ottan elmondani a történteket;
3388  4,6 |                 mellett valami ér megpattant, és ez fojtotta meg. Mikor a
3389  4,6 |                      nagylelkűnek mutatkozni, és azt mondta, hogy szabadon
3390  4,6 |                       tüzelte a felháborodás, és erejét oly igen meggyarapította,
3391  4,6 |                       védekezett, s becsmérlő és büszke szavakkal visszalökte
3392  4,6 |                    pedig a nappal felvirradt, és eme dolgokat megjelentették
3393  4,6 |           városbírótól megtudta a történteket és fájdalomtól megtörten könyörgött,
3394  4,6 |                    megszerette, s ha atyjának és az asszonykának nincs kifogása
3395  4,6 |                    atyjának színe elé járult, és zokogván eléje vetette magát,
3396  4,6 |                 zokogván eléje vetette magát, és szólott ekképpen:~- Atyám,
3397  4,6 |                  elmondanom vakmerő szerelmem és szerencsétlenségem történetét,
3398  4,6 |               biztosra veszem, hogy hallottad és tudod; annak okáért minden
3399  4,6 |                   mint ellenséged haljak meg.~És zokogva összerogyott lábai
3400  4,6 |                      öreg ember volt s kegyes és jóságos természetű, e szavak
3401  4,6 |                       hallatára sírva fakadt, és sírván gyöngéden fölemelte
3402  4,6 |                   gyöngéden fölemelte leányát és szólott:~- Leányom, én sokkal
3403  4,6 |                      hogy vőmül tisztelem őt.~És odafordulván fiaihoz és
3404  4,6 |                       És odafordulván fiaihoz és rokonaihoz, meghagyta nekik,
3405  4,6 |                        hogy Gabriottónak nagy és díszes temetést rendezzenek.
3406  4,6 |                     érkeztek az ifjúnak férfi és női rokonai, kiknek fülébe
3407  4,6 |                   kiknek fülébe jutott a hír, és szinte a városnak minden
3408  4,6 |                      a városnak minden férfia és asszonya.~Kitették tehát
3409  4,6 |                 közepére Andreuola terítőjén, és mind a rózsákkal egyetemben,
3410  4,6 |                   ottan nem csupán a felesége és rokonai siratták el, hanem
3411  4,6 |                      városnak minden asszonya és sok-sok férfia is: és miként
3412  4,6 |                asszonya és sok-sok férfia is: és miként ha nem közrendű,
3413  4,6 |               kivitték a tanácsház udvarából, és nagy tisztességgel eltemették.~
3414  4,7 |             megdörzsöli fogait zsályalevéllel és meghal; ~Simonát elfogják,
3415  4,7 |                 fogait ~amaz zsálya levelével és hasonlatosképpen szörnyethal~
3416  4,7 |                       veszítette el kedvesét; és hasonlatosképpen elfogták,
3417  4,7 |                      Firenzében valamely szép és rangjához képest bájos leány,
3418  4,7 |                       kinek neve Simona volt; és ámbátor hogy tulajdon kezeivel
3419  4,7 |              megkeresnie mindennapi kenyerét, és gyapjúfonással tengette
3420  4,7 |                 bizonyos ifjúnak cselekedetei és szavai révén, ki is éppoly
3421  4,7 |                   levetkőzte régi félénkségét és szégyenkezését, és akkor
3422  4,7 |                félénkségét és szégyenkezését, és akkor nagy gyönyörűségben
3423  4,7 |                     ekképpen élték világukat, és a folytonos gyönyörűségben
3424  4,7 |                       hogy ott kényelmesebben és gyanútlanabbul együtt lehessenek.
3425  4,7 |                  menni San Gallóba a búcsúra, és bizonyos Lagina nevezetű
3426  4,7 |                       szerelem ébredt Stramba és Lagina között, ők maguk
3427  4,7 |                       részében, hová Pasquino és Simona ment, volt valamely
3428  4,7 |                     ment, volt valamely magas és szép zsályabokor; letelepedtek
3429  4,7 |             letelepedtek tehát annak tövében, és nagy sok ideig mulatták
3430  4,7 |                       ideig mulatták magokat, és sokat beszélgettek valamely
3431  4,7 |                     dörzsölni kezdette fogait és ínyét, mondván, hogy a zsálya
3432  4,7 |                     az evéstől rajtok maradt. És minek utána kevés ideig
3433  4,7 |                   Simona látta, sírva fakadt, és sikoltozott, és szólította
3434  4,7 |                       fakadt, és sikoltozott, és szólította Strambát és Laginát.
3435  4,7 |                        és szólította Strambát és Laginát. Azok nyomban odafutottak,
3436  4,7 |                   egészen felfúvódott, s arca és teste teli van fekete foltokkal,
3437  4,7 |                    leányzó, te mérgezted meg.~És oly nagy lármát csapott,
3438  4,7 |                        s hogy az ifjút holtan és felfúvódva lelték, és hallották,
3439  4,7 |                  holtan és felfúvódva lelték, és hallották, amint Stramba
3440  4,7 |                    amint Stramba jajveszékel, és vádolja Simonát, hogy orvul
3441  4,7 |              palotájába vitték. Ottan Stramba és Atticiatto és Malagevole,
3442  4,7 |                   Ottan Stramba és Atticiatto és Malagevole, Pasquinónak
3443  4,7 |                       tekinteni a holttetemet és ama helyet és minden egyebet,
3444  4,7 |                     holttetemet és ama helyet és minden egyebet, miről a
3445  4,7 |                        Miközben tehát Stramba és Atticiatto és Pasquino többi
3446  4,7 |                   tehát Stramba és Atticiatto és Pasquino többi barátai és
3447  4,7 |                     és Pasquino többi barátai és cimborái a leány előadását
3448  4,7 |                    leány előadását léhaságnak és hiábavalóságnak csúfolták
3449  4,7 |                    vádolták gonoszsága miatt, és követelték, hogy máglyahalálra
3450  4,7 |                 elvesztése miatti fájdalmában és a Strambá­tól követelt büntetéstől
3451  4,7 |                   másvilágon összekerültetek! És túlontúl boldogok, hahogy
3452  4,7 |           ártatlansága elbukjék holmi Stramba és Atticiatto és Malagevole
3453  4,7 |                   holmi Stramba és Atticiatto és Malagevole tanúbizonysága
3454  4,7 |                       gyalázatos vádjuk elől, és kövesse Pasquinójának lelkét,
3455  4,7 |                   eseten, szólani sem tudott, és jó ideig eltöprenkedett;
3456  4,7 |                  végezetül megemberelte magát és szólott:~- Nyilvánvaló,
3457  4,7 |                    gyökerestül ki kell vágni, és tűzre vetni.~Minekutána
3458  4,7 |                   zsályával együtt elégették, és ezzel bevégződött a bíró
3459  4,7 |              puffadtan, ahogy voltak, Stramba és Atticiatto és Mocskos Guccio
3460  4,7 |                 voltak, Stramba és Atticiatto és Mocskos Guccio és Malagevole
3461  4,7 |                  Atticiatto és Mocskos Guccio és Malagevole eltemették a
3462  4,8 |                Titokban behatol annak házába, és ottan mellette meghal; ~
3463  4,8 |                       egyetemben becsületesen és hűségesen sáfár­kodtak annak
3464  4,8 |                   szabómesternek leánya volt. És hogy korban egyre növekedett,
3465  4,8 |                     ez a pajtáskodás oly nagy és forró szerelemmé vált, hogy
3466  4,8 |                     magát, ha a leányt látta; és bizony a leány is éppúgy
3467  4,8 |                  észrevette, gyakran korholta és megbüntette őt ezért. Annak
3468  4,8 |                     alig tizennégy esztendős, és máris szerelmes, szomszédunknak,
3469  4,8 |                  javallották a hölgy szavait, és megígérték, hogy tőlök telhetőleg
3470  4,8 |                       hogy derekabb, finomabb és előkelőbb úr válnék belőled,
3471  4,8 |                  itten, ha látnád amaz urakat és bárókat és nemes embereket,
3472  4,8 |                 látnád amaz urakat és bárókat és nemes embereket, kik ott
3473  4,8 |                   figyelmesen végighallgatta, és röviden azt felelte, hogy
3474  4,8 |                       haragra lobbant emiatt, és nem is annyira azért, hogy
3475  4,8 |               kedvéért, mit gyámjai kívánnak, és addig-addig beszélt, mígnem
3476  4,8 |                    esztendőre, de nem többre. És ekképpen történt. Girolamo
3477  4,8 |               szerelmesebb volt, mint valaha, és megtudta, hogy Salvestrája
3478  4,8 |               sátorponyvakészítő mester volt, és ezen nagyon elbúslakodott.
3479  4,8 |           megtudakolta, hol lakik az asszony, és szerelmes ifjak módjára
3480  4,8 |                      belopódz­kodott a házba, és az asszonynak szobájában
3481  4,8 |                   sátorponyvák mögött megbújt és várakozott, mígnem azok
3482  4,8 |                       mígnem azok hazatértek, és ágyba feküdtek; s mikor
3483  4,8 |                    egész teste megreszketett, és szólott ekképpen:~- Jaj,
3484  4,8 |                   hogy soha többé nyugalomban és békességben nem élhetnék
3485  4,8 |                     mostan szeret, s boldogan és nyugodtan élünk együtt.~
3486  4,8 |                     asszonynak az elmúlt időt és maga szerelmét, melyet a
3487  4,8 |               távolság ugyan nem csökkentett, és könyörögve kérlelte, és
3488  4,8 |                       és könyörögve kérlelte, és közben dús ígéretekkel árasztotta
3489  4,8 |                 asszonynak mostani hidegségét és maga elvesztett reményét,
3490  4,8 |                     pillanatig sem él tovább, és vissza­fojtotta lélegzetét,
3491  4,8 |                   vissza­fojtotta lélegzetét, és mozdulatlanul ökölbe szorította
3492  4,8 |                      asszony mellett meghalt. És kisvártatva a menyecske
3493  4,8 |                     aztán erősebben megfogta, és látván, hogy csak nem mozdul,
3494  4,8 |                     történt volna ím ez eset. És fölébresztette és elmondta
3495  4,8 |                       eset. És fölébresztette és elmondta neki azt, mi véle
3496  4,8 |                       kellene vinni a házába, és ott hagyni, miből az asszonyra
3497  4,8 |                   ekképpen kell cselekednünk.~És megfogván férje kezét, odaérintette
3498  4,8 |                  felugrott, mécsest gyújtott, és semmi pörlekedést nem kezdvén,
3499  4,8 |              késedelem nélkül vállaira vette, és elvitte annak házához, ottan
3500  4,8 |                       gondosan megvizsgálták, és semmi sebet avagy sérülést