Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
hölgytol 3
hörpintgetni 1
hófehér 9
hogy 6174
hogyan 127
hogyha 7
hogyhogy 9
Frequency    [«  »]
-----
10609 a
7302 és
6174 hogy
4238 s
4082 az
3505 nem
Giovanni Boccaccio
Dekameron

IntraText - Concordances

hogy

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6174

     Nap,  Novella
3501 6,2 | éppen ezért vigyázni kell, hogy hogyan, mikor, kivel és 3502 6,2 | szoknyavadász volt, történt, hogy valamennyi firenzei szép 3503 6,2 | volt. Mivel pedig megtudta, hogy ennek férje, bár előkelő 3504 6,2 | ember, megegyezett vele, hogy ad néki ötszáz aranyforintot, 3505 6,2 | annak fejében az megengedi, hogy egy éjszakát feleségével 3506 6,2 | egymás társaságában, történt, hogy Szent János napján, midőn 3507 6,2 | mondá a hölgynek:~- Nonna, hogy tetszik neked ez az úr? 3508 6,2 | kibírnád?~Nonna úgy érezte, hogy eme szavak némiképpen sértik 3509 6,2 | felelt:~- Uram, meglehet, hogy ő nem bírna ki engem, de 3510 6,2 | mondást hallották, érezték, hogy mindkettejöknek eleve­né­ 3511 6,2 | el illetlenséget azzal, hogy csattanós válaszával jól 3512 6,3 | parancsolta Neifilének, hogy folytassa a sort; ki is 3513 6,3 | darumadarat; mikor pedig látta, hogy a madár gyenge húsú és kövér, 3514 6,3 | származott, és megüzente néki, hogy vacsorára süsse meg, és 3515 6,3 | szállongott belőle, történt, hogy bejött a konyhába egy Brunetta 3516 6,3 | Currado mérgesen:~- Már hogy az ördögbe volna egy combjok 3517 6,3 | mondotta:~- Mivel azt mondod, hogy megmutatod az eleveneken, 3518 6,3 | esküszöm a Krisztus testére, hogy ha nem így vagyon, úgy elagyabugyáltatlak, 3519 6,3 | úgy elagyabugyáltatlak, hogy holtod napjáig megemlegetsz.~ 3520 6,3 | fölkelt, s parancsolta, hogy a lovakat elővezessék; és 3521 6,3 | vagy én.~Chichibio látta, hogy Currado haragja még mindig 3522 6,3 | mindig nem csillapodott, s hogy mostan meg kell bizonyítani 3523 6,3 | pislogott, úgy rémlett neki, hogy minden-minden, amit lát, 3524 6,3 | igazat szólottam tegnap este, hogy a darvaknak csak egy combjok 3525 6,3 | majd megmutatom neked, hogy két lábok vagyon.~Közelebb 3526 6,3 | pákosztos! Elhiszed-e, hogy két lábok vagyon?~Chichibio 3527 6,3 | este nem kiáltottál ám reá, hogy: Huss, huss! Mivelhogy ha 3528 6,4 | hölgyeim, gyakorta megesik, hogy valamint a sors valamely 3529 6,4 | belapított, orra pedig oly tömpe, hogy még a legrútabb Baroncit 3530 6,4 | volt a törvénytudományban, hogy számos jeles férfiú a törvénytudomány 3531 6,4 | fenséges szellem lakozott, hogy mindama dolgok között, melyeket 3532 6,4 | hűséges hasonlatossággal, hogy már nem is a tárgyak képének, 3533 6,4 | látszottak; olyannyira, hogy alkotásainak láttán az emberek 3534 6,4 | inkább azért festettek, hogy a tudatlanok szemét gyönyörködtessék, 3535 6,4 | szemét gyönyörködtessék, mint hogy a bölcsek szellemét megelégítsék, 3536 6,4 | mestere volt, sohasem engedte, hogy mesternek nevezzék. E nevezetnek 3537 6,4 | egyszer Forese uram kiment, hogy körülnézzen birtokán, nyár 3538 6,4 | gyakorta történni látjuk, hogy hirtelen zápor lepte meg 3539 6,4 | ismertek. De kevés idő múltán, hogy a zuhogás semmiképpen nem 3540 6,4 | darabig mendegéltek, érezték, hogy bőrig áztak, s észrevették, 3541 6,4 | bőrig áztak, s észrevették, hogy tetőtől talpig telefröcskölte 3542 6,4 | tetőtől talpig, s mikor látta, hogy merő csúfság és éktelenség, 3543 6,4 | mit gondolsz, elhinné-e, hogy te vagy a világ legkülönb 3544 6,4 | Giotto:~- Uram, azt hiszem, hogy elhinné, ha reád nézvén 3545 6,4 | reád nézvén elhinné rólad, hogy ismered az ábécét.~Forese 3546 6,4 | megismerte baklövését, s látta, hogy olyan törülközőt kapott, 3547 6,5 | megbizonyítja némely ifjaknak, hogy a Baronciak ~a legnemesebb 3548 6,5 | parancsolta Fiammettának, hogy folytassa a sort, ki is 3549 6,5 | együtt volt a Monte Ughin, hogy felvetődött közöttök emez 3550 6,5 | Némelyek azt mondották, hogy az Uberti, mások, hogy a 3551 6,5 | hogy az Uberti, mások, hogy a Lamberti, némelyek ezt, 3552 6,5 | egy vacsorába olyképpen, hogy vacsorával vendégeli a nyertest 3553 6,5 | többiek odaléptek hozzá, hogy tanúi legyenek Scalza felsülésének 3554 6,5 | megdönthetetlen okokkal, hogy nemcsak te, hanem mindenki, 3555 6,5 | ismerni igazamat. Tudjátok, hogy minél ősibb valamely nemzetség, 3556 6,5 | ha tehát bebizonyítom, hogy ők a legősibbek, akkor tagadhatatlanul 3557 6,5 | fogadást. Tudnotok kell, hogy a Baronciakat az Úristen 3558 6,5 | mikor már tudott festeni. Hogy pedig igazat mondok, vegyétek 3559 6,5 | egyfelől azt látjátok, hogy a többi emberek arca rendes 3560 6,5 | arányos, megfigyelhetitek, hogy a Baronciak némelyikének 3561 6,5 | mondottam, nyilván megtetszik, hogy az Úristen akkor alkotta 3562 6,5 | fakadtak, és erősködtek, hogy bizony ő nyerte meg a vacsorát, 3563 6,5 | nyerte meg a vacsorát, és hogy a Baronciak kétség nélkül 3564 6,5 | rútságát jellemezni akarta, hogy az még egy Baroncit is eléktelenítene.~ 3565 6,6 | kimenti magát, ~s eléri, hogy a törvényt megváltoztatják~ 3566 6,6 | parancsolta Filostratónak, hogy mondja el novelláját; az 3567 6,6 | nem tett, hanem rendelte, hogy éppen úgy meg kell égetni 3568 6,6 | törvény fennállott, történt, hogy valamely nemes, szép és 3569 6,6 | gerjedt, s kevésbe múlt, hogy rájok nem rontott s meg 3570 6,6 | azt nem tudta megállani, hogy ne kívánja a pratói törvénytől 3571 6,6 | szerelmes nőknek, elhatározta, hogy mindenáron megjelenik a 3572 6,6 | lélekkel meghal, mintsem hogy gyáván meg­szökjék, és önkéntes 3573 6,6 | retében, kik arra biztatták, hogy tagadjon, megjelent a bíró 3574 6,6 | megszánta tehát és félt, hogy olyan vallomást tesz, melynek 3575 6,6 | ellened panaszt emel, mondván, hogy idegen férfi karjaiban házasságtörésen 3576 6,6 | kapott; annak okáért kívánja, hogy én a törvénynek rendel­kezése 3577 6,6 | ekképpen felelt:~- Uram, igaz, hogy férjem, Rinaldo, tegnap 3578 6,6 | bizonyosra veszem, s te is tudod, hogy a törvényeknek mindenkit 3579 6,6 | hanem tüstént felelte, hogy az asszony tagad­hatatlanul 3580 6,6 | kérdezem én, bíró uram, hogy ha mindig megkapta tőlem 3581 6,6 | jobban szeret, mint engedni, hogy veszendőbe menjen avagy 3582 6,6 | egy értelemmel kiáltották, hogy a hölgynek igaza van, és 3583 6,6 | s olyképpen korlátozták, hogy csupán ama nőkre vonatkozzék, 3584 6,7 | tanácsolja unokahúgának, hogy ne nézzen a tükörbe, ~ha, 3585 6,7 | fordult, és parancsolta, hogy folytassa a sort. Ki is, 3586 6,7 | oly gőgös és rátarti volt, hogy szokásába vette fitymálni 3587 6,7 | ezenfelül oly fennhéjázó volt, hogy ez még akkor is sok lett 3588 6,7 | bűzlött a pöffeszkedéstől, hogy egyebet sem tett, mint orrát 3589 6,7 | szokásairól, történt egy napon, hogy midőn hazatért Frescóhoz, 3590 6,7 | Ferike, mit jelent az, hogy ma, holott ünnepnap vagyon, 3591 6,7 | ekképpen felelt:~- Az már igaz, hogy hamar hazajöttem, mivel 3592 6,7 | hazajöttem, mivel nem hiszem, hogy valaha is élt volna ebben 3593 6,7 | bűnömet, és nem hiszem, hogy volna még a világon, 3594 6,7 | azért jöttem ily hamar haza, hogy ne lássam őket.~Erre pedig 3595 6,7 | s mi több, azt mondotta, hogy ő bizony nézegetni akarja 3596 6,8 | Midőn a Királynő észrevette, hogy Emilia befejezte novelláját, 3597 6,8 | végén oly csat­tanó vagyon, hogy talán még senki eleddig 3598 6,8 | Tudnotok kell tehát, hogy a régi időkben igen szép 3599 6,8 | társaságokat alkottak, ügyel­vén, hogy csak olya­nokat vegyenek 3600 6,8 | minden követ megmozgattak, hogy belevonják abba Guido Cavalcanti 3601 6,8 | mivelhogy nem is szólván arról, hogy egyike volt a világ legkitűnőbb 3602 6,8 | cimboráival egyetemben azt vélte, hogy Guido túlságosan belemerült 3603 6,8 | műveletlen emberek közt, hogy mindeme bölcselkedésével 3604 6,8 | akar bizonyságot találni, hogy nincs Isten.~Nos, történt 3605 6,8 | Nos, történt egy napon, hogy Guido elindulván az Orto 3606 6,8 | egyszer megbizonyosodol, hogy nincs Isten, ugyan mi hasznod 3607 6,8 | belőle?~Guido pedig látván, hogy közrefogták, nyomban ekképpen 3608 6,8 | csak bámultak egymásra, és hogy szavuk megjött, azt mondták, 3609 6,8 | szavuk megjött, azt mondták, hogy oktalan ember, és semmi 3610 6,8 | halottak, s mikor ő azt mondja, hogy ez a mi otthonunk, azt akarja 3611 6,8 | otthonunk, azt akarja mondani, hogy mi és a többiek buták és 3612 6,9 | bizonyos parasztoknak, ~hogy megmutatja nékik Gábriel 3613 6,9 | széndarabokat lel, azt mondja, ~hogy ezek ama szénből valók, 3614 6,9 | novelláját, Dioneo tudta, hogy most rajta van az elbeszélés 3615 6,9 | ámbár nékem kiváltságom, hogy arról beszélhetek, mi leginkább 3616 6,9 | példázni kívánom nektek, hogy gyors védekezéssel mily 3617 6,9 | kissé hosszadalmasan szólok, hogy apróra elmeséljem novellámat, 3618 6,9 | novellámat, mivel látjátok, hogy a nap még amúgy is magasan 3619 6,9 | mivel itt bőségesen aratott, hogy összeszedje az adományokat, 3620 6,9 | talpraesetten és ügyesen beszélt, hogy aki nem ismerte, nem csupán 3621 6,9 | hanem azt mondhatta , hogy maga a megtestesült Tullius 3622 6,9 | jámborsága és tehetsége szerint, hogy ama boldog Szent Antal vigyázzon 3623 6,9 | voltak, feltették magokban, hogy csúfot űznek belőle eme 3624 6,9 | toll miatt. És megtudván, hogy Cipolla testvér aznap egyik 3625 6,9 | várban, mikor értesültek, hogy éppen asztalnál ül, nyomban 3626 6,9 | megszállott, ama szándokkal, hogy Biagio majd szóval tartja 3627 6,9 | akármiféle is az, és elcseni, hogy lássák, mit mond majd azután 3628 6,9 | förtelmes egy ember volt, hogy bizony isten ilyent még 3629 6,9 | olyan tulajdonsága vagyon, hogy ha ezek közül csak egy is 3630 6,9 | elegendő lett volna arra, hogy minden jelességöket, bölcsességöket, 3631 6,9 | pimasz-goromba; nem is szólván arról, hogy van még néhány apró-cseprő 3632 6,9 | legnevetségesebb tulajdonsága pedig az, hogy minden faluban meg akar 3633 6,9 | csábítónak képzeli magát, hogy szentül hiszi: valahány 3634 6,9 | szusszal bírná. De szentigaz, hogy nagy segítségemre vagyon, 3635 6,9 | velem titokban négyszemközt, hogy ő abból ki ne hallgatná 3636 6,9 | maga részét; s ha megesik, hogy valamit kérdeznek tőlem, 3637 6,9 | kérdeznek tőlem, annyira fél, hogy netalán nem tudok majd megfelelni, 3638 6,9 | nem tudok majd megfelelni, hogy nyomban ő felel igennel 3639 6,9 | kötötte: jól vigyázzon, hogy senki a holmijához hozzá 3640 6,9 | aztán telebeszélte a fejét, hogy ő bizony hétszilvafás nemes 3641 6,9 | mint kevesebb ennél, és hogy szóban és tettben annyi 3642 6,9 | tettben annyi mindenhez ért, hogy liromlárom punktum; és felejtvén 3643 6,9 | melyen annyi volt a zsír, hogy elegendő lett volna megízesíteni 3644 6,9 | volna, azt mondta neki, hogy felruházza új ruhákkal és 3645 6,9 | kicsinosítja és kiragadja innét, hogy ne legyen idegenek rabszolgája, 3646 6,9 | találták benne, és úgy vélték, hogy bizonyára ez az, mit a barát 3647 6,9 | egyszerűsége élt, nemcsak hogy nem láttak még papagájt, 3648 6,9 | Megörült tehát a két ifjú, hogy meglelték a tollat, s mindjárt 3649 6,9 | mindjárt el is csenték, de hogy ne hagyják a dobozt üresen, 3650 6,9 | templom előtt hallották, hogy délután három órakor majd 3651 6,9 | el, és sóvárogva várták, hogy megláthassák ama bizonyos 3652 6,9 | után felkelt, és látván, hogy a parasztok mekkora sokasága 3653 6,9 | üzente Mocskos Gucciónak, hogy jöjjön fel a csengettyűkkel, 3654 6,9 | mikor arra került a sor, hogy megmutassa Gábriel arkangyal 3655 6,9 | kinyitotta. Mikor pedig látta, hogy teli van szénnel, nem is 3656 6,9 | nem is támadt benne gyanú, hogy ezt talán Cethal Guccio 3657 6,9 | szidalmazta, mert nem vigyázott, hogy valaki ilyesmit el ne kövessen, 3658 6,9 | csendben önmagát átkozta, hogy erre bízta holmijának őrizését, 3659 6,9 | és szólott oly hangosan, hogy mindenki meghallhatta:~- 3660 6,9 | asszonyok, tudnotok kell, hogy sihederbarát koromban feljebbvalóm 3661 6,9 | paranccsal meghagyta nekem, hogy mindaddig kutassak, mígnem 3662 6,9 | az országnak belsejében, hogy végezetül elérkeztem az 3663 6,9 | melyet testemen viselek, hogy én ottan láttam repülni 3664 6,9 | ebből pedig annyi volt neki, hogy ha mind fel akarnám sorolni, 3665 6,9 | mérföldnyire sem érném a végét. De hogy el ne vegyem a kedvete­ket, 3666 6,9 | mind megvan. Az is igaz, hogy feljebbvalóm csak akkor 3667 6,9 | megbizonyosodott felőle, hogy valódiak. Mivel azonban 3668 6,9 | engedelmet adott nekem, hogy megmutassam; de én nem merem 3669 6,9 | doboz úgy hasonlít egymásra, hogy gyakorta magam is összetévesztem 3670 6,9 | velem; s mikor azt hittem, hogy ama dobozt hoztam magammal, 3671 6,9 | vannak. De nem gondolnám, hogy ez véletlenség, sőt bizonyosra 3672 6,9 | sőt bizonyosra veszem, hogy Istennek akaratja, és ő 3673 6,9 | az imént jutott eszembe, hogy hiszen holnapután Szent 3674 6,9 | okáért Isten azt akarta, hogy megmutassam nektek a szenet, 3675 6,9 | iránta, s ezért úgy intézte, hogy nem a tollat vettem, holott 3676 6,9 | De előbb tudjátok meg, hogy kire eme szénnel keresztet 3677 6,9 | égetheti meg magát, úgy hogy meg ne erezné.~Minekutána 3678 6,9 | rendesen, és sorra rimánkodtak, hogy érintse őket a szénnel. 3679 6,9 | rájok fértek, erősködvén, hogy bármennyire megkopnak is 3680 6,9 | dolognak, úgy nevettek, hogy majd megpukkadtak belé. 3681 6,9 | pedig a Királynő észrevette, hogy a novellának s egyúttal 3682 6,9 | Itt az ideje, Dioneo, hogy magad is megpróbáld, mely 3683 6,9 | és olyképpen uralkodjál, hogy ha uralkodásod véget ér, 3684 6,9 | udvarmestert, s meghagyta, hogy mindent rendezzen el uralkodásának 3685 6,9 | elbeszéléseinknek, bizo­nyosra veszem, hogy darabig kellett volna 3686 6,9 | kellett volna törnöm fejemet, hogy alkalmatos tárgyat találjak 3687 6,9 | volna férjhez és hozzátette, hogy nagyon jól tudja, hányszor 3688 6,9 | annak okáért ren­delem, hogy ha már Licisca asszony megadta 3689 6,9 | szerelemből, akár azért, hogy a csávából kimenekedjenek, 3690 6,9 | Némely hölgyek úgy vélték, hogy nemigen lesz hozzájok illendő 3691 6,9 | éppoly jól tudom, mint ti, hogy mit rendeltem; és azzal, 3692 6,9 | mostanában olyan idők járnak, hogy mindenről szabad beszélniök 3693 6,9 | óvakodnak. Hát nem tudjátok, hogy e mostani felfordult időben 3694 6,9 | korlátlan szabadsága vagyon, hogy úgy mentse életét, ahogyan 3695 6,9 | elbeszélésben, nem azért, hogy annak nyomában valamely 3696 6,9 | következzék, hanem csak azért, hogy maga­toknak és a többieknek 3697 6,9 | elfogadható okot nem látok arra, hogy valaki nektek ennek miatta 3698 6,9 | bármiről lett légyen is szó, hogy vélekedésem szerint semmiképpen 3699 6,9 | tisztességteket? Én hiszem, hogy nem csupán e mulatságos 3700 6,9 | szólván, ha valaki megtudná, hogy ti nem akartatok néha-néha 3701 6,9 | talán gyanú támadna benne, hogy magatok is ludasok vagytok 3702 6,9 | gondolkozzék jószerencsével, hogy szép novellát mondjon.~Ennek 3703 6,9 | a hölgyek kijelentették, hogy legyen úgy, ahogy ő kívánja; 3704 6,9 | szabadságot adott nekik, hogy ki-ki kedvére mulasson. 3705 6,9 | azonban nem volt alkalom, hogy oda elvezesselek, hanem 3706 6,9 | nem fogjátok megbánni, hogy eljöttetek.~A hölgyek felelték, 3707 6,9 | eljöttetek.~A hölgyek felelték, hogy szívesen elmennek; szólították 3708 6,9 | forróságnak ez órájában, hogy szóval mondani sem tudták 3709 6,9 | csobogással simogatta füleiket; hogy pedig vize szétporlott, 3710 6,9 | pedig csak olyan mély volt, hogy az embernek melléig érhetett 3711 6,9 | halak oly nagy sokaságát, hogy nemcsak gyönyörű, hanem 3712 6,9 | kicsiny tavat, elhatározták, hogy megfürödnek, mivel nem féltek, 3713 6,9 | megfürödnek, mivel nem féltek, hogy valaki meglátja őket. És 3714 6,9 | parancsolták a szolgálónak, hogy álljon ki a völgy felé vezető 3715 6,9 | zettnek látták az időt, hogy hazatérjenek, lassú léptekkel 3716 6,9 | hölgyeket pedig abban lelték, hogy Fiammetta dalára táncot 3717 6,9 | udvarmestert, és parancsolta néki, hogy másnap ottan teríttessen, 3718 6,9 | csemegét és bort hozatott, s hogy némiképpen felfrissültek, 3719 6,9 | felfrissültek, parancsolta, hogy mindenki menjen táncba. 3720 6,9 | azzal kívánlak megtisztelni, hogy véled énekeltetem a mai 3721 6,9 | Felelte erre Elisa mosolyogva, hogy szívesen, és kellemes hangján 3722 6,9 | kiengedsz,~Tudom biz én, hogy eztán~Horgára engem többet 3723 6,9 | rám,~S ezer hurkot vetett, hogy foglyul ejthess.~Aztán rabszíjra 3724 6,9 | gyorsabban a pataknál,~Hogy ilyen úrhoz adtál szolgaságra:~ 3725 6,9 | kegyetlen az ő urasága,~Hogy még ügyet se vet rám,~Sóhajthatok, 3726 6,9 | növeszti;~Szívem oly bús, hogy a halált óhajtja.~Szánj 3727 6,9 | Mit én nem tehetek már:~Hogy őt béklyók között elémbe 3728 6,9 | bilincsem~Megoldozását engedd, hogy reméljem!~Engedd, Uram, 3729 6,9 | sincsen,~Mint a remény, hogy egyszer újra-élem~Szép sorsomat, 3730 6,9 | Tindarót, s parancsolta neki, hogy hozza ide bőrdudáját, melynek 3731 6,9 | az éjszakában, rendelte, hogy ki-ki nyugovóra térjen.~ 3732 7 | SZERELEMBŐL, AKÁR AZÉRT, ~HOGY VALAMI BAJBÓL MENEKEDJENEK, 3733 7 | az Asszonyok Völgye felé, hogy ottan mindent elrendezzen 3734 7 | eltávozott, nem sok időbe telt, hogy a Király is felkelt, mivel 3735 7 | indultak; és úgy érezték, hogy a fülemülék és a többi madarak 3736 7 | felkeltek, s ideje volt, hogy egybegyülekezzenek a novella­ 3737 7 | akkor rendelte a Király, hogy Emilia kezdje meg a novellák 3738 7,1 | feleségét, ki is elhiteti vele, ~hogy kísértet kopog; odamennek, 3739 7,1 | kísértet kopog; odamennek, hogy megbabonázzák valamely ráolvasással, ~ 3740 7,1 | netán kegyesen úgy rendeled, hogy más mondja az első novellát 3741 7,1 | mivel neked is úgy tetszik, hogy én öntsek bátorságot a többi 3742 7,1 | megüzente emez Federigónak, hogy jöjjön ki meglátogatni őt 3743 7,1 | Federigo nem úgy gondolta, hogy ez első éjszaka legyen az 3744 7,1 | éjszaka legyen az utolsó is, hogy ne kelljen minden alkalommal 3745 7,1 | kinyitja; ha pedig látja, hogy a szamár­nak pofája Fiesole 3746 7,1 | Történt azonban egyik este, hogy mikor Federigónak monna 3747 7,1 | szolgálóleánynak pedig meghagyta, hogy takarja fehér asztalkendőbe 3748 7,1 | meghagyta a szolgálónak, hogy tegye az egészet a kis füves 3749 7,1 | megmondani a szolgá­lónak, hogy várja meg ottan Federigót, 3750 7,1 | Federigót, és mondja meg neki, hogy Gianni megjött, és vigye 3751 7,1 | és nem sok időbe telt, hogy Federigo megérkezett, és 3752 7,1 | ugyancsak a felesége is; de hogy Gianniban gyanú ne támadjon 3753 7,1 | hallod ezt? Úgy rémlik nekem, hogy kopogtatnak a kapunkon.~ 3754 7,1 | mondom - felelte Gianni -, hogy úgy rémlik, mintha kopogtatnának 3755 7,1 | ártalmunkra.~Az asszony azonban, hogy Federigo gyanút ne fogjon 3756 7,1 | felkel, és értésére adja, hogy Gianni itt van; szólott 3757 7,1 | ráolvasásra, és azt mondotta, hogy minek előtte vezeklőnek 3758 7,1 | vele egymagamban; de most, hogy itt vagy te is, menjünk 3759 7,1 | kísértetet.~Gianni azt felelte, hogy szívesen, és felkelvén, 3760 7,1 | nagy nevethetnékje támadt, hogy majd megpukkadt bele, és 3761 7,1 | vacsorázott, mivel abban volt, hogy az asszonnyal vacsorázik, 3762 7,1 | emez varázslaton. Igaz, hogy némelyek szerint az asszony 3763 7,1 | s végül is úgy állt meg, hogy Firenze felé nézett, miért 3764 7,1 | miért is Federigo azt hitte, hogy hívják és eljött; és akkor 3765 7,1 | öreg asszony már, meséli, hogy amint kisleány korában hallotta, 3766 7,2 | az asszony azt mondja, ~hogy ő is eladta valakinek, aki 3767 7,2 | a Király Filostratónak, hogy folytassa. Ki is ekképpen 3768 7,2 | annyiszor megcsalnak benneteket, hogy ha hébe-hóba megesik, hogy 3769 7,2 | hogy ha hébe-hóba megesik, hogy egy egy asszony is megcsalja 3770 7,2 | örvendeznetek kell rajta, hogy ez megesett, vagy hogy ilyesmiről 3771 7,2 | hogy ez megesett, vagy hogy ilyesmiről hallottatok, 3772 7,2 | kellene az ilyesminek hírét, hogy a férfiak észbe vegyék: 3773 7,2 | mivel ha valaki tudja, hogy a másik is érti a módját, 3774 7,2 | számukra tartózkodniok attól, hogy benneteket megcsaljanak, 3775 7,2 | benneteket megcsaljanak, tudván, hogy ti is hasonlatosképpen megcsalhatjátok 3776 7,2 | közrendű fiatal menyecske, hogy a csávából menekedjék.~ ~ 3777 7,2 | még, történt Nápolyban, hogy valamely szegény ember feleségül 3778 7,2 | eltengették életöket.~Történt, hogy valamely léha ifjú megpillantotta 3779 7,2 | megbarátkozott vele. És hogy találkozhassanak, a következő­ 3780 7,2 | reggel idejében felkelt, hogy munkába menjen vagy munkát 3781 7,2 | ifjú ott leselkedik majd, hogy lássa őt elmenni hazulról; 3782 7,2 | azonban idővel egy reggelen, hogy mikor a derék atyafi elment 3783 7,2 | nem szokott hazajönni, és hogy az ajtót zárva lelte, kopogtatott 3784 7,2 | Peronella észrevette, hogy a férje jön, mivel megismerte 3785 7,2 | végem van, itt a férjem, hogy az Isten akárhová tegye; 3786 7,2 | majd meglátjuk, mi az oka, hogy ma ilyen hamar hazajött.~ 3787 7,2 | meg már miféle új módi, hogy ilyen korán hazajöttél ma? 3788 7,2 | akarnál dolgozni, mivel látom, hogy szerszámaidat is hazahoztad; 3789 7,2 | Azt hiszed, megen­gedem, hogy zálogba csapd a szoknyámat 3790 7,2 | is leválik a körmömről, hogy legalább annyi olajunk legyen, 3791 7,2 | legalább annyi olajunk legyen, hogy a mécsesünket meggyújthassuk. 3792 7,2 | rajtam, és ne csúfolna, hogy ennyit töröm magamat, és 3793 7,2 | józan ésszel, férjemuram, hogy ha rossz akarnék lenni, 3794 7,2 | mérgelődj; elhiheted nekem, hogy tudom, ki vagy, s éppen 3795 7,2 | róla; de a dolog úgy van, hogy én dolgozni mentem, csak­ 3796 7,2 | én dolgozni mentem, csak­hogy nyilván nem tudod, aminthogy 3797 7,2 | aminthogy magam se tudtam, hogy ma San Galeone napja vagyon, 3798 7,2 | gondoskodtam róla, s módját leltem, hogy több mint egy hónapra legyen 3799 7,2 | beléptél volna, belebújt, hogy megnézze, nincs-e valami 3800 7,2 | hírével; hiszen hallod, hogy a feleségem hét talléron 3801 7,2 | mintha nem is hallotta volna, hogy a férj hazatért, megszólalt:~- 3802 7,2 | Szólott a férje is:~- Bizony, hogy kitisztogatom.~Lerakta hát 3803 7,2 | férj máris megjött, látván, hogy nem tehette meg úgy, ahogy 3804 7,2 | akarta, elszánta magát, hogy úgy csillapítja, ahogy tudja; 3805 7,2 | hordóba, és azt mondta, hogy most már nincs ellene kifogása, 3806 7,3 | akkor tehát elhitetik véle, ~hogy a barát ráolvasott a fiacskája 3807 7,3 | minekutána a Király látta, hogy a novellának vége, parancsolta 3808 7,3 | Tudnotok kell tehát, hogy élt valamikor Sienában egy 3809 7,3 | és abban reménykedett, hogy ha tanúk nélkül négyszemközt 3810 7,3 | az a gondolata támadt, hogy komaságba keveredik vele; 3811 7,3 | elfogadható ürügye volt, hogy beszélgethessen vele, megemberelte 3812 7,3 | sok idő múltán történt, hogy Rinaldo, ki tudja, mi okból, 3813 7,3 | kezdte örömét lelni abban, hogy finom ruházatban cifrálkodhat, 3814 7,3 | világnak! Nem sül ki a szemök, hogy pocakosán járnak, arcuk 3815 7,3 | ne is beszéljünk arról, hogy celláik tele vannak mustárvajjal, 3816 7,3 | kancsókkal, olyannyira, hogy aki látja, nem is barátcellának, 3817 7,3 | ha mások is megtudják, hogy köszvényesek, s azt hiszik: 3818 7,3 | az emberek nagyon is jól, hogy a folytonos böjt, az egyszerű 3819 7,3 | javallani. És azt hiszik, hogy más nem tudja, miképpen 3820 7,3 | elgyötrik az embernek testét; és hogy sem Szent Domonkosnak, sem 3821 7,3 | okáért öltözködtek, hanem hogy testöket a hidegtől védelmezzék.~ 3822 7,3 | látogatni komaasszonyát; és hogy hetykesége egyre növekedett, 3823 7,3 | kibújok belőle, majd meglátod, hogy éppen olyan férfi vagyok, 3824 7,3 | én már sokszor hallottam, hogy halálos bűn; ha nem volna 3825 7,3 | teszed meg. Nem mondom, hogy nem bűn, de nagyobbat is 3826 7,3 | úgy tett, mintha elhinné, hogy a barátnak igaza van és 3827 7,3 | múltán egyszer történt, hogy mikor Rinaldo barát az asszonynak 3828 7,3 | asszonynak házába ment, s látta, hogy csak az asszony s egyik 3829 7,3 | galambdúcba szerzetestársával, hogy addig is tanítgassa a leányzót 3830 7,3 | magokat, midőn történt, hogy a koma hazatért, és miközben 3831 7,3 | mit mondok majd férjemnek, hogy aztán szavaidat szavaimhoz 3832 7,3 | imént úgy elájult a gyerek, hogy azt hittem, már meghal, 3833 7,3 | szükség lett volna rád, hogy elmondj bizonyos imádságokat, 3834 7,3 | lennie, bezárkóztunk itten, hogy senki meg ne zavarjon, s 3835 7,3 | azt hiszem, csak arra vár, hogy társa bevégezze ama imádságokat; 3836 7,3 | elvakította az apai szeretet, hogy mindent elhitt, s nem is 3837 7,3 | s nem is gondolt arra, hogy a felsége megcsalja. Tehát 3838 7,3 | csak, majd én megnézem, hogy bejöhetsz-e, és annak utána 3839 7,3 | holott az imént azt hittem, hogy estére holtan fogod viszontlátni; 3840 7,3 | és hálálkodott komájának, hogy meggyógyította. Rinaldo 3841 7,3 | lekenyerezte - mikor meghallotta, hogy Tökfilkó uram ott kiabál 3842 7,3 | végbemegy; látván pedig, hogy a dolog jól ütött ki, lejött 3843 7,3 | megadta nekünk ama kegyelmet, hogy a gyermek meggyógyult.~Tökkelütött 3844 7,4 | Mikor a Király hallotta, hogy Elisa novellája véget ért, 3845 7,4 | értésére adta akaratját, hogy mondja el novelláját; ki 3846 7,4 | asszony elvégezte magában, hogy hát haljon bele az ura abba 3847 7,4 | rettegett. És mikor észrevette, hogy egy, vélekedése szerint 3848 7,4 | annyira megegyeztek egymással, hogy nem volt hátra egyéb, mint 3849 7,4 | az asszony gondolkodott, hogy hasonlatosképpen ennek is 3850 7,4 | módját ejtse. És mivel tudta, hogy férjének egyebek közt megvan 3851 7,4 | az a rossz tulajdonsága, hogy szereti az itókát, nem csupán 3852 7,4 | megrögzött szokása lett, hogy valahányszor szüksége volt 3853 7,4 | részegségében oly igen elbizakodott, hogy nem csupán a maga házába 3854 7,4 | mesterkedését, történt, hogy nyomorult férjének szöget 3855 7,4 | miatta gyanú támadt benne, hogy hátha úgy van a dolog, amint 3856 7,4 | dolog, amint csakugyan volt, hogy tudniillik az asszony csak 3857 7,4 | csak azért részegíti őt le, hogy míg alszik, annál kényelmesebben 3858 7,4 | bizonyságot akarván szerezni, hogy csakugyan így van-e, egy 3859 7,4 | neki, és abban a hiszemben, hogy fölösleges tovább itatnia, 3860 7,4 | Mikor Tofano észrevette, hogy az asszony nincs mellette, 3861 7,4 | és odaállt az ablakhoz, hogy lássa, mikor az asszony 3862 7,4 | hazatér, és tudtára adja, hogy rájött a turpisságra, és 3863 7,4 | midőn hazatért és látta, hogy kizárták, igen megrökönyödött, 3864 7,4 | voltál, és jegyezd meg, hogy ide ugyan be nem jössz, 3865 7,4 | szerelmére kérlelni kezdte, hogy lágyuljon meg szíve, és 3866 7,4 | a szamár elszánta magát, hogy Arezzo valamennyi lakosa 3867 7,4 | tudta. Az asszony látván, hogy a könyörgés mit sem használ, 3868 7,4 | ki, úgy csúffá teszlek, hogy arról koldulsz!~Felelte 3869 7,4 | szentül azt fogja hinni, hogy te dobtál bele részegségedben; 3870 7,4 | éjszaka olyan sötét volt, hogy két ember egymást nem láthatta 3871 7,4 | hevert, elsikoltotta magát, hogy: „Istenem, bocsáss meg nekem”, 3872 7,4 | hallatára szentül hitte, hogy az asszony a kútba vetette 3873 7,4 | tüstént kirohant a házból, és hogy kimentse, odaszaladt a kúthoz. 3874 7,4 | hangjának hallatára észrevette, hogy lóvá tették, visszatért 3875 7,4 | kérlelni kezdte az asszonyt, hogy eressze be. Az asszony pedig 3876 7,4 | szégyenítettem meg ekképpen, hogy kizártam a házból, hadd 3877 7,4 | veszem, elhinnétek neki, hogy igazat mond. Ebből nyilván 3878 7,4 | esze járását. Azt mondja, hogy én tettem azt, amit bizonyosan 3879 7,4 | bizonyosan ő maga. Azt hitte, hogy megijeszt, ha tudom is én, 3880 7,4 | de bár adta volna Isten, hogy ő maga ugrott volna bele, 3881 7,4 | és úgy elagyabu­gyálták, hogy szinte csontja törött. Annak 3882 7,4 | megfenyegetvén Tofanót, hogy még rosszabbul járhat. Tofano 3883 7,4 | járhat. Tofano pedig látván, hogy pórul járt, és féltékenysége 3884 7,4 | minekutána ígéretét vette, hogy többé nem féltékenykedik; 3885 7,4 | megengedte az asszonynak, hogy mindenben kedvét töltse, 3886 7,4 | töltse, ám oly óvatosan, hogy ő semmit ne vegyen észre. 3887 7,5 | ki is megvallja néki, hogy szeret egy papot, ki minden 3888 7,5 | magasztalta az asszonyt, hogy helyesen cselekedett, úgy, 3889 7,5 | megérdemelte. Akkor a Király, hogy ne vesztegessék az időt, 3890 7,5 | előbbi novella arra indít, hogy magam is egy féltékeny férjről 3891 7,5 | novellát, mivel úgy vélem, hogy minden csíny helyes, mit 3892 7,5 | mindenki más, arra kívánkoznak, hogy ünnepnapokon némi üdülésben, 3893 7,5 | őrizetben tartják őket; hogy pedig ez a bánásmód mely 3894 7,5 | Ebből tehát következik, hogy az asszonyt nem kárhoztatni, 3895 7,5 | oka nem volt, ha nem az, hogy nagyon szerette és fölöttébb 3896 7,5 | tartotta, és bár látta, hogy az asszony minden buzgóságával 3897 7,5 | tetszeni, mégis azt gondolta, hogy minden ember szerelmes belé, 3898 7,5 | őrizte és szigorúan tartotta, hogy bizonyára sok halálra ítélt 3899 7,5 | porkolábok. Nem is szólván arról, hogy az asszonynak nem volt szabad 3900 7,5 | vagy kitekinteni az utcára, hogy valamit megnézzen; miért 3901 7,5 | érezte magát. Látván tehát, hogy férje igaztalanul bánik 3902 7,5 | módon, föltette magában, hogy segít magán, és hahogy teheti, 3903 7,5 | hahogy teheti, módját ejti, hogy férjének okot adjon eme 3904 7,5 | az utcájában őt lesvén, hogy szívesen veszi szerelmét, 3905 7,5 | veszi szerelmét, de tudta, hogy a szomszéd házban csinos 3906 7,5 | ifjú lakik, úgy gondolta, hogy ha van valamely hasadék 3907 7,5 | egyszer csak észrevette, hogy a háznak valamely rejtett 3908 7,5 | házba, mégis észrevette, hogy a hasadék szobára nyílik 3909 7,5 | állította, és akkor kiderült, hogy ama szobában csakugyan az 3910 7,5 | hasadékhoz, s mikor hallotta, hogy az ifjú bent van, kövecskéket 3911 7,5 | az asszony pedig most, hogy alkalom nyílott reá, kevés 3912 7,5 | a nyílást, de olyképpen, hogy senki észre ne vehesse; 3913 7,5 | asszony szólott férjének, hogy ha nincs ellenére, karácsony 3914 7,5 | micsoda bűneid vannak neked, hogy gyónni akarsz?~Felelte az 3915 7,5 | Micsoda, hát azt hiszed, hogy szent vagyok, azért, mert 3916 7,5 | bezárva tartasz? Jól tudod, hogy nekem is vannak bűneim, 3917 7,5 | és az a gondolata támadt, hogy megtudja, miféle bűnei lehetnek 3918 7,5 | és kieszelt valami módot, hogy csakugyan végére járjon 3919 7,5 | dolognak; és azt felelte, hogy beleegyezik, de nem akarja, 3920 7,5 | beleegyezik, de nem akarja, hogy más templomba menjen, mint 3921 7,5 | felőle, csak annyit felelt, hogy ekképpen fog cselekedni. 3922 7,5 | melyen oly csuklya volt, hogy arcát is eltakarta, minőt 3923 7,5 | pap, s mikor meghallotta, hogy a hölgy gyónni kíván, azt 3924 7,5 | gyónni kíván, azt mondta, hogy nem hallgathatja meg, de 3925 7,5 | tudta úgy elrejteni arcát, hogy felesége nyomban ne ismert 3926 7,5 | Hála légyen az Istennek, hogy ez féltékeny férjből pappá 3927 7,5 | kavicsot vett a szájába, hogy megnehezítse nyelve járását, 3928 7,5 | ismerjen , abban a hiszemben, hogy egyébként úgy elváltoztatta 3929 7,5 | úgy elváltoztatta magát, hogy az asszony semmiképpen nem 3930 7,5 | mindenekelőtt elmondta, hogy férjnél van, s aztán egyéb 3931 7,5 | között megvallotta neki, hogy szerelmes valamely papba, 3932 7,5 | mondta a féltékeny -, hogy feküdhet ottan a pap is?~- 3933 7,5 | hozzáér; és azt mondja, hogy ha szobám ajtajához jön, 3934 7,5 | álomba merül, és mikor látja, hogy alszik, kinyitja az ajtót, 3935 7,5 | asszony:~- Uram, nem hiszem, hogy megtehetném, mivel túlságosan 3936 7,5 | de nem azért jöttem ide, hogy hazudjam neked; ha bíznám 3937 7,5 | neked; ha bíznám benne, hogy meg tudom tenni, megmondanám 3938 7,5 | sajnállak, mivel látom, hogy ekképpen elveszíted lelkedet; 3939 7,5 | kedvedért magamra vállalom, hogy nevedben különös imádságokkal 3940 7,5 | Uram, ne tégy olyasmit, hogy bárkit is házamba küldesz, 3941 7,5 | férjem olyan féltékeny, hogy ha megtudja, senki ugyan 3942 7,5 | ugyan ki nem veri fejéből, hogy gonosz szándékkal jár hozzám, 3943 7,5 | mivel én majd úgy intézem, hogy férjed egy szót sem szól 3944 7,5 | együtt a papot feleségével, hogy mind a kettőnek alaposan 3945 7,5 | templomból, és férje arcán látta, hogy annak ugyan elrontotta karácsonyát; 3946 7,5 | megtudott. És feltette magában, hogy a következő éjjelen lesbe 3947 7,5 | szobád ajtaját, és ha látod, hogy ideje vagyon, feküdj le.~ 3948 7,5 | szólott:~- Bizonyosra veszem, hogy ki nem teszi lábát a házból, 3949 7,5 | annak okáért ejtsd módját, hogy ma éjjel a háztetőn által 3950 7,5 | háztetőn által bejöjj hozzám, hogy együtt mulathassunk.~Az 3951 7,5 | lépcső­fordulónál volt, hogy féltékeny férje ne jöhessen 3952 7,5 | a követet, azt felelte, hogy amaz éjszakán nem jött el, 3953 7,5 | éjjelen át lesben állott, hogy megcsípje a papot, mikor 3954 7,5 | Az asszony azt felelte, hogy nem hajlandó megmondani, 3955 7,5 | mondotta erre: nem igaz, hogy valamely papba szerelmes.~- 3956 7,5 | pontosan elmondotta neked, hogy akkor sem tudhatnád jobban, 3957 7,5 | Nagy mulatságomra vagyon, hogy együgyű asszony úgy az orránál 3958 7,5 | ama pillanattól fogva, hogy utat engedtél szívedbe a 3959 7,5 | azt hiszed, férjemuram, hogy vak vagyok testi szemeimre, 3960 7,5 | engem gyóntatott, és tudom, hogy te voltál; de feltettem 3961 7,5 | de feltettem magamban, hogy megadom neked azt, amit 3962 7,5 | helyett beláttad volna, hogy amit neked meg­gyónt, csakugyan 3963 7,5 | benne. Én azt mondottam, hogy szeretek egy papot; hát 3964 7,5 | pap? Azt mondtam néked, hogy házamban egyetlen ajtó sem 3965 7,5 | jönni hozzám? Azt mondottam, hogy a pap minden éjjel mellettem 3966 7,5 | mindig azt üzentem néked, hogy a pap nem volt nálam, vagyis 3967 7,5 | rajtad kívül, ki engedted, hogy féltékenységed elvakítson, 3968 7,5 | meg el akartad hitetni, hogy máshová mentél vacsorára 3969 7,5 | mivel esküszöm az Istenre, hogy ha kedvem kerekedne, hogy 3970 7,5 | hogy ha kedvem kerekedne, hogy megcsaljalak, még ha száz 3971 7,5 | én bizony szerét ejteném, hogy kielégítsem gerjedelmemet, 3972 7,5 | gerjedelmemet, s méghozzá úgy, hogy nem is sejtenéd.~A szerencsétlen 3973 7,5 | féltékeny, ki azt hitte, hogy nagy ravaszul kicsalta felesége 3974 7,5 | hallatára észbe kapott, hogy lóvá tették, és semmit nem 3975 7,5 | felelt, de magában gondolta, hogy felesége derék és okos asszony; 3976 7,6 | valamennyien erős­ködtek, hogy a hölgy igen helyesen cselekedett, 3977 7,6 | parancsolta a Király Pampineának, hogy folytassa a sort. Ki is 3978 7,6 | ostoba fejjel azt mondják, hogy a szerelem elveszi az embernek 3979 7,6 | miként gyakran megtörténik, hogy az ember nem bírja folytonosan 3980 7,6 | kíván, nem sok időbe telt, hogy vágyaikat be is töltötték.~ 3981 7,6 | töltötték.~Történt pedig, hogy e hölgyet szépsége és kedvessége 3982 7,6 | utálatosnak és nyeglének tartott, hogy szerelmét semmiképpen nem 3983 7,6 | üzenetekkel zaklatta, és hogy semmire nem ment, hatalmas 3984 7,6 | rettegett tőle, rászánta magát, hogy kedvét tölti. És midőn a 3985 7,6 | szép nyaralójába, történt, hogy egy napon férje ellovagolt 3986 7,6 | asszony üzent Leonettónak, hogy jöjjön el hozzá, ki is nagy 3987 7,6 | Lambertuccio úr megtudta, hogy a hölgynek férje elutazott, 3988 7,6 | parancsolta szolgálójának, hogy menjen és nyisson kaput 3989 7,6 | Édes lelkem, úgy hallottam, hogy férjed nincs itthon, hát 3990 7,6 | megrökönyödésére történt, hogy hazaérkezett a férje; kit 3991 7,6 | hallotta, s észbe vette, hogy két férfi van a házában, 3992 7,6 | van a házában, és tudta, hogy a lovagot nem rejtheti el, 3993 7,6 | az udvarban, azt hitte, hogy menten szörnyethal. Mindazonáltal 3994 7,6 | Lambertuccio uram azt felelte, hogy szívesen; és kivonta tőrét, 3995 7,6 | asszony a szoba felé hátrált, hogy Leonetto meghallja szavait 3996 7,6 | Istenért, segíts rajtam, hogy meg ne öljenek, holott oltalmadba 3997 7,6 | éppen meg akartam kérdezni, hogy kicsoda, és mi történt, 3998 7,6 | lovagias ember lévén, látta, hogy nincs ínyemre látogatása, 3999 7,6 | miért is szentül hiszem, hogy elment a józan esze vagy 4000 7,6 | nem sokat kérdezgettem, hogy ugyan miért, hanem ahogy


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6174

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License