Nap, Novella
1 1 | Minekutána tehát az új Királynő elbocsátotta a vidám társaságot,
2 1 | rekettyevirággal: minekutána a Királynő parancsára megmosták kezöket,
3 1 | ettek. Asztalbontás után a Királynő parancsot adott, hogy hozzák
4 1 | muzsikált és énekelt); a Királynő parancsára Dioneo lantot
5 1 | kellemes táncmuzsikára. A Királynő tehát, minekutána a cselédséget
6 1 | szórakoztak mindaddig, mígnem a Királynő jónak látta, hogy aludni
7 1 | délutáni hármat elütötte, a Királynő fölkelt, fölkeltette a többi
8 1 | szellő fuvalmát érezték, a Királynő parancsára mind letelepedtek
9 1 | körben a zöld fűbe, s aztán a Királynő beszélt hozzájok:~- Miként
10 1 | mesélni.~- Nos hát - szólott a Királynő -, ha így határoztatok,
11 1,2 | és miután befejeződött, a Királynő kiadta a parancsot, hogy
12 1,3 | elhallgatott, s akkor a Királynő parancsára Filoména így
13 1,4 | mellette ült, meg sem várta a Királynő újabb parancsát, s mivel
14 1,5 | szóval megcsipkedték, a Királynő meg akarván értetni, hogy
15 1,6 | Fiammetta mellett ült, a Királynő kívánságára bátran így kezdett
16 1,9 | emberből bátor emberré válik~A királynő utolsó parancsa Elisának
17 1,10| novelláikat. Annak okáért a Királynő nyájasan így szólott:~-
18 1,10| előkészíthessünk mindent, mit az új királynő másnapra szükségesnek tart,
19 1,10| szemérmetes leányzó kormányozza királynő gyanánt birodalmunkat.~És
20 1,10| emelt valamennyitek fölé Királynő gyanánt, azért nekem eszemben
21 1,10| rákerül az elbeszélés sora.~A Királynő, aki mulatságos és kellemes
22 1,10| megvacsoráztak. Vacsora után a Királynő előhozatta a hangszereket,
23 1,10| is elmúlott, rendelte a Királynő, hogy az első napnak végét
24 2 | körülötte letelepedtek. A Királynő, ki formás és szépséges-bájos
25 2,1 | Hogy tehát eleget tegyek a Királynő parancsának, és egy novellával
26 2,2 | mellett, parancsolta neki a Királynő, hogy másodiknak ő mondja
27 2,3 | kívánt; minekutána pedig a Királynő parancsa elhangzott, bátran
28 2,6 | hogy a novellának vége, a Királynő parancsára ekképpen kezdett
29 2,7 | bevégződött, parancsolta a Királynő, hogy Pamfilo következzék,
30 2,7 | vele, hogy valóban az; s királynő gyanánt hosszú időn által
31 2,8 | Pamfilo utolsó szavain, a Királynő pedig látta ebből, hogy
32 2,9 | kötelességének, Filoména, a Királynő, ki szépséges és sugár termetű
33 2,10| Szépséges hölgyeim, a Királynő novellájának bizonyos része
34 2,10| bevégződött, és a kacagás elült, a Királynő észbe vette, hogy az idő
35 2,10| mely bizonysága volt a Királynő iránt érzett hajlandóságuknak,
36 2,10| Valamennyien dicsérték a Királynő beszédét és szándokát, és
37 2,10| megvacsoráztak; asztalbontás után a Királynő parancsa szerint Emilia
38 2,10| játszottak. Mikor pedig a Királynő úgy vélte, hogy már ideje
39 2,10| foglalatoskodtak, melyekről a Királynő előbb szólott, s nagy sóvárgással
40 3 | halványodni, midőn vasárnap a Királynő felkelt, és felkeltette
41 3 | szükségeseket, látván, hogy a Királynő már fent van, hamarosan
42 3 | az urak nyomában. Tehát a Királynő a hölgyek és a három ifjú
43 3 | lejtettek, annak utána pedig a Királynő parancsára asztalhoz ültek,
44 3 | tánccal szórakoztak, mígnem a Királynő a hőség beálltával úgy vélte,
45 3 | friss vízzel üdítették, a Királynő parancsa szerint a szökőkút
46 3 | volt Filostrato, kire a Királynő e kötelességet rótta; ki
47 3,1 | eldurvítják. Mivel pedig a Királynő parancsa szólít, kedvem
48 3,1 | el ama tárgytól, melyet a Királynő megszabott.~ ~Volt s még
49 3,2 | fakadtak, parancsolta a Királynő, hogy Pampinea mondja a
50 3,3 | nemes gondolkodását, midőn a Királynő odafordult Filoménához,
51 3,4 | Filoména végezetül elmondott; a Királynő pedig mosolyogva Pamfilóra
52 3,5 | hölgyek nagyokat nevettek, a Királynő szelíden parancsolta Elisának,
53 3,6 | mondanivalója, mikor is a Királynő megdicsérte Zimát eszes
54 3,7 | s midőn elhallgatott, a Királynő, nehogy az időt vesztegessék,
55 3,8 | mely benne előfordul, a Királynő csupán jellel adta értésére
56 3,9 | nem kívánta csorbítani. A Királynő tehát nem akart addig várni,
57 3,10| buzgón figyelt, látta, hogy a Királynő novellája véget ért, és
58 3,10| is, midőn végére ért, a Királynő látván, hogy uralkodásának
59 4,10| vezette a táncot, szólott a Királynő:~- Filostrato, nem szándékozom
60 4,10| térés ideje: miért is a Királynő parancsára ki-ki szobájába
61 5 | táncdalt énekeltek, s akkor a Királynő kívánságára vidám hangulatban
62 5 | pedig a szundítás idejére a Királynő valamennyit elbocsátotta;
63 5 | maradtak a pompás kertben. De a Királynő kívánságára kevéssel három
64 5 | mellett. S minekutána a Királynő pro tribunali helyet foglalt,
65 5,2 | Lipari szigetére~Mikor a Királynő látta, hogy Pamfilo bevégezte
66 5,2 | szívesebben engedelmeskedem a Királynő parancsának, mint előbbi
67 5,3 | novelláját; mikor pedig a Királynő észrevette, hogy vége van,
68 5,4 | elhalmozták, parancsolta a Királynő Filostratónak, hogy mondja
69 5,5 | kissé nevetgéltek, szólott a Királynő:~- Annyi bizonyos, hogy
70 5,6 | hölgyeknek; parancsolta a Királynő Pampineának, hogy mondja
71 5,7 | Istent, s mind felvidultak; a Királynő pedig, hogy a novella végét
72 5,8 | Lauretta elhallgatott, a Királynő parancsára Filoména ekképpen
73 5,9 | már elhallgatott, midőn a Királynő látván, hogy Dioneón kívül,
74 5,10| kedvéért megbékül vele~A Királynő elbeszélése véget ért, s
75 5,10| inkább szégyenkezésből; a Királynő pedig tudván, hogy uralkodása
76 5,10| javallották: miért is a Királynő felállott, s valamennyiöket
77 5,10| tisztes társaság látta, hogy a Királynő felkelt, ők is mind felállottak,
78 5,10| szórakozott.~S minekutána Emilia a Királynő kívánságára megkezdette
79 5,10| fakadtak, különösképpen pedig a Királynő, ki parancsolta, hogy hagyja
80 5,10| mint a lóherét.~Szólott a Királynő:~- Nem, énekelj mást.~Felelte
81 5,10| október ugyan messze van.~A Királynő elmosolyodott és szólott:~-
82 5,10| megér száz lírát.~Akkor a Királynő kissé megbosszankodott,
83 5,10| hogy dala bevégződött, a Királynő még a többiekkel is énekeltetett,
84 5,10| egy része elmúlott, s a Királynő érezte, hogy a nappali forróságot
85 6 | földünk minden zugát, midőn a Királynő felkelt, szólította társaságát,
86 6 | füvekkel és szép virágokkal, a Királynő parancsára asztalhoz ültek,
87 6 | eljött a gyülekezés órája, a Királynő egybehívatta valamennyit,
88 6 | szökőkút mellett.~S amint a Királynő éppen parancsot akart adni
89 6 | mivel éppen akkor hívatta a Királynő, mikor odaért, hogy csendet
90 6 | teremtsen. Parancsolta erre a Királynő, hogy nyomban hívja elébe
91 6 | azok odajöttek, kérdezte a Királynő, mi volt oka hangos pörlekedésöknek.
92 6 | valamennyi foguk kivillogott. A Királynő pedig legalábbis hatszor
93 6 | mégiscsak elhallgatott, a Királynő mosolyogván Dioneóhoz fordult
94 6 | éltem hiába, nem én.~És ha a Királynő nem intette volna csendre
95 6 | eltávoztak, parancsolta a Királynő Filoménának, hogy kezdje
96 6,1 | mondását, s akkor parancsolta a Királynő Pampineának, hogy folytassa
97 6,2 | bőkezűségét, parancsolta a Királynő, hogy utána Lauretta beszéljen,
98 6,3 | magasztalták Nonnát, midőn a Királynő parancsolta Neifilének,
99 6,4 | mulattak, midőn Pamfilo a Királynő parancsára ekképpen fogott
100 6,5 | talpraesett visszavágásán, midőn a Királynő parancsolta Fiammettának,
101 6,6 | voltát bizonygatta, midőn a Királynő parancsolta Filostratónak,
102 6,7 | a novella bevégződött, a Királynő Emiliához fordult, és parancsolta,
103 6,8 | kik megrohanták~Midőn a Királynő észrevette, hogy Emilia
104 6,9 | magával hozott. Mikor pedig a Királynő észrevette, hogy a novellának
105 7,10| bár a nap még fenn járt, a Királynő parancsára lassú léptekkel
106 7,10| muzsikát. De végezetül a Királynő parancsolta Filoménának,
107 7,10| történt.~Mindenki javallotta a Királynő jámbor beszédét; ki is elbocsátotta
108 8 | kibontakoztak a sötétségből, midőn a Királynő társaságával együtt felkelt,
109 8 | táncoltak, s végezetül, hogy a Királynő elbocsátotta őket, kinek
110 8 | általhaladt a delelőn, a Királynő akaratja szerint letelepedtek
111 8 | novellamondásra, és akkor a Királynő parancsára Neifile ekképpen
112 8,2 | milánói hölggyel, midőn a Királynő Pamfilóhoz fordulván, mosolyogva
113 8,3 | még most is kacagnak, a Királynő parancsolta Elisának, hogy
114 8,4 | tetszését megnyerte, midőn a Királynő Emiliához fordult, és jelezte
115 8,5 | özvegyasszonyt mindenki dicsérte, a Királynő Filostratóra pillantván
116 8,6 | melyen sokat nevettek, a Királynő parancsolta Filoménának,
117 8,7 | minekutána a novella véget ért, a Királynő parancsolta Pampineának,
118 8,8 | novelláját, parancsolta a Királynő Fiammettának, hogy mondja
119 8,10| Mondanom sem kell, hogy a Királynő novellájának nem egy része
120 8,10| nem annyira azért, hogy Királynő lett, mint inkább azért,
121 8,10| Valamennyien javallottak a Királynő okos beszédjét; és felkelvén,
122 8,10| mulatoztak. Végezetül a Királynő elődeinek példáját követvén
123 8,10| való igazságra. De midőn a Királynő látta, hogy Pamfilo éneke
124 9 | minekutána összegyülekeztek, a Királynő lassú léptei nyomán megindulván
125 9 | mind megmosták kezöket, a Királynő meghagyása szerint az udvarmester
126 9 | magokat, s annak utána a Királynő meghagyása szerint, aki
127 9 | novellákat mondjanak; hol is a Királynő Filoménára pillantván mondotta,
128 9,2 | vakmerő bátorságát, midőn a Királynő nyájasan ekképpen szólott
129 9,3 | apáca-testvéreinek fenekedéseitől; a Királynő pedig parancsolta Filostratónak,
130 9,4 | elhallgatott, Neifile a Királynő parancsára ekképpen fogott
131 9,5 | sem vesztegetvén reá, a Királynő Fiammettához fordulván,
132 9,6 | szólottak, parancsolta a Királynő Pamfilónak, hogy mondja
133 9,7 | éberségét, parancsolta a Királynő Pampineának, hogy mondja
134 9,8 | elhallgatott, parancsolta a Királynő Laurettának, hogy folytassa
135 9,9 | a Libahídhoz~Mivelhogy a Királynő épségben kívánta tartani
136 9,10| varázslatot~Amaz novella, melyet a Királynő elmondott, némi zúgolódást
137 9,10| nap is nyugovóra hajolt, a Királynő, tudván, hogy uralkodásának
|