1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4238
Nap, Novella
501 2,7 | nagy nyomorúságban vagyon, s egyetlen vágya, hogy atyjához
502 2,7 | és elküldött a leányért, s nagy tisztességgel Famagostába
503 2,7 | kísértette, hol is ő maga s a királyné pompás ünnepséggel
504 2,7 | ujjongással fogadta az őt s hasonlatosképpen Antigonót
505 2,7 | hasonlatosképpen Antigonót s mind az egész kíséretet.
506 2,7 | tomboló viharban léket kapott, s egy éjszaka, valahol nyugaton
507 2,7 | meglátták a tönkre zúzott hajót, s az egész vidékről összesereglettek,
508 2,7 | előbb kitettek a partra, s azon nyomban megragadott
509 2,7 | megragadott bennünket néhány ifjú, s egyik egyikünket, másik
510 2,7 | miközben keservesen zokogtam; s ekkor történt, hogy miközben
511 2,7 | mindenfélét kérdezett tőlem, s én is sok mindenfélét beszéltem,
512 2,7 | feltettek az egyik lóra, s elvittek az ő vallásuk törvénye
513 2,7 | mind nyájasan fogadtak, s mindig nagy tisztességben
514 2,7 | tisztességben tartottak, s annak utána velök egyetemben
515 2,7 | szegről-végről rokonuk volt; s mikor meghallotta tőlük,
516 2,7 | Istenök gyanánt tartanak, s kit a zsidók megöltek, rájok
517 2,7 | megöltek, rájok bízott engemet, s megkérte, adjanak át Ciprusban
518 2,7 | miképpen megtiszteltek engem, s mely szívesen fogadtak magok
519 2,7 | mivel senki sem ismert, s magam sem tudtam, mit mondjak
520 2,7 | tüstént magamhoz szólítottam, s hogy a nemes urak és asszonyaik
521 2,7 | pedig nyomban megértett, s ujjongó örömmel köszöntött,
522 2,7 | nekem ismételten elmesélte, s miként ama nemes urak és
523 2,7 | mulasztott el elmondani, s én úgy vélem, ezt azért
524 2,7 | midőn átadták őt nekem s elváltak tőle. Ha emez dolgokban
525 2,7 | miként szavaikból kivettem, s miként tulajdon szememmel
526 2,7 | ajándékokkal halmozta el Antigonót, s elbocsátotta, hogy visszatérjen
527 2,7 | értésére adott mindent, s ezenfelül megírta, hogy
528 2,7 | megörvendezett ezen Garbo királya, s nagy tisztességgel elküldött
529 2,7 | gyanánt feküdt melléje, s elhitette vele, hogy valóban
530 2,7 | elhitette vele, hogy valóban az; s királynő gyanánt hosszú
531 2,8 | ismeretlenül visszatér, s szerencsés állapotban leli
532 2,8 | Franciaország királyának seregébe, ~s miután ártatlansága kiderül,
533 2,8 | bevégződött, odafordult Elisához, s parancsot adott, hogy valamely
534 2,8 | melyet ma bekóboroltunk, s nincs köztünk senki, ki
535 2,8 | megtámadására Franciaország királya s egyik fia birodalmuk minden
536 2,8 | birodalmuk minden erejével s a barátaiktól és rokonaiktól
537 2,8 | bölcs embernek ismerték s maguk igaz barátjának és
538 2,8 | királynéval és annak menyével; s ámbár azok az ő őrizetére
539 2,8 | körülbelül negyven esztendős s oly kedves és jó erkölcsű,
540 2,8 | tehát Franciaország királya s az ő fia a fent mondott
541 2,8 | fejedelmi hölgyek udvarát, s gyakorta tanácskozván velök
542 2,8 | és frissnek érezte magát, s tudta, hogy annak nincsen
543 2,8 | kielégítheti vágyakozását, s abban a hiszemben, hogy
544 2,8 | egy napon egyedül volt, s elérkezettnek vélte az időt,
545 2,8 | azon nyomban elment hozzá: s mikor az hellyel kínálta,
546 2,8 | szégyenkezésében fülig pirult s szinte zokogva és egész
547 2,8 | férfiak és nők egyaránt, s hogy különb-különb okokból
548 2,8 | ellenállni a test ösztökéinek s a szerelem hatalmának -
549 2,8 | nincs több Franciaországban; s valamint én elmondhatom
550 2,8 | őt esztelen szerelméért, s eltolta magától, mikor éppen
551 2,8 | kipusztítsalak a világból!~S ekképpen szólván, nyomban
552 2,8 | mellén megszaggatta ruháját, s ekképpen kezdett sikoltozni:~-
553 2,8 | módfelett felháborodtak, s őt és minden utódait örökös
554 2,8 | bárkinek, honnan jöttek, s kinek a gyermekei, ha ugyan
555 2,8 | francia csavargók szokták. S hogy véletlenül egy napon
556 2,8 | kilépett a templomból, s megpillantotta a grófot
557 2,8 | megkérdezte tőle, hová való, s vajon az ő gyermekei-e ezek.
558 2,8 | hogy ő Picardiába való, s idősebbik bitang fiának
559 2,8 | mivelhogy oly jó arcú gyermek: s ha derék leány válik belőle,
560 2,8 | ekképpen elhelyezte leányát, s méghozzá jól tudta, kinél,
561 2,8 | koldulván, átment a szigeten, s nagy fáradalmak árán, mivelhogy
562 2,8 | számos cselédet tartott, s kinek udvarába több ízben
563 2,8 | lassan-lassan közéjük elegyedett, s velök minden játékban éppen
564 2,8 | minden játékban éppen úgy s még jobban ügyeskedett,
565 2,8 | egyik lovagjához csatlósnak, s mind ama dolgokat végezte,
566 2,8 | mind az egész háznépnek s mindenkinek szeretetét,
567 2,8 | szeretetét, ki csak ismerte; s nem akadt senki, ki erkölcseit
568 2,8 | e leány nemes származású s ártatlanul, mások vétkei
569 2,8 | mások vétkei miatt bűnhődik, s másként határozott felőle:
570 2,8 | másként határozott felőle: s nehogy alacsony származású
571 2,8 | volt idősebb Giannettánál, s mikor látta, mely szépséges
572 2,8 | orvost hívtak gyógyítására, s azok tövéről hegyére megvizsgálták,
573 2,8 | tudományú orvos ült mellette, s megfogta a karját ottan,
574 2,8 | irányodban, mint te magad, s hogy bele ne halj ebbe a
575 2,8 | mivelhogy korod már megkívánja, s ha nem volnál szerelmes,
576 2,8 | aggodalmadat, mely mostan gyötör, s melyből jelenvaló nyavalyád
577 2,8 | és megnyerni vonzalmát, s végül az, hogy nem mertem
578 2,8 | bele? Embereld meg magad s gyógyulj meg, annak utána
579 2,8 | hölgy igen megörvendezett, s fejét törte, miképpen teljesíthetné
580 2,8 | kit elűztek otthonából, s ki idegenek szolgálatában
581 2,8 | vidáman élheted napjaidat, s nagyobb gyönyörűséggel élvezheted
582 2,8 | leányod gyanánt neveltél, s emiatt mindenben kedvedet
583 2,8 | tehetek kedved szerint, s azt hiszem, helyesen cselekszem.
584 2,8 | vesztegette tovább a szót, s az a gondolatja támadt,
585 2,8 | hogy a leány kedvét töltse, s hozzátette, hogy nem tartaná
586 2,8 | mindazt, mit eddig tett, s ámbár fölöttébb nehezökre
587 2,8 | megnyerte urának kegyét, s oly gyönyörű szál derék
588 2,8 | vidéken döghalál támadt s a lakosságnak szinte felét
589 2,8 | rokona mind meghalálozott, s házanépéből csupán egy eladó
590 2,8 | egy eladó leánya maradt s néhány szolgája, közöttük
591 2,8 | örökségképpen reá maradt. S nem is sok idő múltán, hogy
592 2,8 | mely igen megöregedett, s mely sokat szenvedett nyomorúságos
593 2,8 | nagy ideig tartózkodott, s Angolországba ment; ottan
594 2,8 | oda, hol Perottót hagyta s megtudta, hogy abból marsall
595 2,8 | marsall lett és nagy úr, s látta, hogy egészséges,
596 2,8 | Annak okáért útnak indult, s meg sem állott, mígnem Londonba
597 2,8 | gyermekeit, mégpedig jómódban; s mivel kívánta látni leányát,
598 2,8 | alig múlt nyolcesztendős, s mind valamennyien kimondhatatlanul
599 2,8 | meghallotta, kijött a szobából, s odament, hol a gróf volt,
600 2,8 | odament, hol a gróf volt, s kemény veréssel fenyegette
601 2,8 | Mostan pedig a gróf felkelt, s köszöntötte leányát, mint
602 2,8 | áron nem tágítanak mellőle, s mikor el akarták vinni őket,
603 2,8 | miattok; de vállat vont, s éppen úgy elviselte emez
604 2,8 | Rábíztak hát valamely lovat, s mikor evvel elvégezte dolgát,
605 2,8 | kötött a németekkel, meghalt, s helyében fiát koronázták
606 2,8 | másik marsallnak fia volt, s velök együtt hadba vonult
607 2,8 | nehéz nyavalyába esett; s mivel maga is úgy érezte,
608 2,8 | megbánta minden bűnét, s alázatosan meggyónt Rouen
609 2,8 | jóságos embernek tartott; s egyéb vétkei során elmondotta
610 2,8 | nyomban Giachettóhoz ment, s kérte őt, hogy vele egyetemben
611 2,8 | Antwerpen grófjának fia vagy, s ugyancsak nyerje meg a jutalmat
612 2,8 | húgod és az ő felesége, s érettem, Antwerpen grófjáért,
613 2,8 | alaposan szemügyre vette őt, s mindjárt felismerte, és
614 2,8 | lábai elé vetette magát, s megölelvén őt, mondá:~-
615 2,8 | zokogva lábaihoz borult, s nagy alázatosan minden
616 2,8 | annak utána pedig fölemelte. S miután sorra mind a hárman
617 2,8 | Akkor Giachetto hátrafordult s előrebocsájtotta a grófot,
618 2,8 | szemügyre vette a grófot, s ámbátor az régi alakjához
619 2,8 | gyermekeid, vagyis unokái s az én unokáim, anyjok révén
620 2,8 | jószágába visszahelyezett, s még magasabb méltóságra
621 2,9 | miért is elveszti vagyonát, ~s parancsot ad, hogy ártatlan
622 2,9 | Az asszony megmenekül, s férfiruházatban szolgálatába
623 2,9 | pedig újból női ruhát ölt, ~s férjével együtt gazdagon
624 2,9 | maga a tiszta színigazság: s bizonyára nem bánjátok meg,
625 2,9 | selyem kézimunka készítése s más egyebek, melyekben különb
626 2,9 | némiképpen megzavarodott, s azt felelte, hogy nem a
627 2,9 | mind közönségesen hiszik, s miként a tények bizonyítják,
628 2,9 | férfiban nagyobb a szilárdság, s mégsem bírja megállni, hogy
629 2,9 | olyant, ki megtetszik neki, s e kívánságon felül tőle
630 2,9 | hogy a feleséged asszony, s éppúgy húsból és vérből
631 2,9 | beszélnél, én beszélnék, s a végén csak nem jutnánk
632 2,9 | egynémely igen kedves holmiját s annyiféle sok egyéb bizonyítékot,
633 2,9 | belül nem jössz Genovába, s nem írsz neki semmit e tárgyban.~
634 2,9 | tudott, Genovába utazott.~S hogy néhány napot időzött
635 2,9 | amit Bernabňtól hallott s még többet is annál; miért
636 2,9 | bejáratos volt ama hölgy házába, s kit az igen szeretett; mivel
637 2,9 | pénzzel megvesztegette, s valamely ládában, mely eme
638 2,9 | tehát ott maradt a szobában, s mikor az éjszaka leszállt,
639 2,9 | mikor az éjszaka leszállt, s mihelyt Ambrogiuolo úgy
640 2,9 | mesterkedéssel felnyitotta a ládát, s nesztelenül kijött belőle
641 2,9 | állapotját, a festményeket s minden egyéb nevezetes dolgot,
642 2,9 | nevezetes dolgot, mi abban volt, s mindent jól emlékezetébe
643 2,9 | odalopódzkodott az ágyhoz, s látván, hogy a hölgy és
644 2,9 | kerekedett melléje feküdni, s akár életét is kockára vetni.
645 2,9 | gyűrűt és egy két övet, s mindeme tárgyakat betette
646 2,9 | maga is visszabújt abba s megint bezárta, ahogy előbb
647 2,9 | olyan, amilyennek mondja, s azonfelül megismeri eme
648 2,9 | szerezhetett a szoba minéműségéről, s ugyancsak hozzájuthatott
649 2,9 | igen nagy volt fájdalma; s ha egyetlen szót sem szólt,
650 2,9 | pedig elutazott Párizsból, s igen acsarkodván feleségére,
651 2,9 | feleségének, hogy megérkezett, s jöjjön ki hozzá a szolgával;
652 2,9 | szolgával együtt lóra szállott, s útnak indult ama birtok
653 2,9 | indult ama birtok felé; s hogy kettesben mendegéltek,
654 2,9 | hogy kettesben mendegéltek, s különféle dolgokról beszélgettek,
655 2,9 | parancsát, kirántotta hát tőrét, s az asszonyt karjánál megragadván,
656 2,9 | halnod.~A hölgy a tőr láttára s eme szavak hallatára rémülten
657 2,9 | mennyire lekötelezettje vagyok, s vajon hát megtagadhatom-e,
658 2,9 | kedvére tehetsz Istennek, s egyúttal uradnak is, meg
659 2,9 | olyképpen, hogy veszed ruháimat, s cserébe adod ujjasodat és
660 2,9 | pedig térj vissza urunkhoz, s mondd meg neki, hogy megöltél
661 2,9 | nekem, hogy eltávozom innét, s elmegyek messze földre,
662 2,9 | miért is elvette ruháit, s cserébe adta néki egyik
663 2,9 | messzire eme környékről, s ott hagyta ama szakadékban,
664 2,9 | Bernabň megtért Genovába, s mikor a dolog kitudódott,
665 2,9 | nadrágot varrt, haját lenyírta, s minekutána valóságos matrózzá
666 2,9 | de arca nyugodt maradt, s nyájasan megkérdezte, kinek
667 2,9 | megkérdezte, kinek a holmija az, s vajon eladó-e. Ott volt
668 2,9 | éjszakán, midőn véle háltam, s kérte, fogadnám el azokat
669 2,9 | Párizsból visszatért Genovába, s eme dolog miatt, miként
670 2,9 | Bernabňt maga ártatlanságáról, s mindaddig nem nyugodott,
671 2,9 | pénzem elvesztése miatt, s oly igen röstelltem, hogy
672 2,9 | megölettem őt egyik szolgámmal, s miként az nékem megjelentette,
673 2,9 | szeretője elveszi becsületét, s egyúttal hazugsággal belegázol
674 2,9 | pénzt vissza kell fizetnie, s nem tudta, reméljen-e vagy
675 2,9 | a világot férfiruhában, s kit ím ez aljas Ambrogiuolo
676 2,9 | Ambrogiuolóhoz fordult, s keményen rárivallt, megkérdezvén:
677 2,9 | pedig nyomban felismerte őt, s szégyelletében torkán akadt
678 2,9 | megismerte az igazságot, s fölöttébb nagy dicsérettel
679 2,9 | lábaihoz vetette magát, s könyörgött bocsánatért,
680 2,9 | napsütésben, kötözzék cölöphöz s mézzel bekenjék, s mindaddig
681 2,9 | cölöphöz s mézzel bekenjék, s mindaddig onnét le ne vegyék,
682 2,9 | fölszereltetett nékik valamely hajót, s elbocsátotta őket, hogy
683 2,10| ilyen emberek ostobasága s egyúttal mennyivel nagyobb
684 2,10| ami számukra lehetetlen, s abban fáradoznak, hogy mást
685 2,10| vigadozással házába vitte, s fényes és pompás menyeg
686 2,10| ürmössel és üdítő csemegékkel s efféle miegymással igyekezett
687 2,10| erőit, mint annak előtte, s kezdte feleségét tanítgatni
688 2,10| a böjtök és kántorböjtök s az apostolok és ezernyi
689 2,10| nyúlt egyszer is havonta, s akkor is csak ímmel-ámmal)
690 2,10| időn által megtartotta, s mindenkor fölöttébb vigyázott,
691 2,10| kimentek megnézni azt, s a mulatság igen vonzotta
692 2,10| akkoriban hírhedt kalóz, s a bárkák láttára feléjük
693 2,10| gályába emelte a hölgyet s elvitorlázott.~Mondanom
694 2,10| ki rabolta el feleségét, s hová vitte. Paganino a szépasszony
695 2,10| magában, hogy megtartja, s mert az asszony keservesen
696 2,10| pedig az éjszaka leszállt, s ő már régen elvesztette
697 2,10| elvesztette kalendáriumát, s mindennémű ünnep meg munkaszünet
698 2,10| pedig Monacóba vitte őt, s ama vigasztalásokon felül,
699 2,10| vette, hol vagyon felesége, s mivel forrón vágyódott utána,
700 2,10| szállt tehát, Monacóba ment, s ottan látta az asszonyt,
701 2,10| elmondotta a dolgot Paganinónak, s értésére adta férje szándokát.
702 2,10| Paganinót, hozzája szegődött, s hamarosan meleg barátságot
703 2,10| előtte jövetelének okát, s kérte, hogy követeljen tőle,
704 2,10| követeljen tőle, amit csak akar, s annak fejében adja vissza
705 2,10| mivelhogy téged nem ismerlek, s őt is csak annyiban ismerem,
706 2,10| látszol, elvezetlek hozzá, s bizonyosra veszem, hogy
707 2,10| mivelhogy én fiatalember vagyok, s éppúgy tarthatok magamnak
708 2,10| bizony, hogy az én feleségem, s ha elviszel hozzá, magad
709 2,10| fölöttébb elcsodálkozott, s ekképpen töprenkedett magában: „
710 2,10| kegyes, hogy visszaad nekem, s még a váltságot is magam
711 2,10| féltében cselekszik ekképpen; s nem akarja füle hallatára
712 2,10| végevárhatatlan nagyböjt, s mi több, itten nappal és
713 2,10| lábadat, és lódulj innét, s ünnepelj nélkülem, amennyit
714 2,10| kimondhatatlan fájdalom fogta el, s hogy az asszony elhallgatott,
715 2,10| mindig szeretni foglak, s akarván-akaratlan mindig
716 2,10| változtasd meg szándékodat, s jöjj velem, mivel nem volt
717 2,10| kedvem törődni az övékkel; s ha mostan halálos bűnben
718 2,10| hogy dolga balul ütött ki, s akkor végre megismerte ostobaságát,
719 2,10| kisompolygott a szobából, s még bőségesen a lelkére
720 2,10| asszonyt, visszatért Pisába, s fájdalmában elméje oly igen
721 2,10| nem akar ünnepet tartani!~S nem sok idő múltán meghalálozott.
722 2,10| fájdult volna az állkapcsa, s mind a hölgyek egy értelemmel
723 2,10| elmondották novellájokat, s uralkodása is véget ért;
724 2,10| megtiszteltetésbe, mely érte, s arca olyanná vált, mint
725 2,10| mely napkeltekor nyílik, s hajnalcsillag gyanánt sugárzó
726 2,10| Neifile is megemberelte magát, s rendes helyéről kissé magasabbra
727 2,10| fogva elétek terjesztem, s ha tanácstok javallja, cselekedjünk
728 2,10| holnapután pedig szombat vagyon, s e napokat nemigen kedvelik
729 2,10| munkájában rája rakódott; s ugyancsak szokás Isten Fia
730 2,10| után majd együtt leszünk, s ekképpen elegendő időtök
731 2,10| egyről fogunk beszélni; s én úgy gondoltam, hogy olyan
732 2,10| meg estére az asztalokat, s mit tegyen később, uralkodásának
733 2,10| társasággal együtt felállott, s engedelmet adott, hogy ki-ki
734 2,10| boldogságom szerzője, Ámor,~S kútfője minden üdvnek és
735 2,10| melyekben~Égvén, parázslok, s élek önfeledten,~S imádlak
736 2,10| parázslok, s élek önfeledten,~S imádlak téged, kedves istenségem!~
737 2,10| legfőbb üdvöm ebben találom,~S ahogy én szeretem, éppúgy
738 2,10| már szerelmem evilágon,~S remélem, békességem lesz
739 2,10| több táncot ellejtettek, s különb-különb hangszereken
740 2,10| Királynő előbb szólott, s nagy sóvárgással várták
741 3 | felkeltette egész társaságát, s minekutána az udvarmester
742 3 | mindennémű alkalmatos dolgokat s egy szolgát, ki ottan előkészítse
743 3 | összecsomagoltatott, felszedte a sátorfát, s a poggyásszal és az ottan
744 3 | állott. Miután beléptek s bejárták az egészet, lelkesen
745 3 | ítélték. Annak utána lementek, s a tágas és derűs udvar,
746 3 | jött az ügyes udvarmester, s drága csemegékkel és pompás
747 3 | egésznek csodálatos szépsége, s kezdték azt apróra szemügyre
748 3 | húzódtak, mind nyílegyenesen, s valamennyi fölé szőlőlugas
749 3 | éppen mind virágzottak, s oly erős illatot árasztottak
750 3 | zsenge füvű rét terült (s ez még sokkalta gyönyörűbb
751 3 | szinte feketének látszott, s melyet ezernyi-ezerfajta
752 3 | éretlen, sőt a virágok is; s ezek nem csupán kellemes
753 3 | kifolyt a szépséges kertből, s kristályosan leereszkedett
754 3 | szerzett mind a hölgyek s a három ifjú szemének, hogy
755 3 | mint amilyen ez a kert, s el sem tudják gondolni ezen
756 3 | szép koszorúkat fontak, s hallgatták énekelni a madarakat,
757 3 | százfajta szép állatot, s mutogatták őket egymásnak:
758 3 | szundítani, hanem ott maradtak, s egyesek regényt olvastak,
759 3 | óra tájt mind felkeltek, s minekutána arcukat friss
760 3 | mellett összegyülekeztek, s ottan a szokott módon letelepedtek
761 3,1 | némának tetteti magát, ~s kertésznek áll valamely
762 3,1 | mellyel mindent megtehetnek, s nem gondolnak a semmittevés
763 3,1 | a parázna kívánságoktól, s elméjöket és belátásukat
764 3,1 | Királynő megszabott.~ ~Volt s még most is van itt a mi
765 3,1 | több, csupán nyolc apáca s egy fejedelemasszony, valamennyien
766 3,1 | jártam fáért, vizet hordtam, s más efféle apró szolgálatokat
767 3,1 | nem tudtam kedvökre tenni, s mi több, mikor egyszer a
768 3,1 | embert, küldjem el hozzá, s én meg is ígértem neki:
769 3,1 | hogy odakerüljön hozzájok; s mivel tudta, hogy pompásan
770 3,1 | is megérkezvén belépett, s véletlenül ott találta az
771 3,1 | Istennek nevében ennivalót kér, s ha szükség van rá, fát is
772 3,1 | kellett mennie, magával vitte, s ottan fát vágatott vele;
773 3,1 | meglátta őt a fejedelemasszony, s megkérdezte az ispántól,
774 3,1 | is esett rajta a szívem, s elvégeztettem vele bizonyos
775 3,1 | Massetto nem volt messze onnét, s miközben úgy tett, mintha
776 3,1 | söpörné, mindezt meghallotta, s vidáman így szólt magában: „
777 3,1 | pompásan érti a dolgát, s jelekkel megkérdezte, ha
778 3,1 | rábízta a kerti munkát, s megmutatta, mi a tennivalója;
779 3,1 | csúfolkodnak a némákkal, s füle hallatára odamondogatták
780 3,1 | apáca a kertben sétálgatott, s odament hozzá, s kezdte
781 3,1 | sétálgatott, s odament hozzá, s kezdte szemügyre venni őt,
782 3,1 | többször megfordult fejemben, s mely talán néked is ínyedre
783 3,1 | mily tökkelütött legény, s ő maga hosszabbra nőtt,
784 3,1 | van-e valaki a kertben, s ha nincs itt senki, akkor
785 3,1 | átadta helyét a másiknak, s Massetto továbbra is bárgyúnak
786 3,1 | eme foglalatosságukban, s megmutatta más kettőnek.
787 3,1 | elöl felhajtotta ruháját, s minden meztelensége kilátszott.
788 3,1 | asszony csak nézte, nézte, s látván, hogy egyedül van,
789 3,1 | kibocsátotta őt szobájából, s visszaküldte maga kamrájába;
790 3,1 | fölöttébb sóvárgott utána, s többet kívánt tőle, mint
791 3,1 | ennyit nem bír kielégíteni, s ha továbbra is megmarad
792 3,1 | a nyelvére vetett féket s megszólalt:~- Madonna, én
793 3,1 | kincséért sem bírom tovább: s mi több, eddigi munkálkodásomban
794 3,1 | nyavalyámban vesztettem szavamat, s csak ma éjjel érzem, hogy
795 3,1 | kolostor rossz hírre jusson. S mivel épp ama napokban az
796 3,1 | előtt, amit eddig műveltek, s egy értelemmel és Massetto
797 3,1 | volt, az ő imádságaik révén s ama szentnek érdeméből,
798 3,1 | már szinte agg ember volt s kívánkozott vagyonával megtérni
799 3,2 | a többieket megnyírja, s ekképpen kimenekül a csávából~
800 3,2 | senkinek azt fel nem fedte, s még tekintetével sem merte
801 3,2 | feltette magában, hogy meghal. S mikor ennek módján töprenkedett,
802 3,2 | királyné iránt érzett és érez; s feltette magában, ezt olyképpen
803 3,2 | szobájától elválasztotta; s egyebek közt egyik éjszakán
804 3,2 | azon nyomban megnyílik, s valaki a gyertyát kiveszi
805 3,2 | Minekutána emez dolgokat látta, s ugyancsak végignézte a királynak
806 3,2 | pedig gyertyát és pálcát, s minekutána valamely fürdőkádban
807 3,2 | az egész palota alszik, s elérkezettnek vélte az időt,
808 3,2 | függönyét, ledobta a köpönyeget, s beszállott az ágyba, melyben
809 3,2 | semmit, sem a királyné, s annak utána ismételten élvezgette
810 3,2 | és szó nélkül távozott, s amily gyorsan csak tudott,
811 3,2 | király az ágyba szállott, s nyájasan köszöntötte a királynét,
812 3,2 | miatta, mi vele történt, s minek nyomára jutott, felvette
813 3,2 | köpönyegét, kiment a szobából, s elhatározta, hogy titokban
814 3,2 | csak házbéli ember lehet, s akárki volt is, még nem
815 3,2 | melybe mécsest helyezett, s bement palotájának valamely
816 3,2 | a lóistálló felett volt, s melyben szinte egész cselédsége
817 3,2 | tettes, odaért a csatlóshoz, s mikor észrevette, hogy a
818 3,2 | ama csarnokban aludtak, s hasonló módon valamennyinek
819 3,2 | hajadonfőtt elébe álltak, s ő szemügyre vette őket,
820 3,2 | azt, kinek haját levágta; s mikor látta, hogy java részüknek
821 3,3 | vakmerőségét és óvatosságát, s hasonlatosképpen a király
822 3,3 | odafordult Filoménához, s parancsot adott neki, hogy
823 3,3 | minden dologban többet érnek s többet tudnak más embereknél,
824 3,3 | csalás, mint a szeretet s a hűség, még nem sok esztendővel
825 3,3 | közülök némelyek még élnek, s emez dolog miatt megvetést
826 3,3 | posztószövőmesterhez ment feleségül, s nem tudta kiverni fejéből
827 3,3 | fonalak kifeszítésében, s a fonóleánnyal a fonál miatt
828 3,3 | megmondtam neked, ki vagyok, s tudom, hogy ismered szüleimet
829 3,3 | szeret engem maga életénél, s nem kívánhatok semmit, mit
830 3,3 | ostrom alá vett engemet, s nem léphetek az ajtóhoz
831 3,3 | ott ne teremne előttem; s csodálkozom is, hogy most
832 3,3 | elhallgattam a dolgot, s olyképpen határoztam, hogy
833 3,3 | korhold meg őt emiatt, s kérd meg, hogy továbbra
834 3,3 | hajlandó efféle dolgokra, s kedvökre vagyon, ha rájuk
835 3,3 | vagyon, ha rájuk veti szemét, s nyomukban settenkedik, holott
836 3,3 | alamizsnálkodás műveit, s elmondotta, mely szűkös
837 3,3 | és panaszkodtam miatta.~S minekutána elvégezte gyónását,
838 3,3 | teletömte markát pénzzel, s kérte, hogy mondjon miséket
839 3,3 | utána pedig félrevonta, s nagy kíméletesen megpiron
840 3,3 | vetett szemet ama hölgyre, s csak minden szent időben,
841 3,3 | éppen ezért magad becsülete s az ő nyugalma miatt kérlek,
842 3,3 | volt, mint a szent barát, s azon nyomban megértette
843 3,3 | némiképpen szégyenkeznék, s azt felelte, hogy többé
844 3,3 | többé nem követ el ilyesmit, s hogy a baráttól távozott,
845 3,3 | hogy lássa, ha arra jár. S mikor jönni látta, szemlátomást
846 3,3 | óvatosan, maga gyönyörűségére, s az asszonynak nagy örömére
847 3,3 | bosszantásomért született e világra, s azért, hagy oly dolgokra
848 3,3 | lelkemnek nem kellenek, s miket ha elkövetnék, soha
849 3,3 | felelte az asszony -, s mi több, azóta, hogy panaszt
850 3,3 | holmi idétlen üzenettel, s mintha nem volna erszényem
851 3,3 | pedig oly igen megharagudtam s haragszom még mostan is,
852 3,3 | vetettem indulatjaimra, s nem akartam semmit tenni
853 3,3 | kikaptam azokat kezéből, s elhoztam ide neked, hogy
854 3,3 | férjemnek, annyi erszényem s annyi övem vagyon, hogy
855 3,3 | hahogy ez nem hagyja abba, s nem bánom, akármi történik,
856 3,3 | gyönyörű szép és drága erszényt s ugyancsak egy divatos és
857 3,3 | divatos és becses övet, s odadobta a barát ölébe;
858 3,3 | dolgok miatt felháborodol, s nem is tudlak korholni miatta:
859 3,3 | mondom, hogy a múltkori miatt s ennek miatta is, mit mostan
860 3,3 | némiképpen megnyugodott volna, s nem mondott többet e tárgyban;
861 3,3 | jól ismerte emez barátnak s mind a többi barátoknak
862 3,3 | megjelentek nekem szüleim, s úgy vettem észre, hogy nagy
863 3,3 | anyám, kit oly bánatosnak s elgyötörtnek láttam, hogy
864 3,3 | Istennek ím ez ellensége, s annak okáért kérlek, mondd
865 3,3 | Gergely negyven miséjét s némely imádságaidat, hogy
866 3,3 | asszonynak jámborságát, s áldását adván reá, elbocsátotta.~
867 3,3 | barátjáért; az pedig eljött, s midőn látta a barátnak dühét,
868 3,3 | múltkor mondott szavait, s megint felháborodással és
869 3,3 | meg az övet barátjának, s miután alaposan kioktatta
870 3,3 | az asszony igen megörült, s még jobban annak, hogy terve
871 3,3 | meztelenen az ablakhoz szaladtam, s becsaptam azt orra előtt;
872 3,3 | kimondhatatlanul nekidühödött, s egy szót sem tudott szólni,
873 3,3 | nem akarlak megharagítani, s megfogadom szavadat; de
874 3,3 | szólított; és félrevonta s oly gyalázatosan lepocskondiázta,
875 3,3 | mint még embert soha senki, s elmondta bitangnak és szószegőnek
876 3,3 | gorombaságai, feszülten várakozott s igyekezett azt zavaros feleletekkel
877 3,3 | a világon nálad jobban, s te mégis újra meg újra próbálkozol.
878 3,3 | kertbe, felmászott a fára, s mivel az ablakot nyitva
879 3,3 | már, nagy örömmel fogadta, s ekképpen szólott:~- Hála
880 3,3 | gerebent és gyaratolót, s nagy gyönyörűséggel mulatták
881 3,3 | minél előbb vezéreljen engem s minden erre vágyakozó keresztény
882 3,4 | el az örök boldogságot, ~s annak okáért penitenciát
883 3,4 | Filoména bevégezte novelláját s elhallgatott, Dioneo szép
884 3,4 | magasztalta ama hölgynek okosságát s ama könyörgést, melyet Filoména
885 3,4 | csupán lelkével törődött, s felvétette magát Szent Ferenc
886 3,4 | Puccio testvér nevet nyerte, s eme lelki életet folytatván,
887 3,4 | kétségét pompásan eloszlatta, s azonfölül megismervén annak
888 3,4 | gyakorta házába vitte őt, s nagy szívesen ebéddel avagy
889 3,4 | látogatta Puccio testvér házát, s észrevette, mely igen friss
890 3,4 | asszony előtt gerjedelmét. S ámbátor látta, hogy az asszony
891 3,4 | Puccio testvér otthon van is. S midőn egy napon meglátogatta
892 3,4 | rövidebb is, ámde a pápa s az ő egyéb fő-fő prelátusai,
893 3,4 | mivelhogy te barátom vagy, s mindig oly igen megtisztelsz
894 3,4 | senkinek el nem árulod, s hajlandóság vagyon benned
895 3,4 | kíváncsiság eme dolog iránt, s előbb esedezvén kérte a
896 3,4 | a mennyboltot láthatod, s esti imádság után ama helyre
897 3,4 | hátaddal hozzá támaszkodhass, s miközben a földön állasz,
898 3,4 | kell szögezned a szemedet, s így kell maradnod mozdulatlanul
899 3,4 | Üdvözlégymáriát elmondanod; s mindezek után tiszta lélekkel
900 3,4 | vecsernyére a templomba, s ottan elmondanod bizonyos
901 3,4 | a baráttól és hazament, s annak engedelmével rendre
902 3,4 | vélte, azt felelte, hogy ezt s mind az egyéb jó cselekedeteket,
903 3,4 | Ebben tehát megegyeztek, s mikor a vasárnap elérkezett,
904 3,4 | itten szünetet tartott, s azon mozdulatlanul szólította
905 3,4 | szólította az asszonyt, s megkérdezte, mit művel.
906 3,4 | fölöttébb tréfás teremtés volt, s talán éppen akkor Szent
907 3,4 | helyre egy asszony volt, s nyilván oka volt a kacagásra,
908 3,4 | nyilván oka volt a kacagásra, s ekképpen felelt:~- Hogyan
909 3,4 | Megnyugodott tehát Puccio testvér, s újra nekifogott Miatyánkjainak:
910 3,4 | kellemetesen érezte magát, s mivel férje hosszú időn
911 3,5 | Francesco Vergellesi úrnak, ~s annak fejében engedelmet
912 3,5 | nevében felel magának, ~s a dolognak vége felelete
913 3,5 | hanem régi megszokásból, s ekképpen kezdett szóba:~-
914 3,5 | ösztökélt, elhívatta Zimát, s kérte, hogy adja el neki
915 3,5 | ennek hallatára megörült, s felelte a lovagnak:~- Uram,
916 3,5 | igen ösztökélte a fukarság, s abban a reményben, hogy
917 3,5 | bement felesége szobájába, s minekutána elmondta neki,
918 3,5 | az egyezséget a lovaggal, s a terem egyik végében mindenkitől
919 3,5 | melyek benned lakoznak, s melyek meg tudnák nyerni
920 3,5 | életem fenntartja testemet, s még azontúl is; mivelhogy
921 3,5 | tökéletesen magadénak mondhatnál, s mellyel minden cselekedetedben
922 3,5 | én kedvedért megtehetnék, s én azt teljesíteném, mintha
923 3,5 | legyen oly nagy kegyességgel, s enyhüljön meg olyképpen
924 3,5 | lágyul meg könyörgéseimre, s én meghalok, téged pedig
925 3,5 | majd gyilkosomnak mondanak. S nem is szólván arról, hogy
926 3,5 | hogy ekképpen cselekedtél, s egyszer-másszor okulván
927 3,5 | akkor késő volna a bánat, s annál nagyobb fájdalmat
928 3,5 | mikor még segíthetsz rajtam, s minekelőtte meghalok, induljon
929 3,5 | határtalan lesz kegyességed, s nem engeded, hogy ily nagy
930 3,5 | bevégezte, elhallgatott, s néhány könnycseppet sajtolt
931 3,5 | settenkedés, az éjjeli zenék s más hasonló dolgok, miket
932 3,5 | szerelmesnek érzelmes szavai, s olyasmit kezdett érezni,
933 3,5 | Zima várt egy darabig, s mivel látta, hogy semminémű
934 3,5 | segedelmével újabb ötlete támadt, s mostan, miközben az asszony
935 3,5 | szerelmed igaz és véghetetlen, s mostan szavaidból még jobban
936 3,5 | és boldog vagyok miatta s méltán. Ha néha úgy érezted,
937 3,5 | inkább mindig szerettelek, s minden más férfinál kedvesebb
938 3,5 | mellyel irántam viseltettél s viseltetel; annak okáért
939 3,5 | annak okáért vigasztalódjál, s légy jó reménységgel, mivelhogy
940 3,5 | megígérem neked hitemre, s ama szép szerelemre, mellyel
941 3,5 | napokkal utóbb velem leszel, s akkor szerelmünket gyönyörűséggel
942 3,5 | lelsz engem reád várakozván, s egész éjszaka örvendezünk
943 3,5 | egész éjszaka örvendezünk s élvezünk majd egymással,
944 3,5 | megszólalt a maga nevében, s így válaszolt:~- Drága hölgyem,
945 3,5 | hogy elbágyad minden erőm, s alig tudok illendő módon
946 3,5 | köszönni, mint szeretném s mint kötelességem volna;
947 3,5 | miatt, melyet nekem adtál, s igyekezni fogok tőlem telhetőleg
948 3,5 | nincs egyéb mondanivalóm; s ezért, drága asszonyom,
949 3,5 | boldogságot, mit csak kívánsz, s Istennek ajánlom te kegyelmedet.~
950 3,5 | ifjú feláll, eléje ment, s mosolyogva mondta:~- No,
951 3,5 | megtetszett a lovagnak, s bár annak előtte is jó vélekedéssel
952 3,5 | most még jobban becsülte, s ekképpen szólott:~- Tehát
953 3,5 | adtam volna neked a paripát; s bár adta volna Isten, hogy
954 3,5 | Elnevette magát erre a lovag, s mivel most már volt paripája,
955 3,5 | napok múltán útnak indult, s elment Milánóba városbírónak.
956 3,5 | asszony magára maradt házában, s újra meg újra visszagondolt
957 3,5 | ért férjének ajándékozott, s mivel látta, hogy szüntelenül
958 3,5 | időért? Talán ha megöregszem? S ezenfelül vajon találok-e
959 3,5 | soha senki meg nem tudja: s hahogy mégis kitudódik,
960 3,5 | módfelett megörvendezett, s amint az éjszaka leszállt,
961 3,5 | jönni látta, elébe ment, s kitörő örömmel fogadta;
962 3,5 | százezerszer ölelte és csókolta, s vele együtt felment a lépcsőn;
963 3,5 | együtt felment a lépcsőn; s azon nyomban feküdni tértek,
964 3,5 | nyomban feküdni tértek, s megismerték a szerelemnek
965 3,5 | Milánóban tartózkodott, s még visszatérte után is,
966 3,6 | hogy az asszony féltékeny, s azzal az ürüggyel, ~hogy
967 3,6 | példázatokban is bővelkedik, s miként Elisa tette, végtére
968 3,6 | ezért átmegyek Nápolyba, s elmondom, hogy az efféle
969 3,6 | csak meg lehetett nyerni, s mindezzel semmiképpen nem
970 3,6 | boldogságot Filippellón kívül, s oly féltékeny reá, hogy
971 3,6 | mely kedvét szolgálhatta, s kezdte úgy tettetni magát,
972 3,6 | és törte magát érette, s mind ama dolgokat megcselekedte,
973 3,6 | midőn mind a nápolyiak s maga Catella is olyképpen
974 3,6 | vacsorázni a tenger partjára, s mikor Ricciardo megtudta,
975 3,6 | maradnia. Ottan pedig a hölgyek s velük együtt Catella kezdte
976 3,6 | Catella kezdte csipkedni őt s csúfolkodni vele legújabb
977 3,6 | maradt, hol Ricciardo volt, s akkor Ricciardo csak úgy
978 3,6 | miképpen értette ezt Ricciardo. S egy darabig csak türtőztette
979 3,6 | aztán tovább nem bírta, s kérte Ricciardót ama hölgynek
980 3,6 | merem megtagadni kérésedet; s ezért hajlandó vagyok megmondani
981 3,6 | asszonynak tetszett ez a kikötés, s annál inkább igaznak vett
982 3,6 | inkább igaznak vett mindent, s megesküdött neki, hogy soha
983 3,6 | hallja beszélgetésöket, s Ricciardo ekképpen fogott
984 3,6 | nem vagyok olyan gyanakvó, s úgy látszik, ugyanazt akarja
985 3,6 | beszélgetésben valamely asszonyt, s azonnal kitaláltam, hogy
986 3,6 | magamhoz hívtam feleségemet, s megkérdeztem, mit akar ez
987 3,6 | fürdőjében; ezért könyörög s ezzel zaklat: és hahogy
988 3,6 | darab ideig mulatnék vele, s akkor aztán felfedném előtte,
989 3,6 | előtte, hogy kivel volt, s érdeme szerint megadnám
990 3,6 | ki ekképpen szól vele, s ki netalán becsapja, féltékeny
991 3,6 | hitelt adott ím ez szavaknak, s bizonyos előbb történt dolgokat
992 3,6 | esettel egybeilleszteni, s hirtelen haragra gerjedvén,
993 3,6 | valami nagy fáradságába; s hogy ha férje odajön, bizisten
994 3,6 | Ricciardo megörült ennek, s úgy vélte, hogy a terve
995 3,6 | asszonyt elhatározásában, s megszilárdította hiedelmében,
996 3,6 | melyet ő Catellának említett, s közölte vele, mit itten
997 3,6 | itten művelni szándékozik, s kérte, hogy ebben tőle telhetőleg
998 3,6 | hogy szívesen megteszi, s rendre megbeszélte vele,
999 3,6 | végighallgatta Ricciardo szavait, s a kelleténél jobban hitt
1000 3,6 | terhesen ugyancsak megtért, s talán nem köszöntötte feleségét
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4238 |