1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4238
Nap, Novella
1501 4,3 | szeretettel vagyok irányotokban, s hogy mindent megtennék értetek,
1502 4,3 | mit magamért megtennék, s mivel oly igen szeretlek
1503 4,3 | terjeszteni, ami elmémbe ötlött, s ti annak utána velem együtt
1504 4,3 | Szavaitokból, ha azok igazak, s mindabból, mit éjjel és
1505 4,3 | üggyel-bajjal tudott bejutni, s minek utána kevés ideig
1506 4,3 | afelől, miről nekik szólott, s megjelentette, hogy kedveseik
1507 4,3 | valónak vélik a tervet. S minekutána megegyeztek egymással,
1508 4,3 | eladták némely birtokaikat, s azzal az ürüggyel, hogy
1509 4,3 | bőségesen fölszereltek, s várták a megszabott időt.
1510 4,3 | valamely roppant ládáját s abból rengeteg pénzt és
1511 4,3 | pénzt és drágaságot kivett, s ezzel mind a hárman halkan
1512 4,3 | vele, kezdte megunni őt, s ennek miatta iránta való
1513 4,3 | Ninetta ezt észrevette, s oly nagy féltékenység szállta
1514 4,3 | annak minden lépését kitudta s annak utána őt is, önmagát
1515 4,3 | meg, ez pedig oly haragra s ez később oly nagy dühre
1516 4,3 | hitte, az rajta ejtett. S valamely görög vénasszonyt,
1517 4,3 | ki gyönyörű leány volt, s kit a herceg hosszú időn
1518 4,3 | végezetül aztán beleegyezett, s megüzente, hogy hajlandó
1519 4,3 | Maddalenához, hogy véle mulasson. S minekutána előbb Ninettát
1520 4,3 | magával vitte Maddalenához, s ím ez éjszaka fejében néki
1521 4,3 | fejében néki ajándékozta; s reggel mikor távozott tőle,
1522 4,3 | szégyenben maradjon miatta, s megint kénytelen legyen
1523 4,3 | kivégezték, mit is ők elhittek; s megtérvén házukba, hogy
1524 4,3 | szerelmes Maddalenába), s megkérdezte őt, hogyan történhetett,
1525 4,3 | elöntött, kirántotta kardját, s megölte a leányt, ki hiába
1526 4,3 | leányt holtan a szobában, s maga elment Ninettához,
1527 4,3 | Ninetta ezt elhitte neki, s mivel félelmében kívánta
1528 4,3 | felszálltak valamely bárkára, s máig sem tudja senki, mi
1529 4,3 | Folco és Ninetta szökéséről, s őket oly vallomásra kényszerítette,
1530 4,4 | gyönyörű szál ifjúvá serdült, s nagy hírt szerzett bátorságban
1531 4,4 | volt Szicília királyának. S mindazok között, kiknek
1532 4,4 | természet valaha is alkotott s egyúttal fölöttébb jó erkölcsű,
1533 4,4 | hol amaz elbeszélt neki, s oly igen megnyerték tetszését,
1534 4,4 | szépségének és derékségének híre, s nagy gyönyörűségül és nemhiába
1535 4,4 | eljutott Gerbino fülébe is; s mi több, valamint a leány
1536 4,4 | leánynak, kereskedők módjára; s minekutána nyíltan feltárta
1537 4,4 | ajándékokat küldött neki, s megtárgyalta vele, hogy
1538 4,4 | és Gerbino szándokának, s félt annak erejétől és hatalmától,
1539 4,4 | azt készségesen megadta, s annak zálogául egyik kesztyűjét
1540 4,4 | fel Carthago kikötőjében, s megrakatta mindennel, mire
1541 4,4 | egyik szolgáját Palermóba, s meghagyta neki, hogy a szép
1542 4,4 | Gerbinót üdvözölje nevében, s mondja meg neki, hogy kevés
1543 4,4 | férfi-e, mint mondotta, s vajon annyira szereti-e
1544 4,4 | de szerelme ösztökélte, s mivel megértette a leány
1545 4,4 | lássék, elment Messinába, s ott nagy sebbel-lobbal felfegyverzett
1546 4,4 | azokat bátor harcosokkal, s a gályákkal Szardíniába
1547 4,4 | mivelhogy szélcsend vagyon, s nem tudnak mozdulni innét.~
1548 4,4 | prédára éhes emberek voltak, s máris egyéb sem járt elméjökben,
1549 4,4 | még forróbb lángra gyúlt s mikor a kesztyűt felmutatták,
1550 4,4 | magukkal, azt felgyújtotta, s két gályával odavontatta
1551 4,4 | miként módunkban vagyon, s miként hitszegéseddel megérdemel
1552 4,4 | hajóhoz, és átugrott arra, s nem törődvén vele, hányan
1553 4,4 | oroszlán, mely betör a gulyába, s egymás után marcangolja
1554 4,4 | kaszabolta a szaracénokat, s nagy kegyetlenül sokat levágott
1555 4,4 | sokat levágott azok közül; s mikor már az égő hajón fölöttébb
1556 4,4 | tartotta ily ebül szavát, s elmondották neki a történteket.
1557 4,4 | fölöttébb megháborodott, s nem látván módját, hogy
1558 4,4 | ítélte unokáját fejvesztésre, s tulajdon szeme láttára le
1559 4,5 | megjelenik a ~leánynak álmában, s megmutatja néki, hol vagyon
1560 4,5 | titokban kiássa annak fejét, s valamely bazsalikomcserépbe
1561 4,5 | bátyjai elveszik tőle, ~s akkor a leány kevés idő
1562 4,5 | Elisa novellája bevégződött, s a Király némiképpen megdicsérte,
1563 4,5 | szerencsétlen Gerbinón és kedvesén, s fájdalmasat sóhajtván, ekképpen
1564 4,5 | Gimignanóból származott. S volt nekik egy Lisabetta
1565 4,5 | megbizonyosodtak egymás szerelméről, s megcselekedték azt, mit
1566 4,5 | elhatározás fogant elméjében, s különb-különb gondolatokat
1567 4,5 | Lisabettát és Lorenzót, s nehogy emiatt reájok vagy
1568 4,5 | hogy hallgatnak felőle, s úgy tesznek, mintha mit
1569 4,5 | többé nem kérdezősködött, s éjszakának idején gyakorta
1570 4,5 | fájdalmasan szólongatta kedvesét, s kérte, hogy jöjjön, és sokszor
1571 4,5 | Lorenzót, ki nem jött vissza, s végezetül zokogás közben
1572 4,5 | helyet, hol őt eltemették, s azt mondotta, hogy többé
1573 4,5 | többé ne hívja és ne várja, s eltűnt. Midőn a leány felébredt,
1574 4,5 | igaz-e, mit álmában látott; s minekutána engedelmet nyert,
1575 4,5 | ki régebben náluk volt, s a leánynak minden dolgát
1576 4,5 | lazábbnak érezte a földet. S nem is sokáig ásott, midőn
1577 4,5 | mely még nem torzult el, s nem indult oszlásnak. Ebből
1578 4,5 | szolgálónak kötényébe helyezte, s miközben senki őket meg
1579 4,5 | színig töltötte a cserepet, s néhány tő gyönyörű salernói
1580 4,5 | bazsalikomot ültetett bele, s ezt szüntelenül csupán rózsavízzel
1581 4,5 | eme virágcserép mellett, s minden sóvárgásával arra
1582 4,5 | oly igen romlásnak indult, s a szemei is szinte kihunytak,
1583 4,5 | Mikor bátyjai ezt hallották, s magok is meggyőződtek felőle,
1584 4,5 | földet, meglelték a kendőt s abban a fejet, mely még
1585 4,5 | igen-igen elcsodálkoztak, s megijedtek, hogy netalán
1586 4,5 | óvatosan távoztak Messinából; s minek utána üzleti ügyeik
1587 4,6 | megtudja, hogy hol van, s minekutána ártatlansága
1588 4,6 | amaz a múltra vonatkozott, s alighogy elmondották azok,
1589 4,6 | tiszta valóságnak vél, s mikor felébred, úgy látja,
1590 4,6 | megbizonyosodott Filoména novellájából, s mint fentebb mondottam,
1591 4,6 | álomtól nem kell megrémülnie, s nem szabad miatta cserbenhagynia
1592 4,6 | tüntetik fel az ilyesmiket, s bármely csábító ígéretekkel
1593 4,6 | kertjében van Gabriottóval, s mindkettejök nagy gyönyörűségére
1594 4,6 | gyönyörűségére karjaiban tartja őt; s miközben így ölelkeztek,
1595 4,6 | hogy eltérítse szándokától, s estére ne jöjjön el; de
1596 4,6 | éjszakán fogadta őt kertjében: s minekutána rengeteg fehér
1597 4,6 | hogy fehérebb a hónál, s hamar idő múltán oly igen
1598 4,6 | belevágta bal mellembe, s úgy beleharapott, hogy
1599 4,6 | De mit jelent ez? Efféle s még rémületesebb álmom volt
1600 4,6 | rémületesebb álmom volt már elég, s még életemben miattok semmi
1601 4,6 | viszonozta öleléseit és csókjait, s ekként megvigasztalódott,
1602 4,6 | többször is arcába tekintett, s néha-néha szétnézett a kertben,
1603 4,6 | végigtapogatta egész testét, s azt mindenütt hidegnek érezte,
1604 4,6 | volt avatva eme szerelmébe, s elmondotta néki fájdalmát
1605 4,6 | fájdalmát és szerencsétlenségét. S minekutána kis ideig kettesben
1606 4,6 | okosabb, ha vigasztalódol s igyekszel imádságokkal és
1607 4,6 | akarod, vigyük ki a kertből, s hagyjuk ottan; holnap majd
1608 4,6 | porában. Én elsirattam őt, s amennyire rajtam áll, el
1609 4,6 | így, ahogy felékesítettük, s letesszük háza előtt. Nem
1610 4,6 | Nem sok időbe telik már, s itt a reggel és meglelik;
1611 4,6 | magához tért és felkelt, s a szolgálóval együtt megfogta
1612 4,6 | melyen a holttetem feküdt, s ekképpen kivitték a kertből
1613 4,6 | Ismerlek benneteket, s tudom, hogy semmit sem használna,
1614 4,6 | nem is nyúlt hozzá senki, s ekképpen Gabriotto érintetlen
1615 4,6 | szobájába hívatta az asszonyt; s minekutána néhány orvos
1616 4,6 | városbíró ezt hallotta, s ebből látta, mely igen kicsiny
1617 4,6 | hogy férfiasan védekezett, s becsmérlő és büszke szavakkal
1618 4,6 | kíséretében elment a városházára, s ottan a városbírótól megtudta
1619 4,6 | magasztalni kezdette az asszonyt s annak állhatatosságát, s
1620 4,6 | s annak állhatatosságát, s azt mondotta, hogy csak
1621 4,6 | állhatatos, forrón megszerette, s ha atyjának és az asszonykának
1622 4,6 | ki immár öreg ember volt s kegyes és jóságos természetű,
1623 4,6 | az fájdalmat okoz nekem, s még jobban fáj, hogy el
1624 4,6 | a rózsákkal egyetemben, s ottan nem csupán a felesége
1625 4,6 | polgárok vállaikra vették, s kivitték a tanácsház udvarából,
1626 4,6 | szóba hozta azt, amit kért, s akkor Negro úr beszélt leányával,
1627 4,6 | szolgálójával egyetemben, s ottan nagy tisztességben
1628 4,7 | rávetette szemét Emiliára, s ekképpen értésére adta,
1629 4,7 | elfogták, mint Andreuolát, s annak utána nem bátorságával,
1630 4,7 | szabadult meg az ítélettől. S miként máskor is elhangzott
1631 4,7 | szegények házaiban sem, s mi több, éppúgy megmutatja
1632 4,7 | ágrólszakadt volt, mint a leány, s a fonáshoz való gyapjút
1633 4,7 | képében, ki őt szerette, s kinek neve Pasquino volt,
1634 4,7 | kinek neve Pasquino volt, s forró vágyakozásban fonogatott,
1635 4,7 | mersze előbbre vinni dolgát, s valahányszor egy egy fonalat
1636 4,7 | melyet Simona fonogatott; s bizony ő maga még a leánynál
1637 4,7 | egymást a hívogatásban. S miközben napról napra ekképpen
1638 4,7 | kinek Stramba volt csúfneve; s mivel ottan hamar szerelem
1639 4,7 | letépett róla egy levelet, s azzal dörzsölni kezdette
1640 4,7 | melyről annak előtte beszélt. S még alig mondott egy két
1641 4,7 | elhomályosult, szava elállt, s ő maga pillanatok múlva
1642 4,7 | Azok nyomban odafutottak, s mikor látták, hogy Pasquino
1643 4,7 | már egészen felfúvódott, s arca és teste teli van fekete
1644 4,7 | odaszaladtak a kiáltozásra, s hogy az ifjút holtan és
1645 4,7 | szinte eszét vesztette, s védekezni sem tudott, mindenki
1646 4,7 | szüntelenül keservesen zokogott, s a városbíró palotájába vitték.
1647 4,7 | feldagadtan, mint valami hordó, s maga is odament utána, ámulattal
1648 4,7 | ámulattal nézte a holttetemet, s kérdezte a leányt, hogyan
1649 4,7 | odalépett a zsályabokorhoz, s rendre elmesélte az esetnek
1650 4,7 | esetnek minden részletét, s hogy egészen megértesse
1651 4,7 | csúfolták a bíró színe előtt, s még hevesebben vádolták
1652 4,7 | bevégezni forró szerelmüket s halandó életöket! S még
1653 4,7 | szerelmüket s halandó életöket! S még boldogabbak, hogy a
1654 4,7 | másvilágon is van szerelem, s ottan is úgy szeretitek
1655 4,7 | óriási varangyos béka volt, s úgy vélték, hogy ennek mérges
1656 4,7 | rengeteg rőzsét halmoztak fel, s azon a zsályával együtt
1657 4,8 | lenni, mint amilyen volt, s mint várták volna tőle még
1658 4,8 | sem volt erre alkalmatos, s midőn ki akarta tépni a
1659 4,8 | született, Girolamo nevezetű, s alighogy ennek születése
1660 4,8 | gyámjainál panaszt tett ellene; s mivel azt hitte, hogy fiának
1661 4,8 | titokban feleségül veszi, s akkor örökre gyászba borul
1662 4,8 | majd kimegy a fejéből, s annak utána összeházasítjuk
1663 4,8 | lehívatták a fiút a boltba, s egyikök nyájasan, imigyen
1664 4,8 | embereket, kik ott bőven vannak, s eltanulnád viselkedésöket.
1665 4,8 | puhítgatta, hízelkedni kezdett, s mézesmázos beszéddel kérlelte,
1666 4,8 | szerelmével Párizsba ment, s folytonos halogatás közben
1667 4,8 | soha nem is látta volna; s hahogy halványan mégis emlékezett
1668 4,8 | árán is beszélni fog vele. S minekutána valamely szomszédtól
1669 4,8 | hazatértek, és ágyba feküdtek; s mikor úgy hallotta, hogy
1670 4,8 | Salvestrát lefeküdni látta, s kezét annak mellére helyezvén,
1671 4,8 | vele, holott mostan szeret, s boldogan és nyugodtan élünk
1672 4,8 | gyötrő fájdalmat érzett, s eszébe juttatta az asszonynak
1673 4,8 | Miért is kívánta a halált, s végezetül kérte, hogy ily
1674 4,8 | egy ujjal sem nyúl hozzá, s ha kevéssé fölmelegedett,
1675 4,8 | megesett rajta a szíve, s megengedte, hogy melléje
1676 4,8 | feküdt, de hozzá nem nyúlt, s mikor gondolatjában egybevetette
1677 4,8 | iránta való hosszú szerelmét s az asszonynak mostani hidegségét
1678 4,8 | ökölbe szorította kezét, s ott az asszony mellett meghalt.
1679 4,8 | az ifjúnak tartózkodásán, s mivel félt, hogy a férje
1680 4,8 | felébressze, rázogatni kezdte, s amint hozzáért, észrevette,
1681 4,8 | mozdul, többször is megrázta, s akkor megismerte, hogy halott;
1682 4,8 | módfelett megszomorodott, s jó darab ideig nem tudta,
1683 4,8 | mintha mással történt volna, s megkérdezte, mitévő lenne,
1684 4,8 | házához, ottan letette, s ott hagyta. Hogy pedig megvirradt,
1685 4,8 | Hogy pedig megvirradt, s az ifjút kapuja előtt holtan
1686 4,8 | kiváltképp pedig az anyja, s minekutána az orvosok gondosan
1687 4,8 | kezdtek fölötte és gyászolták. S miközben nagy hangosan siránkoztak,
1688 4,8 | vess csak fejedre kendőt, s menj el a templomba, hová
1689 4,8 | szomorúságban megnyílott, s a régi lángok mind fellobbantak
1690 4,8 | furakodott az asszonyok között, s meg sem állott, mígnem a
1691 4,8 | megmerevedett, és akkor fölemelték, s egyszerre megismerték, hogy
1692 4,8 | az éjszaka feleségével, s amaz ifjúval, valamennyien
1693 4,8 | mindkettejök halálának oka, s mind valamennyin erőt vett
1694 4,8 | tehát a halott asszonyt, s fölékesítették, miként holttetemeket
1695 4,8 | ravatalra az ifjú mellé, s minekutána hosszan elsiratták,
1696 4,9 | ejteni Dioneo kiváltságán, s mivel rajta kívül már csak
1697 4,9 | kegyes szívű hölgyeim, s mivel oly igen megesik szívetek
1698 4,9 | Provence-ban két nemes lovag, s mindkettőnek várkastélya
1699 4,9 | várkastélya és hűbéresei voltak, s egyiknek neve volt Guiglielmo
1700 4,9 | lovagi játékokra együtt s egyforma színekbe öltözötten
1701 4,9 | maga kastélyában lakott, s egyik kastély a másiktól
1702 4,9 | a hölgy észrevette ezt, s mivel fölöttébb derék lovagnak
1703 4,9 | őt; nem sok időbe telt, s ez is megtörtént, és akkor
1704 4,9 | Guardastagnónak el kellett haladnia, s minekutána jó darab ideig
1705 4,9 | egyáltalán nem tartott tőle; s mikor látta, hogy amaz helyre
1706 4,9 | sem tudott, szólni sem, s amint a lándzsa átfúrta,
1707 4,9 | kezével kitépte annak szívét, s minekutána begöngyöltette
1708 4,9 | merészeljen szót ejteni; s megint lóra szállt, és az
1709 4,9 | Fogd ezt a vadkanszívet, s készítsd belőle a legpompásabb
1710 4,9 | fogást, melyet csak tudsz, s ha majd asztalnál ülök,
1711 4,9 | tálban.~A szakács fogta azt, s megfeszítvén minden művészetét
1712 4,9 | fűszerszámokat tett belé, s pompás pecsenyét készített
1713 4,9 | felesége elé helyeztetett, s maga úgy tett, mintha ma
1714 4,9 | étvágya, enni kezdett abból, s ízlett neki; miért is az
1715 4,9 | lovag -, meghiszem azt, s nem csodálkozom rajta, hogy
1716 4,9 | engem nem kényszerített, s téged ekképpen megbántottalak,
1717 4,9 | Guardastagno úr volt.~És felkelt, s az ablakon, mely háta mögött
1718 4,9 | Guardastagno úr várának népe s mind a hölgy várának népe
1719 4,9 | összeszedte a két holttetemet, s a hölgy kastélyának templomában
1720 4,9 | vannak abban eltemetve, s mi volt az oka haláloknak.~
1721 4,10| Király is felszólította már, s ezért ekképpen fogott szóba:~-
1722 4,10| megszomorították szemünket s szívünket, miért is fölöttébb
1723 4,10| tetézni, mitől Isten óvjon), s ezért én nem folytatom tovább
1724 4,10| és kívánatosabbra térek, s ezzel talán jó utat mutatok
1725 4,10| előkelő és gazdag öltözetekkel s más drágaságokkal s minden
1726 4,10| öltözetekkel s más drágaságokkal s minden egyébbel, mi csak
1727 4,10| kell, hogy kipihenje magát, s egyéb efféle ostobaságokat;
1728 4,10| hogy az otthonit kímélje; s minekutána számos ifjút
1729 4,10| Észrevette ezt az ifjú, s mivel neki is tetszett az
1730 4,10| összekerült az ifjúval. S minekutána kevés ideig élvezték
1731 4,10| hozzátartozói beleegyeztek ebbe, s rábízták a beteget halott
1732 4,10| vecsernye ideje elérkezett, s az orvosnak éppen indulnia
1733 4,10| ottan várakozott a szobában, s már vagy azért, mert sokat
1734 4,10| beteg számára készített, s abban a hiszemben, hogy
1735 4,10| bement abba a szobába, s hogy Ruggierit álomban lelte,
1736 4,10| némiképpen bosszankodott, s erősebben megrázta, mondván:~-
1737 4,10| ládáról, melyen feküdött, s oly érzéketlennek látszott,
1738 4,10| mely igen elbúslakodott; s mivel nem mert lármát csapni,
1739 4,10| a holttetemet a házból; s mivel ebben nem tudott kiokosodni,
1740 4,10| szólította szolgálóját, s elmondván néki szerencsétlensé
1741 4,10| fölöttébb elálmélkodott, s maga is rázogatta és csipkedte
1742 4,10| egy nem valami nagy ládát, s ha még a mester nem vitte
1743 4,10| tőrszúrást ejthetünk rajta s otthagyjuk. Ha ki megleli
1744 4,10| bizonyosan rosszban sántikált, s valamely ellensége leszúrta,
1745 4,10| látta; az pedig visszatért, s megjelentette, hogy ott
1746 4,10| vállaira vette Ruggierit, s miközben az asszony előrement
1747 4,10| ifjút, rázárták a fedelet s ott hagyták.~Kevés napoknak
1748 4,10| bútorra volt szükségük, s előtte való napon látták
1749 4,10| melyben feleségeik aludtak, s arra sem ügyeltek, hogy
1750 4,10| állítsák; aztán ott hagyták, s aludni tértek.~Ruggieri,
1751 4,10| Ruggieri, ki jó nagyot aludt, s már megemésztette az italt,
1752 4,10| megemésztette az italt, s annak ereje megszűnt, mivel
1753 4,10| szemét, de semmit nem látott, s akkor kezeivel ide-oda tapogatódzott,
1754 4,10| kezeivel ide-oda tapogatódzott, s észrevette, hogy ládában
1755 4,10| pedig kezdte törni fejét, s ekképpen töprenkedett magában: „
1756 4,10| elmentem kedvesem szobájába s most mintha valami ládában
1757 4,10| érezte magát a szűk ládában, s oldala is fájt, amelyen
1758 4,10| felébredtek és megijedtek, s ijedtökben meg se mukkantak.
1759 4,10| zuhanás közben kinyílt, s annak okáért mindenekfelett,
1760 4,10| magánkívül volt ámulatában, s nem tudta, merre meneküljön
1761 4,10| nélkül kínpadra vonták, s akkor megvallotta, hogy
1762 4,10| fordulaton úgy elálmélkodtak, s a dolgot oly igen furcsállották,
1763 4,10| bizony álomital volt az.~S még elmondotta, mely célból
1764 4,10| Ruggieri megitta ezt az italt, s annak miatta vélték halottnak;
1765 4,10| Ruggierit mindenki elítéli, s amennyire én megtudhattam,
1766 4,10| bizony nem adta el a ládát, s mi több, az éjszaka ellopták
1767 4,10| mondották nekem ma éjjel, s magam is láttam házokban,
1768 4,10| hazajöttem. Én megértem, s magad is láthatod, hogy
1769 4,10| szolgálójának, mit férjétől hallott, s kérte, hogy segítse őt Ruggieri
1770 4,10| megmentheti Ruggierit, s egyúttal megóvhatja asszonyának
1771 4,10| csak mondd meg, hogyan, s én szíves-örömest mindent
1772 4,10| kitalálta, mit kell tennie, s apróra elmondotta szolgálójának.
1773 4,10| kinek is én megtetszettem, s félig félelemből, félig
1774 4,10| szaladjak vízért vagy borért, s nem akartam, hogy meglássa
1775 4,10| vizet; elszaladtam hát érte, s odaadtam innia, az üveget
1776 4,10| hogy elkövettem e bűnt; s nem csupán ezt, hanem azt
1777 4,10| kérlek, bocsáss meg nékem, s adj engedelmet, hogy elmehessek
1778 4,10| ki alaposan megdögönyöz, s helyette álomszuszékot kaptál;
1779 4,10| álomszuszékot kaptál; hát csak menj, s munkálkodjál kedvesed megmentésén,
1780 4,10| hol Ruggieri sínylődött, s addig-addig környékezte
1781 4,10| meg akarja menteni bőrét, s addig mesterkedett, mígnem
1782 4,10| úgy volt-e az álomitallal, s megtudta, hogy valóban úgy
1783 4,10| elébe idéztette az asztalost s a ládának tulajdonosát és
1784 4,10| éjszakán ellopták a ládát, s házukba vitték. Végezetül
1785 4,10| pompásan mulatott rajta, s a szolgálóval és Ruggierivel
1786 4,10| mulatott az eseten, szerelmöket s egymás mulattatását egyre
1787 4,10| immár halványodni kezd, s uralkodásának vége elérkezett,
1788 4,10| fejéről a babérkoszorút, s miközben a hölgyek kíváncsian
1789 4,10| arca pedig gömbölyded volt, s fehér liliomok és piros
1790 4,10| én szívesen elfogadom; s hogy jobban észbe vedd,
1791 4,10| szükséges dolgok felől, s minek utána az egész társaság
1792 4,10| őröltek; ki erre, ki arra, s hajlandóságok szerint különb-különbféleképpen
1793 4,10| táncba és énekbe kezdettek, s miközben Filoména vezette
1794 4,10| Hisz te küldéd nekem, te,~S én vártam őt esengve,~S
1795 4,10| S én vártam őt esengve,~S hogy tévedésem későn ismerém
1796 4,10| ismerém fel,~Szívem tele búval s keserűséggel.~Ráébredvén,
1797 4,10| hogy álnokul kijátszott,~S hogy az ki volt egyedüli
1798 4,10| csak én vagyok kegyében,~S szívemben gondok, vádak~
1799 4,10| hogy örömet másnak érlel,~S számkivetve mehetek tőle
1800 4,10| szemére,~Mely annyi jót igére.~S csalatkozott hittel, megtört
1801 4,10| Hogy mily vigasztalan e kín s kegyetlen,~Uram, érezheted:
1802 4,10| tenéked.~Mondom, oly szörnyen s iszonyúan éget,~Hogy a halált
1803 4,10| lezárja egy áldott ütéssel,~S oda vigyen, hová e kín nem
1804 4,10| egy maradt vigasztalásul~S menekülésül: közeli halálom.~
1805 4,10| volna:~Keresd meg Ámort s hadd sírja ez ének,~Milyen
1806 4,10| Filostrato lelkének állapotját s ennek okát; s talán még
1807 4,10| állapotját s ennek okát; s talán még világosabban elárulta
1808 5 | felcsattogtak, felkelt, s felkeltette mind a többi
1809 5 | felkeltette mind a többi hölgyeket s a három ifjút, és lassú
1810 5 | léptekkel leszállott a mezőre, s a tágas síkságon a harmatos
1811 5 | üdítette csekély fáradságukat, s akkor a kellemetes kertben
1812 5 | Mely is midőn elérkezett, s a figyelmes udvarmester
1813 5 | néhány táncdalt énekeltek, s akkor a Királynő kívánságára
1814 5 | hangulatban asztalhoz ültek. S minekutána rendben és jókedvben
1815 5 | módon a szökőkút mellett. S minekutána a Királynő pro
1816 5,1 | Cassandrát menyegzőjük napján, ~s velök együtt Krétába szökik;
1817 5,1 | velök együtt Krétába szökik; s minekutána mindegyik feleségül
1818 5,1 | ifjaknál, de szinte hülye s félkegyelmű, igazi neve
1819 5,1 | durva és idétlen hangja, s inkább állathoz, mint emberhez
1820 5,1 | menjen ki valamely birtokára, s ottan éljen jobbágyaik között,
1821 5,1 | legszebb volt ama vidéken, s mivel éppen május hónapja
1822 5,1 | gondolatnak ébredezését, s most pallérozatlan és durva
1823 5,1 | ha vajon nem istennő-e, s mégiscsak volt annyi esze,
1824 5,1 | tiszteletre méltók a földieknél, s ennek okáért türtőztette
1825 5,1 | fejét, és kinyitotta szemét; s mikor maga előtt látta Cimonét,
1826 5,1 | a leány még mindig félt, s ezért nem fogadta el kíséretét,
1827 5,1 | Cimone atyjának házába ment, s kijelentette, hogy semmi
1828 5,1 | ejtette atyját és övéit s mindenki mást, ki csak ismerte.
1829 5,1 | járassa őt olyan ruhákban s minden egyéb ékességekben,
1830 5,1 | módjait, melyek nemes urakhoz s különösképpen szerelmes
1831 5,1 | szerelmes ifjakhoz illenek, s mindenek igen nagy csodálkozására
1832 5,1 | muzsikálni, és a lovaglásban s mind a tengeri, mind a szárazföldi
1833 5,1 | a néki hódoló lelkeket, s hová vezéreli őket sugaraival.
1834 5,1 | barátait, tengerre szállott, s akkor Rodosznak fordították
1835 5,1 | rodosziak hajójának farára, s miközben azok nagy sebességgel
1836 5,1 | áthozatta a maga hajójára s a rodosziaknak semmi egyéb
1837 5,1 | kiváltképpen pedig Cimone s velük együtt Efigenia, régibb
1838 5,1 | élvezett gyönyörűségeket várt; s egyszerre csak tomboló dühös
1839 5,1 | ki keservesen zokogott, s minden hullámcsapásra megreszketett,
1840 5,1 | halállal elvesszen.~Efféle s még keservesebb jajveszékelés
1841 5,1 | lehet, partra vergődjenek, s megmentsék életöket. Ebben
1842 5,1 | szerencse kedvezett nekik, s valamely kicsiny tengeröbölbe
1843 5,1 | fölöttébb megháborodott, s félt, hogy az történik vele,
1844 5,1 | hatalmas ellenszél dühöngött, s nemhogy kijuthattak volna
1845 5,1 | rodoszi nemes urak mentek, s megjelentette nekik, hogy
1846 5,1 | együtt partra szállott, s abban mesterkedett, hogy
1847 5,1 | társul ennek véghezvitelében, s miképpen hajtsa végre a
1848 5,1 | egyetemben börtönében tartott, s úgy gondolta, hogy Cimonénál
1849 5,1 | felhozatta őt szobájába, s ekképpen adta fel neki a
1850 5,1 | vetik azoknak virtusát, s kiket minden sorsokban szilárd
1851 5,1 | vele azt, miről beszélsz, s ezért legjobb belátásod
1852 5,1 | fegyveres bajtársaival, s magam is néhány megbízható
1853 5,1 | vendégsereg közepéből elraboljuk, s elvisszük valamely hajóra,
1854 5,1 | Cimonénak tetszett ez a terv, s mind a megszabott ideig
1855 5,1 | nagyszerű volt a lakodalom, s a két testvér házának minden
1856 5,1 | előkészített, Cimonét és bajtársait s hasonlatosképpen maga barátait,
1857 5,1 | tervének végrehajtására, s mikor az időt elérkezettnek
1858 5,1 | Pasimunda házához vonult, s egyiket a kapuban hagyta,
1859 5,1 | senki őket be ne zárhassa s távozásukat meg ne gátolhassa,
1860 5,1 | jajveszékelni és sikoltozni kezdtek, s hasonlatosképpen a többi
1861 5,1 | mindenki utat nyitott nekik, s eljutottak a lépcsőig; és
1862 5,1 | ugyancsak egy csapással megölte; s még néhány más férfit, kik
1863 5,1 | is föltették a hölgyeket, s magok is felszállottak minden
1864 5,1 | nagy lakodalmat csaptak, s boldogan élvezték zsákmá
1865 5,1 | visszatérhetett Rodoszba, s annak utána mind a ketten
1866 5,2 | szereti Martuccio Gomitót, s mikor hírét veszi, hogy
1867 5,2 | felfedi magát előtte, ~s mivel az bizonyos tanácsaiért
1868 5,2 | feleségül veszi a leányt, s véle együtt gazdagon megtér
1869 5,2 | szegénysége okából kosarat kapott, s némely barátaival és rokonaival
1870 5,2 | berberek országának partjain, s mindenkit kirabolt, ki gyengébb
1871 5,2 | dúsgazdag emberekké váltak, s mivel mérhetetlen gazdagságra
1872 5,2 | elfogták és kirabolták, s legtöbbjüket a szaracénok
1873 5,2 | vesztette, sokáig zokogott, s annak utána feltette magában,
1874 5,2 | tehát nyomban fölszállott, s valamennyire kievezett a
1875 5,2 | hányta-vetette, északi szél volt, s méghozzá meglehetősen gyenge,
1876 5,2 | többször is szólongatta, s végezetül felébresztette,
1877 5,2 | végezetül felébresztette, s mikor ruházatáról megismerte,
1878 5,2 | nem ismerte meg a vidéket, s hogy szárazföldön látta
1879 5,2 | halált; félt a szégyentől, s nem tudván, mitévő legyen,
1880 5,2 | könyörüljön fiatalságán s adjon néki valamely tanácsot,
1881 5,2 | pedig magával vitte Susába, s odaérkezvén, szólott hozzá
1882 5,2 | leány megtanult egyet-mást, s amazokkal dolgozgatott;
1883 5,2 | dolgozgatott; a hölgynek s a többi asszonyoknak pedig
1884 5,2 | bizony megemberelném magamat, s olyan tanácsot adnék neki,
1885 5,2 | különösképpen kegyelmébe jutott, s egyúttal nagy rangot és
1886 5,2 | javallotta eme kívánságát, s miként ha anyja lett volna,
1887 5,2 | lett volna, hajóra szállt s Tuniszba ment vele, hol
1888 5,2 | gyötrelmein érzett fájdalmában s jelenvaló örömében egy szó
1889 5,2 | beszélgetés után elvált tőle, s elment urához-királyához,
1890 5,2 | elébe hívatta a leányt, s minekutána tőle is hallotta,
1891 5,2 | becses ajándékokat hozatott, s egy részöket a leánynak
1892 5,2 | rangjához illendő ajándékokkal; s minekutána Istennek ajánlotta,
1893 5,2 | könnyei, elbúcsúzott tőle; s akkor a király engedelmével
1894 5,2 | pompás lakodalmat csapott, s annak utána békességben
1895 5,3 | valamely erdőbe menekül, s annak utána egy kastélyba
1896 5,3 | megmenekül a rablók kezéből, s némi ~hányattatások után
1897 5,3 | van; ~feleségül veszi őt, s véle együtt megtér Rómába~
1898 5,3 | vége van, Elisához fordult, s parancsolta, hogy folytassa
1899 5,3 | boldog napok következtek, s ekképpen hozzáillik kitűzött
1900 5,3 | sarkantyúzta forró szerelme, s mivel úgy érezte, hogy nem
1901 5,3 | hajnalban felserkentek, s akkor Pietro a leánnyal
1902 5,3 | hogy üldözőbe veszik őket, s ezért nem volt idejök megtartani
1903 5,3 | jobbra kellett volna térniök. S alig ügettek még két mérföldet,
1904 5,3 | tizenkét zsoldos vonult ki; s mikor már meglehetősen közel
1905 5,3 | a leány észrevette őket, s elkiáltotta magát:~- Pietro,
1906 5,3 | zsoldosokat, mint a leány; s miközben még nem látta őket,
1907 5,3 | nevét, mit is ő megmondott; s akkor azok tanácsot tartottak,
1908 5,3 | kitalálta, mi lesz a sorsa; s akkor hirtelen történt,
1909 5,3 | meglepetésükben otthagyták Pietrót, s védekezéshez láttak; de
1910 5,3 | azoknak kezéből, kik elfogták, s amazokéból is, kik ezeken
1911 5,3 | erdőben szoktak tanyázni, s már-már úgy rémlett neki,
1912 5,3 | szólítgatván a leányt, s mikor azt hitte, hogy előre
1913 5,3 | tapodtat sem bírt tovább menni. S mikor látta, hogy rászakadt
1914 5,3 | hogy rászakadt az éjszaka, s okosabbat tenni nem tudott,
1915 5,3 | melyet a fához kötött, s annak utána, hogy éjszaka
1916 5,3 | idő múltán felkelt a hold, s egészen világos lett az
1917 5,3 | kedvese miatt érzett fájdalma, s érette való aggodalma úgysem
1918 5,3 | vitte csak úgy találomra, s oly mélyen bejutott az erdőbe,
1919 5,3 | gyalogösvényre, melyen előrelovagolt; s minekutána több mint két
1920 5,3 | megpillantott egy kunyhót, s amily gyorsan csak a lábai
1921 5,3 | lábai bírták, odasietett, s ottan valamely jóságos agg
1922 5,3 | erdőben elszakadt társától, s megkérdezte őket, messzire
1923 5,3 | és kárt okoznak nekünk; s ha szerencsétlenségünkre
1924 5,3 | idevetődik, míg te itten vagy, s meglátják szépségedet és
1925 5,3 | akarja, megment titeket is s engem is eme csapástól,
1926 5,3 | kis kunyhó mögött volt, s annak egyik szögletében
1927 5,3 | leány felnyergelt paripáját, s megkérdezték, ki van itt.
1928 5,3 | lándzsáikat és pajzsaikat, s akkor történt, hogy egyikök
1929 5,3 | megsütötték kecskéiket s egyéb húsukat, ettek és
1930 5,3 | húsukat, ettek és ittak, s annak utána dolgukra mentek,
1931 5,3 | nem jutott azoknak kezére, s mivel már virradt, monda
1932 5,3 | Liello di Campo di Fiore, s véletlenül éppen otthon
1933 5,3 | megindult a tűz irányában, s addig ment, mígnem odáig
1934 5,3 | hogyan került ide egyedül, s megkérdezte őket, ha van-e
1935 5,3 | ennek Pietro igen megörült, s kérte őket, hogy valamelyikök
1936 5,3 | midőn az asszony hívatta őt, s akkor nyomban hozzája ment;
1937 5,3 | akkor nyomban hozzája ment; s mikor ott látta vele Agnolellát,
1938 5,3 | szívességgel és örömmel fogadta, s minekutána végighallgatta
1939 5,3 | kívánságok pedig tisztes; s azt hiszem, Isten is így
1940 5,3 | javallom; legyen meg hát, s tartsuk meg itt a lakodalmat
1941 5,3 | velök együtt lóra szállt, s erős kísérettel visszatértek
1942 5,4 | megbékél~Mikor Elisa befejezte s végighallgatta társnőinek
1943 5,4 | mely szerencsés véget ért, s néhány sóhajon és rövidke
1944 5,4 | családból való Ricciardo, s ettől csakúgy nem féltette
1945 5,4 | csakúgy nem féltette Lizio s a felesége a leányt, mintha
1946 5,4 | volna. Ez pedig egyszer s másszor látván a gyönyörű
1947 5,4 | mennyire őriznek engem, s ennélfogva el sem tudom
1948 5,4 | fejemre, csak mondd meg, s én megteszem.~Ricciardo,
1949 5,4 | ma éjszaka hűvösebb lesz, s jobban fogsz aludni.~- Bár
1950 5,4 | majd beszélek atyáddal, s az ő akaratja szerint cselekszünk.~
1951 5,4 | mivelhogy öreg ember volt már, s ezért talán kissé nyakas,
1952 5,4 | ágyat készíttetett ottan; s mikor estére kelvén aludni
1953 5,4 | megpillantotta Ricciardót, s megadta neki a megbeszélt
1954 5,4 | szobájából az erkélyre nyílt, s maga is aludni tért. Ricciardo,
1955 5,4 | egymást, együtt lefeküdtek, s mind az egész éjszakán által
1956 5,4 | holott nem is gondoltak rá; s mivel a forróságban és a
1957 5,4 | nap, és Lizio úr felkelt, s mivel eszébe jutott, hogy
1958 5,4 | az ágyat elfüggönyözte, s akkor látta meztelenül és
1959 5,4 | fülemülére, melyet is megfogott, s most a kezében tart.~Felelte
1960 5,4 | magára kapkodta ruháit, s lábujjhegyen megindult Lizio
1961 5,4 | megindult Lizio nyomában, s mindketten megérkeztek az
1962 5,4 | övé. Ricciardo nemes ember s gazdag ifjú; az ő révén
1963 5,4 | után Ricciardo felébredt, s látván, hogy már fényes
1964 5,4 | rászolgáltam a halálra, s azért tégy velem, amit akarsz;
1965 5,4 | megnyerheted bocsánatomat s magad életét; de ha nem
1966 5,4 | haláltól és a menekülés vágya, s mindenekfelett a forró szerelem
1967 5,4 | Giacomina egyik gyűrűjét, s az ő jelenlétükben Ricciardo
1968 5,4 | fiatalok megölelték egymást, s mivel az éjszaka csak hat
1969 5,4 | még hozzácsaptak kettőt, s ezzel bevégezték első napi
1970 5,4 | ünnepséggel házába vitte, s pompás és nagyszerű lakodalmat
1971 5,5 | da Pavia gondjaira bízza s meghal; ~a leányt Faenzában
1972 5,5 | vagyonát annak gondjaira bízta, s minekutána minden dolgába
1973 5,5 | nyugodtabb állapotba jutott, s akkor kinek-kinek szívesen
1974 5,5 | régebben lakott már ottan, s igen kedvére volt az ott-tartózkodás,
1975 5,5 | egyetemben visszatért oda, s magával hozta a leánykát,
1976 5,5 | kit Guidotto reáhagyott, s kit ő tulajdon leánya gyanánt
1977 5,5 | fogható az egész városban; s amilyen volt szépsége, olyan
1978 5,5 | házában egy koros szolgáló s egy Crivello nevezetű szolga,
1979 5,5 | Giannole igen megbarátkozott, s mikor alkalmatosnak vélte
1980 5,5 | megjelentette ezt Giannolénak, s megegyezett véle, hogy midőn
1981 5,5 | Giacomino nem vacsorázik otthon, s értésére adta, hogy maradjon
1982 5,5 | maradjon a ház közelében, s mikor meglátja a jelet,
1983 5,5 | lépjen be.~Leszállt az este, s a szerelmesek, kik semmit
1984 5,5 | tudtak egymás dolgáról, s mindegyik gyanakodott a
1985 5,5 | jelet, kiment ajtót nyitni, s akkor Giannole nyomban odajött,
1986 5,5 | kapun, kardot rántottak, s valamennyien elordították
1987 5,5 | a szomszédok fáklyákkal s fegyveresen, és segítségére
1988 5,5 | megtudakolta, hogyan történt, s látta, hogy a leány az egészben
1989 5,5 | szerzett arról, ami történt, s látván, hogy az elfogott
1990 5,5 | Giacominónak jóságos válaszáért, s kérték, hogy ne terheltessék
1991 5,5 | valamivel több vagy kevesebb; s mikor felment a lépcsőn,
1992 5,5 | is megesett rajta szíve, s mindazzal együtt, mi a házban
1993 5,5 | elhozta a leányt Fanóba, s mikor ottan meghalt, minden
1994 5,5 | véle azt, mi az övé volt; s ámbár a leány eladó sorba
1995 5,5 | házát fosztotta ki Guidotto; s hogy az illetőt ottan látta
1996 5,5 | Bernabuccio gondolkodott, s visszaemlékezett, hogy leányának
1997 5,5 | Giacominóhoz, ki még közöttük volt, s kérte, vigye magával házába,
1998 5,5 | kérte, vigye magával házába, s mutassa meg néki amaz leányt.
1999 5,5 | kezével felemelte haját, s meglátta a keresztet; miből
2000 5,5 | elérzékenyülve sírva fakadt, s megölelte őt, ámbár a leány
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4238 |